Uniós szinten a magyarok több mint háromnegyede szegénynek számít
2021. július 27. – 12:14
frissítve
Miközben a kelet-európai országok többsége az Európai Unióhoz való csatlakozása után faragni tudott a jövedelmi hátrányából az EU-átlaghoz képest, addig Magyarországon uniós összevetésben még romlott is a szegénységi küszöb 2005 és 2017 között – ez derül ki a TÁRKI munkatársainak tanulmányából, amit a 444 szemlézett.
A szegénységi küszöb alá azokat a háztartásokat szokták sorolni, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem 60 százalékánál – akik ennél kevesebb pénzből élnek, azok a definíció szerint szegénynek számítanak a saját országukban. A TÁRKI tanulmánya összevetette a szegénységi küszöbök uniós átlagát az egyes országokban megállapított értékekkel: ez alapján az uniós szegénységi küszöb szinte egybeesik a brit és az olasz mutatóval. Ahogy az ábrán látható, összevetésként felmérték két, az EU-n kívüli ország adatait is: eszerint míg Szerbiában a szegénységi küszöb az uniós átlag alig valamivel több, mint 20 százalékát éri el, Svájcban ez az érték az uniós küszöb kétszerese.
Az EU-n belül Románia és Bulgária után Magyarországon a legalacsonyabb ez az érték: az itthoni szegénységi küszöb mindössze az uniós átlag 40 százaléka.
Összevetésképp a szlovák adat a 60 százalékát, a lengyel a 70 százalékát közelíti, a cseh küszöb pedig az uniós átlag 80 százaléka körül mozog.
Pedig 2005-ben Szlovákiában, Lengyelországban és a balti államokban is alacsonyabb volt ez az érték a magyar szegénységi küszöbnél. A 2005 utáni tizenkét évben viszont ezekben az országokban mindenhol javult az életszínvonal az uniós átlaghoz képest – cserébe Magyarországon az adatok szerint alacsony mértékben, de romlott is:
Sőt, uniós összevetésben a magyarok több mint háromnegyede számít szegénynek a tanulmány szerint – ez a mutató még Bulgáriában is alacsonyabb, és egyedül Romániában számítanak többen szegénynek az uniós átlaghoz képest:
