Emlékerdőt állítottak a gödöllői egyetemen Erdoğan hőseinek, a török puccskísérlet elfojtásának 5. évfordulójára

2021. július 16. – 18:32

frissítve

Emlékerdőt állítottak a gödöllői egyetemen Erdoğan hőseinek, a török puccskísérlet elfojtásának 5. évfordulójára
Olvasói fotó

Másolás

Vágólapra másolva

Emlékerdőt állítottak Gödöllőn, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem területén a török puccskísérlet ötödik évfordulója alkalmából, de nem a tönkretett, bebörtönzött és elüldözött tízezrek emlékére, hanem a tisztogatásokért felelős Erdoğan-rezsimhez hű vértanúk előtti tisztelgés jeléül.

A frissen átadott emlékerdőre olvasónk hívta fel a figyelmünket. Finoman szólva nem csaptak nagy hírverést a park átadásának, az egyébként Erdoğannal szívesen parolázó Orbán Viktor vagy más kormányközeli szereplő nem is vett részt az eseményen, legalábbis ennek nincs nyoma.

Az átadóról készült képek ott vannak viszont a budapesti török nagykövetség Twitterén, ahol arról írtak, hogy az emlékerdőt 251 hős emlékére hozták létre, akik az öt évvel ezelőtti, július 15-i „áruló puccskísérletben vértanúhalált szenvedtek”.

2016. július 15-én éjjel puccskísérlet volt Törökországban. Katonák foglaltak el stratégiai pontokat Ankarában és Isztambulban. A puccsisták elfoglalták az állami televíziócsatornát, ahol egy nyilatkozat közlése után az adás megszűnt. A nyilatkozat szerint új alkotmányt készítenek elő, mert a demokrácia és a szekuláris (világi, nem egyházi) törvénykezés súlyosan sérült.

A nem éppen demokratikus modoráról ismert Recep Tayyip Erdoğan elnök ellenállásra szólította fel a híveit, akik az utcára vonultak, és gyakorlatilag elfojtották a puccsot. Az elnökhöz hű erők visszafoglalták a repülőtereket, hidakat, televízióstúdiókat, és a puccsisták kezén lévő egyéb infrastruktúrákat.

Több százan meghaltak, közel 1500-an megsebesültek a harcokban. A puccskísérlet kitűnő ürügyet teremtett Erdoğannak arra, hogy leszámoljon az országon belüli vélt és valós ellenségeivel: Törökországban rendkívüli állapotot hirdettek ki, melynek keretében átfogó tisztogatások kezdődtek például a hadseregben, az állami intézményekben és más körökben is, amelynek során leváltottak több ezer ügyészt és bírót, akiknek egy jelentős részét le is tartóztatták.

Az Európai Unió tagállamainak bírósági szervezeteit összefogó Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (European Network of Councils for the Judiciary, ENCJ) nevű szervezet tiltakozásul felfüggesztette Törökország tevékenységét a szervezetben – a magyar Országos Bírói Tanács (OBT) azonban elutasította a döntés meghozatalában való részvételt.

Törökországban a puccskísérlet után visszavonták továbbá több mint 20 000 tanár engedélyét, az egyetemi oktatók jelentős részétől pedig megvonták a külföldre utazás lehetőségét. A leszámolás idején másfél millió török gyerek maradt tanár nélkül.

Összesen legalább 150 000 embert függesztettek fel állásából vagy bocsátottak el, mintegy 70 000-et pedig őrizetbe vettek, köztük több mint száz újságírót és sok jogvédőt. Az újságírók közül egyeseket életfogytiglanra ítéltek. Hogy legyen hely a politikai alapon elítélteknek, Erdoğanék több tízezer bűnözőt engedtek szabadon a török börtönökből. Még egy korábban sikeres futballsztár, Hakan Sükür ellen is elfogatóparancsot adtak ki. Erdoğan arra kérte híveit, jelentsenek akár a barátaikról is, ha szükséges. A török elnök szerint az embereknek hazafias kötelességük szólni a hatóságoknak, ha ismernek olyat, akinek köze volt a puccshoz. Erdoğan hívei nagyszabású tüntetéseket tartottak az elnök felhívására, Erdoğan mellett.

Olvasói fotók

A török kormány az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethüllah Gülen hitszónokot vádolja a puccs megszervezésével. Erdoğanék kérték Gülen kiadatását az Egyesült Államoktól, de a puccskísérlet több területen is tovább élezte az egyébként is feszült amerikai–török viszonyt. Az események után az USA Törökországból Romániába telepítette át az atomfegyvereit, mert a megromlott viszony miatt nem volt garantálható a nukleáris fegyverek biztonsága.

De több ezren menekültek például Németországba és más országokba is. Több gyanúsított, köztük korábbi katonák és diplomaták politikai menedékjoghoz is folyamodtak. Emiatt a német–török viszony is kiéleződött, a két ország vezetői többször nyilvános üzengetésbe keveredtek. A magyar kormány nem így tett, Szijjártó Péter volt az első magas rangú európai politikus, aki a puccs leverése után Ankarába látogatott, és 2016 óta Orbán is többször találkozott Erdoğannal.

Évekkel ezelőtt kiszivárgott bizalmas iratok szerint a török felső vezetés előre tudott a 2016-os készülő puccskísérletről, de nem tett semmit, hogy megakadályozza, csak ellenőrzött mederbe terelte az eseményeket, így megágyazva a tisztogatásoknak és Recep Tayyip Erdoğan török elnök egyszemélyi uralmának. A dokumentumok szerint még a vádiratot is előre elkezdték megírni politikai ellenfeleikkel szemben. Gülen szerint maga Erdoğan szervezte meg a törökországi puccsot.

Megkérdeztük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem vezetését, hogy mennyire tudnak azonosulni Erdoğan elnök puccskísérlet utáni tisztogatásaival, frissítjük a cikket, ha válaszolnak a megkeresésünkre.

Frissítés: szombat délelőtt megérkezett az egyetem válasza.

Ebben arról tájékoztatták lapunkat, hogy a mogyoró és gesztenye csemetekert a jövőben mint az Intézet gyakorlati képzőhelye vesz részt az Egyetem munkájában. „A csemetekert kialakításáról szóló egyezség már az Egyetem jelenlegi vezetésének megbízatása előtt megszületett, erről az Egyetem jelenlegi vezetése az átadás-átvételi státuszban külön állásfoglalást kért a KKM illetékes munkatársaitól.” Mint írják, az állásfoglalás alapján mind az Európai Unió, mind pedig a Magyar Kormány egyaránt elítélte a 2016-os törökországi katonai puccskísérletet.

A MATE azt is közölte, a csemetekert átadása nem egyetemi rendezvény volt, annak szervezője a Török Köztársaság Kulturális és Turisztikai Minisztériumának Együttműködési és Koordinációs Ügynöksége volt, a MATE csak a helyszínt biztosítja az ültetvénynek, az egyetem rézéről egy vezető sem vett részt a programon.