Két külön világ találkozik, pedig mindkettő Magyarországon van

Tavaly az országnak három olyan nagyobb területi egysége volt, ahol a természetes fogyás ellenére a belföldi és a nemzetközi vándorlás együttes hatására a lakosság lélekszáma ténylegesen gyarapodott. Győr-Moson-Sopron lakosságszám-növekedéséhez az átlagosnál magasabb belföldi és nemzetközi vándorlás egyaránt hozzájárult. Miközben Győr-Moson-Sopron megye vándorlási nyereségének legnagyobb része a Borsod-Abaúj-Zemplénnel való összevetésből származott, tavaly a nemzetközi vándorlást tekintve is e megye bizonyult a legvonzóbbnak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Nem mindenki tud alkalmazkodni

Munkásszállót építeni vagy kialakítani évek óta jó befektetés, különösen Mosonmagyaróvár és Győr környékén, hisz lasszóval fogják az itteni cégek a megbízható munkaerőt. Bár az építésre különböző programok is indultak, a laza szabályok miatt sokan családi házukat nevezik ki szálláshelynek.

Sőt, Mosonmagyaróváron előfordult már, hogy az udvaron sátrakban laktak emberek, Győrben pedig egy üzemcsarnoknál a kiteregetett ruhák buktatták le az ott élőket.

A leggyakrabban Kelet-Magyarországról érkező vendégmunkások kiszolgáltatottak a munkaerő-közvetítőnek és szállásadójuknak, akik kihasználják, hogy a törvény arról nem rendelkezik, hogy egy szálláshellyé minősített családi házban hányan lakhatnak. A 30 ezres lélekszámú Mosonmagyaróváron úgy becsülik, legalább 10 ezer „vendégmunkás” él még ezen kívül a városban, terhelve az ellátórendszerüket. Egy részük Ausztriában dolgozik.

Az olcsó szállásokra hatalmas az igény, márpedig Győrben legálisan már éjszakánként 2800 forintért megszállhatnak két-három ágyas szobákban. A nagy számok törvénye alapján olyanok is érkeznek, akik bár dolgozni jönnek, nem erősségük a munkabírás és az alkalmazkodóképesség, ellenben az alkohollal jó barátságban vannak: ahhoz persze idő kell, hogy mindez kiderüljön a munkáltatónak és a szállásadónak. Ráadásul az összezártság, az olcsó többágyas szobák és a már említett alkalmazkodás hiánya is szinte garantálja a veszekedéseket.

Nem tudták, mert 500 kilométerről jöttek

Július 9-én este nyolc óra után Vámosszabadin, a Kossuth Lajos utcában egy ittas férfi az arra közlekedő autósokat a kezében tartott fémrúddal fenyegette: az egyik jármű elé kiállva – az autó motorházának a tetejére tenyérrel rácsapva – akadályozta továbbhaladását is. A járőrök a helyszínen találták az őrjöngő férfit, akit elfogtak, majd a mentőszolgálat kijózanodásáig kórházba szállította. A 30 éves szeghalmi lakost a nyomozók felfegyverkezve elkövetett garázdaság gyanúja miatt kihallgatták.

„Ideje lenne bezárni ezt a kvázi munkásszállót. Már csak azért is, mert Vámosszabadi egy szép és békés település, kizárólag ez az illegális munkásszálló rondít bele a falu életébe. Két héten belül másodszor történik olyan balhé, ahová kivonul a mentő és a rendőrség is. Szerintem a munkásaikat alkalmazó cégek sírva bontanának szerződést, ha látnák azokat a fotókat, ami a hatósági szemlén készült az épületről, a vizesblokkról, a lepusztult, lakás céljára használt garázsról, az udvarra kivezetett szennyvízről, a 10-15 köbméternyi mocsokról, ami a melléképületekbe volt behajigálva” – így reagált akkor az esetre a közösségi oldalon Ambrus Gellért vámosszabadi polgármester.

A Telexnek elmondta: a jegyző a napokban kézbesítette a tulajdonosnak az azonnali bezárásról szóló határozatot. „Ez egy kétszintes családi ház, melyet megvásárolt egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég, de nem közösségi szálláshelyként működteti. Arra ugyanis szabályok vonatkoznak. Előfordult, hogy 20-30-an éltek összezárva, még a garázsban is. Mindannyian Győrben dolgoznak, s többen nem ismerték a közösségi együttélés szabályait. Eldobott »rakétás üvegek«️ az út menti árkokban, folyamatos veszekedések: volt, hogy elkísértem őket, s szólnom kellett, hogy a faluban az út szélén nem állunk le vizelni, és közterületen nem iszunk alkoholt. Azt mondták, nem tudták, mert ők 500 kilométerről jöttek.”

Ahogy utalt már rá a polgármester, nem ez volt az első eset az elmúlt időszakban Vámosszabadin, egy munkásszállóvá alakított családi házban június 28-án éjfél előtt történt verekedés. A rendőrségi bejelentő egy 30 éves szeghalmi nő volt, akit az élettársa több alkalommal arcon ütött, és az asszony megsérült.

A helyiek nem bírják a hangoskodást

Ilyen esetek szinte minden hétre jutnak, szalagcímekben az elmúlt évek munkásszállós balhéi a régióban, ahol a rendőrség is intézkedett:

• „A mosonmagyaróvári munkásszálló portáját zúzta rommá két ott élő román állampolgár, amikor összevesztek”,
• „Tizennégy éves diák mobiltelefonját tépte ki a kezéből: egy munkásszállón elfogták”,
• „A rendőrök elfogtak egy 27 éves újkígyósi férfit, aki az egyik győri munkásszállón szóváltást követően többször megütötte szobatársát”,
• „Az egyik soproni munkásszálláson két ott lakó ukrán állampolgár összeverekedett, az egyik hátba szúrta társát”,
• „Az egyik győri munkásszállóként használt lakásban két ott lakó külföldi férfi között szóváltás alakult ki, majd egyikük – egy 32 éves mongol állampolgár – többször ököllel arcon ütötte vitapartnerét, akit kórházba vitték, mert eltört az orrcsontja”,
• „Egy férfi összeverekedett szobatársával egy hegyeshalmi munkásszálló udvarán, aki életveszélyes koponyasérülést szenvedett”.

„Már heti szinten” – reagált Tóth Gyula, a hegyeshalmi polgárőrség vezetője arra a kérdésünkre, milyen gyakran hívják őket munkásszállós balhékhoz. Ahogy ugyanis egyre több a munkásszállás a határszéli településen, úgy egyre több a feladatuk is. Többnyire a munkásszálókon élő és Ausztriában dolgozó férfiak jönnek Hegyeshalomba, és ingáznak innen nap mint nap a határ túloldalára.

„Gyakran más mentalitásúak, más közegből jönnek, mint a faluban élők, ami egyre többször ellentéteket szül. Hangoskodás, randalírozás melyben az alkoholos befolyásoltság is szerepet játszik – legtöbbször emiatt hívnak bennünket intézkedni. Figyelmeztetünk, és ha másként nem megy, tárcsázzuk a 112-t. Ilyenre is akadt példa, mert miután távoztunk, fél óra múlva újra balhéztak” – mondta a polgárőrvezető.

Két külön világ találkozik

A veszekedések legtöbbször egymást közt törnek ki, közrejátszik az alkohol is, ha az esték italozással telnek, de előfordulnak féltékenységi esetek, ha a munkavállaló a párjával érkezik a nyugati határszélre. Így volt ez 2019 júniusában Győrzámolyon, amikor az ital és a féltékenység miatt az egyik munkásszálló lakója késsel vágta meg a nyakát egy lakótársának, majd mellkason szúrta, de szerencsére túlélte az incidenst a támadás sértettje. A legtöbb balhé azonban akkor tör ki, ha nem hagyják egymást pihenni... vagy a szomszédokat. A már említett Győrzámolyon és Győr-Ménfőcsanakon is voltak esetek, amikor a szomszédok rendőrt hívtak a hangoskodás miatt, de bűncselekmény híján maximum figyelmeztethetik őket, majd kezdődik minden elölről.

A jegyző pedig csak zajszintméréssel és tanúkkal mehetne bíróságra, és ha igazat adnak is neki, enyhe büntetéssel megússza az illető. A legtöbb szállásadó persze megválogatja, kiket enged az ingatlanába: ha mégis valamelyikkel gond akad, kiteszi a szűrét.

„Tizenöt komplex ellenőrzést végeztünk munkásoknak kiadott szállásokon az adóhatóság, a tisztiorvosi szolgálat és a rendőrség bevonásával, ez hatott, azóta »ebből élünk«️” – beszélt a helyzet kezeléséről Bárány István, Győr-Bácsa városrész képviselője. A probléma összetett, „hisz szinte az egész Kárpát-medencéből élnek itt munkavállalók”, és mint mondja, a más közegből érkezett, időnként sötétebb bőrű emberekhez nincsenek hozzászokva a helyiek.

„Kicsit olyan, mintha a hatvan évvel ezelőtti vidéki életforma köszönne vissza rájuk a nagyvárosban, ezt nehezen tolerálják: sokszor két különböző világ találkozik itt.” Győrnek szüksége van a munkaerőre, az ideérkezőknek pedig az állásra és szállásra. „Egy cégvezető ismerősöm erdélyieket alkalmaz és szállásol el. Azt mondta, ezek az emberek nem ijednek meg a lapáttól, és a napi nyolc órát rendesen ledolgozzák – helyben ilyen munkaerőt nem találna. Ha valaki kidől a sorból, helyette az erdélyiek szülőfalujukból hoznak egy másik megbízható munkavállalót. Az építkezéseken is azt tapasztaltam, hogy betanított segédmunkaerőként a a legnehezebb feladatokat a vendégmunkások végzik. Aki nem dolgozik, hamar lekopik innen – emiatt kicsit tisztult is a kép.”

Bárány szerint az érem másik oldala az, hogy ezeknek az embereknek szinte mindent el kell magyarázni. „Elmondtuk nekik, hogy a boltba nem megyünk be klottgatyában. A lányoknak nem szólunk be, szexuális utalásokat nem teszünk, mert itt nem szeretik. Sem a köpködést, az utcai hangoskodást, szemetelést. A hivatali ügyintézésben meg végképp elvesznek, nem is értik, miként kaphatnak (fog)orvosi ellátást, vagy szükség esetén valamilyen támogatást.”

A képviselő néhány konkrét esetet is megemlített korábbról. „A hangos esti zenehallgatásuk zavarta a szomszédokat, de volt, akit a munka- és szállásadója elvitt innen, mert spiccesen lányokat piszkált a buszmegállóban, volt, akit meg a rendőrség, mert körözték. Persze pusztán olyan bejelentések is érkeznek, hogy egy sötétebb bőrű ember felszállt a buszra, s »ilyen itt régen nem volt«️. A szállásadók próbálnak rendet tartani, nem hiányzik nekik a folyamatos figyelem. Amikor egy ellenőrzésen mocskos lakást találtunk, a főbérlő takarítót fogadott, a költségeit pedig az albérlőkre terhelte. Érkeznek rafkós erdélyiek is, akik a munka mellett még üzletelnek: vettek egy lószállító utánfutót meg két csikót. Az udvaron tartják, azt mondták, eladni viszik majd haza.”