Elázott autók, penészes utastér, milliós motorcsere: mit lehet tenni?

„Ha a víz eléri a műszerfalat és az abban elhelyezett elektronikai elemeket, az autó általában menthetetlen, soha nem lesz tökéletes” – fogalmaz tömören Balázs, a budapesti Elitcars autókozmetika vezetője, amikor az utóbbi hetek esőzései kapcsán az elárasztott autók megtisztításáról, az árulkodó nyomokról, a költségekről és a legfontosabb teendőkről kérdezem.

Balázsék műhelyébe a még menthető autók érkeznek. Ezek jellemzően álló helyzetben, nem járó motorral kerültek víz alá, így érdemes elgondolkodni a javításukon. Ilyen volt például az a Mazda 2 is, amelyet két éve egy szigetszentmiklósi garázsból mentettek ki, miután az esőzések elöntötték a tulajdonos házának alsó szintjét, és rengeteg sár került az autó utasterébe. Bár ezt megpróbálták házi módszerekkel kiszárítani, sőt, takarítógéppel kiszívták a nedvesség egy részét a padlókárpitból és az ülésekből, rövid időn belül ismét nedves volt az utastér.

Balázs szerint az elázást követő első fél év dönti el az autó sorsát. Ha hónapokon át folyamatosan nedves a beltér, az visszafordíthatatlan károkat okoz, és a legváratlanabb helyeken jelenik meg később a rozsda a „vizes borogatás” közelében. Mivel a gyártók elsősorban patentokkal és csavarokkal, nem ragasztással rögzítik a karosszériába a takarószöveteket, gyors cselekvéssel visszaállítható az eredeti esztétikai állapot. A húsz-harminc helyen felfogatott utastérkárpit alatt vékony szivacsréteg található, és mivel ez a szendvics nagy mennyiségű vizet képes magában tartani, nem lehet mást tenni, mint kihámozni mindent a karosszériából, és felmérni a károkat.

Ne hajtson 20-25 centinél magasabb vízbe!

A modern személyautókkal nem szabad keréktengely fölé érő, tehát 20-25 centiméternél magasabb vízbe hajtani, egy hirtelen esőzésben mégis sokan megteszik. Az utasteret többnyire az ajtótömítések irányából önti el a víz, de a szakember látott már olyan esetet is, amikor a kormányoszlop szigetelése bizonyult gyenge pontnak. Amikor egy elázott autó érkezik a kozmetikába, kiszerelik az üléseket, lecsavarozzák a takaróelemeket, kikötik a vízszint alá került elektromos csatlakozókat, majd amikor minden hozzáférhetővé vált, egyenként lefejtik az összes kárpitot az ülésekről, és ezeket mosva-szárítva állítják vissza az eredeti állapotot.

A műhelyben nem vállalnak műszerfal-kiszerelést, hiszen azt még több csavar, illetve egyszer használatos patent tartja a helyén. Nagyon nehéz úgy visszaépíteni, hogy később ne zörögjön menet közben. Ehelyett Balázsék nem látható helyen, a műszerfal alatt elvágják a kárpitot, majd miután a megfelelő, enzimes, környezetbarát kárpittisztító vegyszerek és gép segítségével kitisztították, tökéletesen megszárítják a szövetet. A visszaszerelés, a műszerfal alatti szakasz kivételével, hasonlóan zajlik, mint egy autógyárban, a kritikus helyen pedig vékonyan felragasztják a megmentett kárpitot, így a beavatkozást észre sem lehet venni.

A félig kiszárított Mazdát szintén a fenti módszer szerint próbálták megtisztítani, de kiderült, hogy a szőnyeg alatt több centiméter vastag sár halmozódott fel, amelyet ki kellett vésni a padlólemez bordáiból, mielőtt mindent áttörölve és fertőtlenítve elkezdhették visszaépíteni az egyébként egyszerű felépítésű kisautó utasterét.

Ez a módszer aránylag drága egy autómosáshoz, sőt, a hétköznapi autókozmetikai munkához képest is. Míg egy alapos belsőtér-tisztítás ózonos fertőtlenítéssel egy-két napot vesz igénybe, és 40-50 ezer forintba kerül Balázsék műhelyében, addig a vízkáros autók kitisztítását átlagosan 100 ezer forintért vállalják, és meleg időjárás esetén is legalább egy hétig tart. A Mazdáért éppen ennyit kért a műhely, a számlát befogadta a biztosító, a tulajdonosnak tehát szerencséje volt.

Máskor hosszabb és nyűgösebb a folyamat, ahogy annak az első generációs Audi TT roadsternek az esetében is, amelyet közel egy évig tárolt szabad ég alatt a gazdája, mielőtt eldöntötte, hogy megmenti. Nem vette észre, hogy a vászontető érzékeny hátsó ablaka nem szigetel megfelelően, így az autóba akadálytalanul esett be az eső. A végeredmény tragikus volt. Az Audi barna bőr kárpitozását szinte teljes felületén penész borította, így szétbontani is csak nehezen lehetett, ráadásul külön fóliasátrat kellett építeni az autó köré, hogy a spórák ne kerüljenek át más autók utasterébe.

Talán éppen ennek az Audinak az ügye volt az észszerűség határa: ilyen állapotú autókat többnyire inkább elbontanak. Mivel a tulajdonos ragaszkodott az eláztatott roadsterhez: az ülés- és kormánybőröket alaposan megtisztították a szennyeződésektől, majd bőrápoló olajjal puhították, és ahol szükséges volt, újrafestettek egy-egy kisebb területet. A bőrkárpitok általában nagyon rosszul reagálnak a nedvességre, ezért minden hasonló esetben azonnal le kell törölni róluk a vizet, és tilos ülésfűtéssel vagy hajszárítóval szárítani, illetve nem segít a menetszél vagy a légkondicionáló sem. Aki ezekre bízza a szárítást, arra számíthat, hogy a TT üléseihez hasonlóan megkeményedik a bőrborítás, bizonyos esetekben törhetővé válik, így nem lehet megmenteni. Az Audi helyreállítása közel kétszer annyiba került, mint a Mazdáé, ami elfogadható költség az ilyen értékű autók gazdái számára.

Érdekes, és fájdalmasan aktuális összeállítást közölt július 21-én a német autóklub, az ADAC a mostani viharok kapcsán. Nagyon egyszerűen hármas felosztással magyarázzák el, hogy milyen vízszint esetén mekkora károkra számíthat bármely autó gazdája. E szerint ha a vízszint az autó küszöbéig ért, akkor is érdemes átvizsgáltatni azt egy szakműhelyben akár a fékek, akár a féltengelycsuklók esetleges károsodásai miatt. Amennyiben a víz betört az utastérbe, mindenképpen ellenőriztetni kell a biztonsági övek csévélőrendszerét és az övfeszítőket, amelyek baleset esetén pirotechnikai patronjaikat aktiválva és az öveket megfeszítve óvják meg a bent ülőket. Ugyanekkor az összes üreg, tehát a küszöbök, az ajtók belső borítása mögötti részek és a karosszéria minden nem látható mélyedésének átvizsgálását is javasolják, de az ADAC szakértői szerint elképzelhető a nagyobb kár. A harmadik esetben, tehát amikor egy autó az oldalablakok alsó vonaláig vízben állt, szinte biztos a gazdasági totálkár.

Az árvízkáros autók túlélési esélyei

Orosz Krisztián, a Volkswagen-csoport típusaival húsz éve foglalkozó Doni Motors vezetője szerint bár az Egyesült Államokból és Európa más országaiból rendszeresen érkeznek általában 1-5 éves, árvizkáros autók, egy ilyen roncs javítása sokszor reménytelen. A legtisztább helyzetben a motor vizet szív, és mivel a víz nem összenyomható, a sűrítési fázisban lévő hengerben minden elgörbül vagy eltörik, aminek folyadék kerül az útjába. Mindez másodperceken belül az összes hengerben maradandó károkat okoz, vagyis motorcserére lesz szükség. Ezeket az autókat szerencsés esetben elbontjákm és senkit nem csapnak be velük a nepperek.

Máskor csak az elektronika ázik el, a motor indítható marad, ám amint azt az ADAC árvízkárokról szóló cikke is írja, akár sós, akár édesvíz szivárog a csatlakozókba, jó eséllyel a teljes autón átvezető kábelköteg javíthatatlanul tönkremegy. Krisztiánnak is hasonlók a tapasztalatai, egy mai Volkswagen Touareg terepjáróhoz körülbelül 3 millió forintba kerül a kábelköteg, cseréjéhez szinte teljesen szét kell szerelni az autót, vagyis a munkadíj horribilis lesz. Máskor is hiába tisztítják meg a csatlakozók érintkezőit, sokszor a vezetékek elemi szálai kezdenek oxidálódni, az oxidáció miatt megnő az ellenállás, ami téves hibakódokat eredményez, bizonyos funkciók pedig egyáltalán nem fognak működni.

Talán átmenetileg, a csatlakozók következetes megtisztításával meg lehet szüntetni az összes hibajelenséget, illetve törölhetők az ezekhez tartozó hibakódok az autó agyából is, a folyamat megállíthatatlan, hiszen az oxidációs folyamat végleges megállítása akár több millió forintba kerülhet, ha az egyes vezérlőegységek és/vagy a kábelezés is elázott.

További probléma, hogy az utóbbi tíz-tizenöt év autóiban számos célszámítógép és rengeteg érzékelő gondoskodik a legfontosabb funkciókról, és bár ezekből is lehet bontottat vásárolni, ha beáztak és tönkrementek, az alkatrészek többsége nem csereberélhető a különböző autók közt, mert a gyártók szoftveres korlátozásokkal védekeznek ez ellen, így bontott elektronikai egység műszeres illesztés nélkül nem kommunikál az autó eredeti komponenseivel. Az illesztés márkaszervizben akár félmillió forintba is kerülhet egységenként.

A Magyarországon forgalomban lévő autók jelentős része több mint tízéves, és gazdáik nem kötnek cascobiztosítást. Amikor egy ilyen módon nem biztosított autó ázik el, a gazdája nem számíthat kártérítésre, hiszen a kötelező biztosítás nem erre szolgál. Dr. Vágány Tamás, a D.A.S Legal biztosítási és közlekedési szakjogásza szerint a cascós autók esetében fontos, hogy a szerződés az elemi károkra is érvényes legyen, ezenkívül tisztázni kell, mikor és milyen esetekben mentesül a biztosító a térítési kötelezettsége alól.

Az árvízkáros, de biztosított autók gazdáinak az eset észlelésekor azonnal jelentkezniük kell a társaságnál, amely vizsgálni fogja az árvízkár körülményeit, például azt, hogy az autó parkolt vagy közlekedett-e, amikor víz alá került, hogy nem kifejezetten árvízveszélyes területen történt-e az eset, és hogy a tulajdonos mindent megtett-e a megelőzésért, vagy sem. Köhler Ferenc, a CLB független biztosítási alkuszcég munkatársa a fentieket azzal egészíti ki, hogy minden vagyonbiztosítás esetén kárenyhítési kötelezettség terheli az ügyfelet. Ez legalább két dolgot jelent: például ha egy autó ablakát beveri a jég, a tulajdonosnak gondoskodnia kell arról, hogy az utastér ne ázzon napokon át, a másik pedig a korábban említett, teljes motorkárt okozó vízütéssel kapcsolatos: ha a benzines vagy dízelmotor vizet szív és így megy tönkre, a biztosítók nem fizetnek kártérítést. Érdemes ezt elkerülni, egy motorcsere több millió forintos költség lehet, sokszor egyszerűen gazdaságtalan.

Megráz az áram, ha beázik a villanyautó?

A fentiek elsősorban a mai benzines és dízelmotorral szerelt autókra vonatkoztak, ám mivel a villanyautózás korszaka előtt állunk, nem árt tudni, hogy miként hat ezekre az autókra a nedvesség. A német Auto Motor und Sport megkérdezte a Volkswagent, hogy kaphat-e áramütést az, aki villanyautóval kerül víz alá, és a válasz megnyugtató nem volt. Az elektromos autók többszörösen védettek a beázással szemben, és bár a neten több olyan videó kering, amelyben Teslák kelnek át térdig érő vízen, sőt, egy felvétel szerint a Tesla kínai gyárában ezen a módon is vizsgálják az autók minőségét, még maga a gyártó sem javasolja a hasonló átkeléseket a tulajdonosoknak.

Az Alapjárat korábban megmutatta, hogyan lehet áramtalanítani egy Teslát, vészhelyzet esetén. A videóból kiderül, hogy néhány lépés az egész, vagyis a gyártó erre is felkészült.