Nem önámítás, hogy a forró időszakok intenzitása és hossza egyre növekszik
2021. augusztus 7. – 17:10
Vajon becsapjuk magunkat azzal, hogy ez volt legnagyobb eső, a legnagyobb szárazság vagy a legsűrűbben ránk köszöntő hőhullámok ideje? Sajnos, nem elrugaszkodott az állítás. Sopronban 1856 óta nem volt ilyen száraz a június. A kérdésekre Kiss Márton soproni meteorológus válaszol, aki folyamatos statisztikákkal támasztja alá a megfigyeléseit.
A júliusi áradás okaként ismert esőzés – a Duna vízgyűjtő területén – kapcsolódik-e ahhoz, ami a megyében is tapasztalható volt júliusban?
Nyugat-Európa egyes részein súlyos esőzések és áradások pusztítottak. 2021. július 13-tól 16-ig egy lassan mozgó magassági légörvény hatására zivatarok sorozata csapott le Németországra, Belgiumra és részben Hollandiára. A folyamatos intenzív csapadék hatására elsősorban a Ruhr-vidéken és az Ardennekben öntöttek ki a folyók és a patakok, utakat, vasutakat és házakat mosott el a víz. A lassan mozgó légörvényt gyűrűként körbevevő nedves szállítószalag mentén mintegy három napon keresztül folyamatosan alakultak ki a intenzív záporok és zivatarok. Július 15-én a ciklon délkeleti oldalán újabb intenzív zivatarok tűntek fel, ezúttal magyar, szlovák és lengyel területek felett, így megyénkben is csapadékosra fordult az idő, helyenként jelentős, 20-30 milliméter mennyiségű eső hullott.
Az ön által ismert, korábbi régiós adatokkal összevetve ez a csapadékmennyiség kiugró, vagy csak annak érezzük?
Hirtelen talán soknak tűnhetett a megyében lehullott csapadék, ugyanakkor extrémnek semmiképpen sem mondható. A megszokottól eltérően most a megye keleti része kapta a nagyobb csapadékot: a havi összeg július 30-ig Győrben 100 milliméter, Mosonmagyaróváron 75, Sopronban 59 milliméter volt. A megye nyugati felén a szárazság alig enyhült, ott további csapadékra lenne szükség. Győr térségében a felső 50 centi talajréteg nedvességtartalma 71 százalék, míg Mosonmagyaróváron 48, Sopronban pedig csupán 40 százalék maradt.
Ugyanez a kérdés az azt megelőző szárazságra is. Valóban annyira különös, amennyire a lakók, a mezőgazdászok érzik?
A tavasztól nyár derekáig tapasztalt kitartó és masszív szárazság a megyében már valóban extrémnek mondható. Különösen a június volt száraz. A lehullott csapadék mennyisége júniusban jelentősen elmaradt a sokévi átlagtól, 1951 óta egyik megyei állomáson sem volt ilyen kevés eső. A legkevesebb Mosonmagyaróváron esett, 2,2 milliméter volt, s ez a sokévi átlagnak mindössze 4 százaléka. A soproni júniusi csapadék sem volt sokkal jobb: a 11,3 milliméteres havi összeg a legalacsonyabb júniusi érték 1856 óta, amióta csak Sopronban hivatalos csapadékmérést végeznek.
A hőhullám hálás vitatéma, van, aki esküszik, hogy régen is hőség volt nyáron, fogadjuk el.
A tavaszi hideg hónapok után mindenki várta már a nyarat. A három tavaszi hónapunk mindegyike hidegebb időt hozott az átlagnál. Megyénkben április 14-én Sopron környékén még jelentős – 10-15 centiméteres – hótakaró alakult ki, és azután is csak lassan tavaszodott. Június második felétől berobbant a nyár, és tartós hőség kezdődött, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal szinte azóta is tart. Igaz, a nyugati határszél nem hozott olyan extrém értékeket, mint az ország többi része, ahol nemegyszer 38-40 fokig emelkedett a hőmérséklet.
Június 24-én, az idei első hőhullám tetőpontján a legmelegebbet, 40,0 fokot Fülöpházán mértük. Nem sokkal ezután, július 8-án tetőzött az idei év második hőhulláma, szinte országszerte 35 fok fölé emelkedett a hőmérséklet a legmelegebb órákban. A legnagyobb forróság ekkor Adonyban volt, ahol 40,2 fokig melegedett fel a levegő. Megyénkben is ez volt az idei év eddigi legmelegebb napja: Győrben ezen a napon 38,3 fokot, Sopronban 36,2 fokot mértünk.
Júniusban a napfényes órák száma is rekordot döntött: Sopronban az átlagos napos órák száma 256,2 óra, idén azonban 360,5 órát sütött a nap, ezzel a legnaposabb június lett a mérések kezdete óta. A július sem maradt el tőle.
És amikor azt mondjuk, hogy „ilyen nyár nem volt korábban”, megállja a helyét?
Minden nyár más, tavaly megyénket elkerülték a hőhullámok, és kiegyensúlyozottan érkezett a csapadék is. Idén egészen más a helyzet. Ugyanakkor az az érzésünk, hogy a forró időszakok intenzitása és hossza is növekszik, nem önámítás. Ezt a statisztika is alátámasztja: ott van példának 2021 júniusa. Az extrém szárazság mellett országos viszonylatban a harmadik legmelegebb volt 1901 óta, ennél melegebbet csak 2003-ban és 2019-ben mértek. Az elmúlt évtizedekben az egyik „leglátványosabban forrósodó” hónapunk egyébként a június, mivel 1901-től 1,4 Celsius-fokot melegedtek a júniusok országos viszonylatban. Az utóbbi évtizedek melegedésével párhuzamosan a júniusi hőhullámok gyakorisága – és főképp azok intenzitása – jelentősen növekedett. Az 1980-as évekig előfordult, hogy többször éveken át nem is volt hőhullám a nyár első hónapjában, s az 1990-es évektől nőtt meg a gyakoriságuk.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
