Két külön világ találkozik, pedig mindkettő Magyarországon van

2021. július 23. – 23:21

Két külön világ találkozik, pedig mindkettő Magyarországon van
Van hol megszállni – A Győrbe érkező vendégmunkásoknak lenne hely. Kérdés, a többágyas szobákat, összezártságot és a családtól való távollétet meddig bírják – Fotó: Cséfalvay Attila / Telex.hu

Másolás

Vágólapra másolva

Két különböző világ találkozik a dolgozókra vadászó nyugati határszélen, ahová „szinte az egész Kárpát-medencéből érkeznek munkavállalók”, és a más közegből jövő emberekhez nincsenek hozzászokva a helyiek. Bár a szerencsevadászok hamar lekopnak, a munkásszállókon vagy a családi házban kialakított szobákban előjönnek a viták egymással, szomszédokkal, amelyek gyakran rendőrségi ügyig fajulnak.

Tavaly az országnak három olyan nagyobb területi egysége volt, ahol a természetes fogyás ellenére a belföldi és a nemzetközi vándorlás együttes hatására a lakosság lélekszáma ténylegesen gyarapodott. Győr-Moson-Sopron lakosságszám-növekedéséhez az átlagosnál magasabb belföldi és nemzetközi vándorlás egyaránt hozzájárult. Miközben Győr-Moson-Sopron megye vándorlási nyereségének legnagyobb része a Borsod-Abaúj-Zemplénnel való összevetésből származott, tavaly a nemzetközi vándorlást tekintve is e megye bizonyult a legvonzóbbnak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Nem mindenki tud alkalmazkodni

Munkásszállót építeni vagy kialakítani évek óta jó befektetés, különösen Mosonmagyaróvár és Győr környékén, hisz lasszóval fogják az itteni cégek a megbízható munkaerőt. Bár az építésre különböző programok is indultak, a laza szabályok miatt sokan családi házukat nevezik ki szálláshelynek.

Sőt, Mosonmagyaróváron előfordult már, hogy az udvaron sátrakban laktak emberek, Győrben pedig egy üzemcsarnoknál a kiteregetett ruhák buktatták le az ott élőket.

A leggyakrabban Kelet-Magyarországról érkező vendégmunkások kiszolgáltatottak a munkaerő-közvetítőnek és szállásadójuknak, akik kihasználják, hogy a törvény arról nem rendelkezik, hogy egy szálláshellyé minősített családi házban hányan lakhatnak. A 30 ezres lélekszámú Mosonmagyaróváron úgy becsülik, legalább 10 ezer „vendégmunkás” él még ezen kívül a városban, terhelve az ellátórendszerüket. Egy részük Ausztriában dolgozik.

Az olcsó szállásokra hatalmas az igény, márpedig Győrben legálisan már éjszakánként 2800 forintért megszállhatnak két-három ágyas szobákban. A nagy számok törvénye alapján olyanok is érkeznek, akik bár dolgozni jönnek, nem erősségük a munkabírás és az alkalmazkodóképesség, ellenben az alkohollal jó barátságban vannak: ahhoz persze idő kell, hogy mindez kiderüljön a munkáltatónak és a szállásadónak. Ráadásul az összezártság, az olcsó többágyas szobák és a már említett alkalmazkodás hiánya is szinte garantálja a veszekedéseket.

Nem tudták, mert 500 kilométerről jöttek

Július 9-én este nyolc óra után Vámosszabadin, a Kossuth Lajos utcában egy ittas férfi az arra közlekedő autósokat a kezében tartott fémrúddal fenyegette: az egyik jármű elé kiállva – az autó motorházának a tetejére tenyérrel rácsapva – akadályozta továbbhaladását is. A járőrök a helyszínen találták az őrjöngő férfit, akit elfogtak, majd a mentőszolgálat kijózanodásáig kórházba szállította. A 30 éves szeghalmi lakost a nyomozók felfegyverkezve elkövetett garázdaság gyanúja miatt kihallgatták.

„Ideje lenne bezárni ezt a kvázi munkásszállót. Már csak azért is, mert Vámosszabadi egy szép és békés település, kizárólag ez az illegális munkásszálló rondít bele a falu életébe. Két héten belül másodszor történik olyan balhé, ahová kivonul a mentő és a rendőrség is. Szerintem a munkásaikat alkalmazó cégek sírva bontanának szerződést, ha látnák azokat a fotókat, ami a hatósági szemlén készült az épületről, a vizesblokkról, a lepusztult, lakás céljára használt garázsról, az udvarra kivezetett szennyvízről, a 10-15 köbméternyi mocsokról, ami a melléképületekbe volt behajigálva” – így reagált akkor az esetre a közösségi oldalon Ambrus Gellért vámosszabadi polgármester.

A Telexnek elmondta: a jegyző a napokban kézbesítette a tulajdonosnak az azonnali bezárásról szóló határozatot. „Ez egy kétszintes családi ház, melyet megvásárolt egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég, de nem közösségi szálláshelyként működteti. Arra ugyanis szabályok vonatkoznak. Előfordult, hogy 20-30-an éltek összezárva, még a garázsban is. Mindannyian Győrben dolgoznak, s többen nem ismerték a közösségi együttélés szabályait. Eldobott »rakétás üvegek«️ az út menti árkokban, folyamatos veszekedések: volt, hogy elkísértem őket, s szólnom kellett, hogy a faluban az út szélén nem állunk le vizelni, és közterületen nem iszunk alkoholt. Azt mondták, nem tudták, mert ők 500 kilométerről jöttek.”

Ahogy utalt már rá a polgármester, nem ez volt az első eset az elmúlt időszakban Vámosszabadin, egy munkásszállóvá alakított családi házban június 28-án éjfél előtt történt verekedés. A rendőrségi bejelentő egy 30 éves szeghalmi nő volt, akit az élettársa több alkalommal arcon ütött, és az asszony megsérült.

A helyiek nem bírják a hangoskodást

Ilyen esetek szinte minden hétre jutnak, szalagcímekben az elmúlt évek munkásszállós balhéi a régióban, ahol a rendőrség is intézkedett:

  • „A mosonmagyaróvári munkásszálló portáját zúzta rommá két ott élő román állampolgár, amikor összevesztek”,
  • „Tizennégy éves diák mobiltelefonját tépte ki a kezéből: egy munkásszállón elfogták”,
  • „A rendőrök elfogtak egy 27 éves újkígyósi férfit, aki az egyik győri munkásszállón szóváltást követően többször megütötte szobatársát”,
  • „Az egyik soproni munkásszálláson két ott lakó ukrán állampolgár összeverekedett, az egyik hátba szúrta társát”,
  • „Az egyik győri munkásszállóként használt lakásban két ott lakó külföldi férfi között szóváltás alakult ki, majd egyikük – egy 32 éves mongol állampolgár – többször ököllel arcon ütötte vitapartnerét, akit kórházba vitték, mert eltört az orrcsontja”,
  • „Egy férfi összeverekedett szobatársával egy hegyeshalmi munkásszálló udvarán, aki életveszélyes koponyasérülést szenvedett”.
Nem ritkák a balhék: Mosonmagyaróváron egy munkásszálló recepcióját zúzta szét két ott élő román – Fotó: police.hu

„Már heti szinten” – reagált Tóth Gyula, a hegyeshalmi polgárőrség vezetője arra a kérdésünkre, milyen gyakran hívják őket munkásszállós balhékhoz. Ahogy ugyanis egyre több a munkásszállás a határszéli településen, úgy egyre több a feladatuk is. Többnyire a munkásszálókon élő és Ausztriában dolgozó férfiak jönnek Hegyeshalomba, és ingáznak innen nap mint nap a határ túloldalára.

„Gyakran más mentalitásúak, más közegből jönnek, mint a faluban élők, ami egyre többször ellentéteket szül. Hangoskodás, randalírozás melyben az alkoholos befolyásoltság is szerepet játszik – legtöbbször emiatt hívnak bennünket intézkedni. Figyelmeztetünk, és ha másként nem megy, tárcsázzuk a 112-t. Ilyenre is akadt példa, mert miután távoztunk, fél óra múlva újra balhéztak” – mondta a polgárőrvezető.

Két külön világ találkozik

A veszekedések legtöbbször egymást közt törnek ki, közrejátszik az alkohol is, ha az esték italozással telnek, de előfordulnak féltékenységi esetek, ha a munkavállaló a párjával érkezik a nyugati határszélre. Így volt ez 2019 júniusában Győrzámolyon, amikor az ital és a féltékenység miatt az egyik munkásszálló lakója késsel vágta meg a nyakát egy lakótársának, majd mellkason szúrta, de szerencsére túlélte az incidenst a támadás sértettje. A legtöbb balhé azonban akkor tör ki, ha nem hagyják egymást pihenni... vagy a szomszédokat. A már említett Győrzámolyon és Győr-Ménfőcsanakon is voltak esetek, amikor a szomszédok rendőrt hívtak a hangoskodás miatt, de bűncselekmény híján maximum figyelmeztethetik őket, majd kezdődik minden elölről.

A jegyző pedig csak zajszintméréssel és tanúkkal mehetne bíróságra, és ha igazat adnak is neki, enyhe büntetéssel megússza az illető. A legtöbb szállásadó persze megválogatja, kiket enged az ingatlanába: ha mégis valamelyikkel gond akad, kiteszi a szűrét.

A kés is előkerült – Győrzámolyon nyakon és mellkason szúrtak egy munkásoknak kialakított családi házban egy ott lakót, italozás és féltékenységi vita után – Fotó: police.hu

„Tizenöt komplex ellenőrzést végeztünk munkásoknak kiadott szállásokon az adóhatóság, a tisztiorvosi szolgálat és a rendőrség bevonásával, ez hatott, azóta »ebből élünk«️” – beszélt a helyzet kezeléséről Bárány István, Győr-Bácsa városrész képviselője. A probléma összetett, „hisz szinte az egész Kárpát-medencéből élnek itt munkavállalók”, és mint mondja, a más közegből érkezett, időnként sötétebb bőrű emberekhez nincsenek hozzászokva a helyiek.

„Kicsit olyan, mintha a hatvan évvel ezelőtti vidéki életforma köszönne vissza rájuk a nagyvárosban, ezt nehezen tolerálják: sokszor két különböző világ találkozik itt.” Győrnek szüksége van a munkaerőre, az ideérkezőknek pedig az állásra és szállásra. „Egy cégvezető ismerősöm erdélyieket alkalmaz és szállásol el. Azt mondta, ezek az emberek nem ijednek meg a lapáttól, és a napi nyolc órát rendesen ledolgozzák – helyben ilyen munkaerőt nem találna. Ha valaki kidől a sorból, helyette az erdélyiek szülőfalujukból hoznak egy másik megbízható munkavállalót. Az építkezéseken is azt tapasztaltam, hogy betanított segédmunkaerőként a a legnehezebb feladatokat a vendégmunkások végzik. Aki nem dolgozik, hamar lekopik innen – emiatt kicsit tisztult is a kép.”

Bárány szerint az érem másik oldala az, hogy ezeknek az embereknek szinte mindent el kell magyarázni. „Elmondtuk nekik, hogy a boltba nem megyünk be klottgatyában. A lányoknak nem szólunk be, szexuális utalásokat nem teszünk, mert itt nem szeretik. Sem a köpködést, az utcai hangoskodást, szemetelést. A hivatali ügyintézésben meg végképp elvesznek, nem is értik, miként kaphatnak (fog)orvosi ellátást, vagy szükség esetén valamilyen támogatást.”

A képviselő néhány konkrét esetet is megemlített korábbról. „A hangos esti zenehallgatásuk zavarta a szomszédokat, de volt, akit a munka- és szállásadója elvitt innen, mert spiccesen lányokat piszkált a buszmegállóban, volt, akit meg a rendőrség, mert körözték. Persze pusztán olyan bejelentések is érkeznek, hogy egy sötétebb bőrű ember felszállt a buszra, s »ilyen itt régen nem volt«️. A szállásadók próbálnak rendet tartani, nem hiányzik nekik a folyamatos figyelem. Amikor egy ellenőrzésen mocskos lakást találtunk, a főbérlő takarítót fogadott, a költségeit pedig az albérlőkre terhelte. Érkeznek rafkós erdélyiek is, akik a munka mellett még üzletelnek: vettek egy lószállító utánfutót meg két csikót. Az udvaron tartják, azt mondták, eladni viszik majd haza.”

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.