Fideszes vezetésű civil szervezetek sorát támogatja a magyar állam egy új pályázati alapból

Közvetlenül az után, hogy Gulyás Gergely bejelentette, hogy a magyar kormány nem tudott megegyezni a Norvég Alappal arról, hogy mely hazai szervezetek kezeljék a civileknek járó 4 milliárd forintot, és ezért inkább lemond arról a 77 milliárdról, ami Magyarországra jött volna, az állami Bethlen Gábor Alap közzétette egy másik civil pályázat eredményeit. Ez a „Városi Civil Alap” nevű, most először kiírt pályázat szintén 4 milliárdos keretösszegű, amelyért különösebb megkötések nélkül bármilyen civil szervezet pályázhatott.

A pályázat nem konkrét projektek támogatásáról szólt, hanem „civil közösségi tevékenységekről” általában, vagyis ebből a keretből gyakorlatilag az alapműködés is finanszírozható. A győztesek közzétett listája azért is érdekes, mert ez az új forrás egy választási év előtt érkezik a szervezetekhez, de a kiírás elvileg arra is alkalmas, hogy az állam megmutassa, számára is fontosak a civilek. Hogy hányan adtak be pályázatot, nem tudjuk, de összességében 700-nál is több szervezet nyert, egyenként legfeljebb 15 millió forintot. Az már első blikkre is egyértelmű, hogy a listáról hiányoznak a kritikai, közéleti és jogvédő tevékenységet folytató civilek, azok, akiket előszeretettel szoktak „politizálással” vádolni. A politikától való távolság elvárása ugyanakkor nem annyira tűnik következetesnek, a győztesek között ugyanis jó pár, a Fideszhez ideológiailag és személyileg is közel álló szervezet található.

A debreceni „Adjátok vissza a hegyeimet!” Alapítvány például azok között van, akik a lehetséges maximumot nyerték el. A szervezet hivatalos célja egy 2008-ban felállított Wass Albert-szobor gondozása, elnöke Becsky Tibor volt fideszes közgyűlési képviselő. Egy másik debreceni szervezet, az EU-Roma Országos Egyesület (elnöke Aba-Horváth István, a debreceni cigány önkormányzat vezetője) székhelyén a falon fideszes politikusok portréi vannak kifüggesztve, ők most 8 millió forintot kaptak.

Ugyancsak a maximális összeget kapta a Kovács K. Zoltán Alapítvány. Ők üzemeltetik a keresztény jobboldali vasárnap.hu portált, illetve kereszténykönnyűzene-oktatással foglalkoznak. Kurátoruk az a Kovács-Pifka Péter, aki a kormányzati Hungary Helps ügynökséget vezeti. Az üldözött keresztények megsegítésére létrehozott program a Miniszterelnökség alatt működik, és az alapítvány, melyben az állami program vezetője érdekelt, rendszeresen jelentős állami támogatásokban részesül, 2019–20-ban összesen több mint 250 millió forintot kaptak az Emmitől, a Bethlen Gábor Alaptól és magától a Miniszterelnökségtől.

A terjedelmes listán egyszerűbb tájékozódni, ha csak a maximális támogatást elnyerő szervezeteket vizsgáljuk meg egy megyében. Borsod-Abaúj-Zemplénben például azt láthatjuk, hogy ilyen volt az Élhető Diósgyőrért Egyesület, melyet a korábbi fideszes önkormányzati képviselő Seresné Horváth Zsuzsanna vezet. Szerencsen a fideszes alpolgármester Egeli Zsolt az elnöke a szintén sikeresen pályázó Kis Attila Alapítványnak. Putnokon is a kormánypárti alpolgármester szervezete, a Fidesszel a helyi választáson közösen induló Putnok Városért Egyesületnek adtak oda 15 milliót. A megyében maradva: megkapta a maga 15 millióját a Zemplén a Csángókért Alapítvány is, ami ahhoz képest igen komoly összeg, hogy tavaly az összes bevételük 20 ezer forint volt, egyetlen állami döntéssel tehát 75 000 százalékos növekedést sikerült elérniük. Az alapítvány kuratóriumának tagja Konczné Kondás Tünde, a tavaly júliusban meghalt Koncz Ferenc fideszes országgyűlési képviselő özvegye és Koncz Zsófia jelenlegi fideszes képviselő édesanyja, aki saját jogon a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Group vezérigazgatója.

A megye déli részén, Tállai András hátországában, 15 milliót kapott a Dél-Borsod Ifjúságáért Sport, Kulturális és Szabadidő Alapítvány. Ez annak a Hagyacki Józsefnek a szervezete, aki 15 éve dolgozik együtt Tállaival: jelenleg ő a Mezőkövesd NB I.-es focicsapatának az ügyvezetője, miközben a volt NAV-elnök miniszterhelyettes az elnök. De Tállainak egy másik közeli kapcsolata is örülhet a család sikerének. Szintén a maximális összeget nyerte el a 2019-ben alapított, idáig mindösszesen 300 ezer forint bevételű Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány. Ennek Sedlák-Bihall Orsolya a vezetője, a megye egyik legbefolyásosabb üzletemberének, a Tállaival sok fronton együttműködő Bihall Tamásnak a lánya. Hivatalosan ő az ügyvezetője a családi tulajdonban lévő Nord Tender Kft.-nek is, annak a Tállai bázisán szívesen látott tanácsadó és pályázatíró cégnek, mely rendszeresen sikerrel indul borsodi kiírásokon, olyankor is, amikor ugyanazt a sablonszöveget adják le több különböző település önálló pályázataként.

A borsodi megyeszékhelyen 15 milliót kap a Média Pakk Alapítvány, noha a szervezet csak 2021-ben jött létre. A miskolci törvényszék az alapítványt március 22-én vette nyilvántartásba, két nappal az előtt, hogy a Bethlen Gábor Alap kiírta a Városi Civil Alap támogatást, amiből végül a lehető legtöbbet kapta meg a négy hónapos szervezet. Úgy tűnhet, hogy a kormány a civilbarátságát is jelzi azzal, hogy elég felmutatni a szándékot, létrehozni egy szervezetet, és már jön is az állami támogatás.

Szentendrén a Fulco Deák Egyesület vezetését három volt fideszes városvezető alkotja: Petricskó Zoltán egykori alpolgármester, Török Balázs volt alpolgármester és Pintér Ádám volt önkormányzati képviselő. Az ex-alpolgármesterek által irányított civil szervezet a lista alapján általában is hungarikumnak tűnik. A Fiatalok Újfehértóért Ifjúsági Egyesület vezetője a város fideszes alpolgármestere, Papp Gábor László, ők is a maximális összeget kapták. A Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete ugyancsak a helyi polgármester (Kőszegi Zoltán) és a fideszes városvezetők formációja egyesületi formában. A 13,5 milliót kapó Szociális Védegylet vezetői a kőbányai Fidesz önkormányzati képviselői.

Szerencséje volt a Városi Civil Alap pályázatán az Alsórákosi Civil Egyesületnek is, amely a Facebook-oldala alapján a helyi fideszes országgyűlési képviselő Szatmáry Kristófhoz áll közel. A Németh Szilárd-féle birkózóakadémia érdekeltségébe került Csepel SC Alapítvány szintén a lehető legtöbbet kapta. Jászapátiban, Pócs János szűkebb pátriájában nyert a fideszes képviselőhöz közel álló, korábban trafikkoncessziót is elnyert Kalmár Rozália által vezetett Jászapáti a Mi Városunk Alapítvány 15 millió forintot. A jászapáti civilek erejét mutatja, hogy szintén a legnagyobb összeget nyerte el az idén januárban bejegyzett Jász Nemzet Egyesület. Az egyesületet az a Mészárosné Vas Márta irányítja, aki a tankerület vezetőjeként korábban Pócs János mellett kampányolt.

De a maximális összeget nyerte el a Városi Civil Alap pályázatán az Alapítvány a Polgári Ferencvárosért is, Farkas Örs és Csata Kincső szervezete. Farkas a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője, korábban Kocsis Máté kabinetfőnöke volt, Csata pedig a Fidesz kerületi irodájának vezette. Alapítványuk ugyanakkor nem nyújtott be 2020-as beszámolót, pedig az átlátható működés garanciáját jelentő beszámoló határidős törvényi kötelezettség, elmaradása törvényességi eljárást von maga után. A Hagyomány–13 Egyesület (ők is a maximális összeget vihetik) sem nyújtotta be sem a 2019-es, sem a 2020-as beszámolóját. A szervezet vezetője Tempfli József, ő a 13. kerületi Fidesz képviselőjelöltjeként indult a legutóbbi önkormányzati választáson.

A Városi Civil Alapban kiosztott kormányzati támogatások mögött kirajzolódik a kormány tágabb civil politikája. Erről egy idén, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kötetében (pdf) megjelent tanulmány a finanszírozási, szervezeti adatok alapján azt valószínűsíti, hogy míg a „konfliktusorientált tevékenységi területeken” működő szervezeteket gyengítik, a depolitizált, de formájukban civil szervezetek súlyát növelik. Ennek legnagyobb vesztesei a közéleti, például a jogvédő szervezetek, legfőbb nyertesei pedig a sportszervezetek, ahol a bevételek drasztikusan növekedtek.

A folyamat valószínűleg keveseket meglepő része, hogy az elmúlt tíz évben a civil részvétel is egyre inkább pártossá, „pártpolitikai szempontból polarizáltabbá” vált. Mint a tanulmány szerzői, Kerényi Szabina és Gerő Márton fogalmaznak: „Egyes szervezetcsoportok jelentős állami dotálása, míg más csoportok hiteltelenítése és elvágása az állami bevételektől különböző módokon a szervezetek és az állampolgárok közötti kapcsolatok meggyengüléséhez vezethet.” Ez nem csak a civil szférának lehet probléma, hanem a társadalom egészének is: „A szervezetek számának és társadalmi beágyazottságának csökkenésével egyre kevesebb esély van arra, hogy ezek a szervezetek beteljesítsék azt az emancipatórikus küldetésüket, hogy a demokrácia iskolájává váljanak.”