Miért van büdös az autóban, és miért nem hűt a klíma?

Az utóbbi húsz évben olyan, korábban méregdrágán kínált autós extrák váltak hétköznapivá, mint a fedélzeti navigáció, a blokkolásgátlós fékrendszer vagy éppen a klímaberendezés. Az elsőért sokszor felesleges fizetni, amíg van Google és mobiltelefon, az ABS 2004 óta minden, az Európai Unióban eladott új autóban kötelező felszerelés, a klímával viszont bonyolultabb a helyzet, és sok a dilemma.

Az ezredfordulón az új európai autóknak csak harmada volt klimatizált, mára ez az arány nagyjából megfordult, de még most is létezik olyan olcsó modell, például a 3,5 millió forintos Dacia Sandero Access, amelybe felárért sem kérhető ez a kiegészítő. Aki a fapados kivitelt választja, annak később sok gondja lehet, mert utólag nehezen és/vagy drágán tudja beépítettetni, a nem légkondis használt autókat viszont csak nyomott áron lehet eladni.

Az egyik óbudai klímaszerviz vezetőjével az autós légkondicionálók tipikus hibáiról, a karbantartásról és arról az iszonyatos szagról beszélgettünk, amelyet előbb-utóbb minden klímás autó gazdája érezni fog. Nyár közepére annyira felpörgött az ügyfélforgalom, hogy ennél a cégnél három hét a várakozási idő, a műhelyben épp egy Chevrolet Kalost töltenek fel gázzal, egy másik autó utastérhűtését együtt próbáljuk ki Péterrel, a műhelyvezetővel, egy bent álló Toyotának pedig le kellett bontani az elejét egy nagyobb beavatkozáshoz.

A régebbi autókban az előző évtizedben használatos R134a jelű hűtőközeg található, így a feltöltés ellenőrzéssel együtt 15-20 ezer forintba kerül. Ha a tulajdonosnak szerencséje van, az olcsó kisautóban ismét hűvös lesz, miután megkapta a szükséges 400-500 grammnyi gáztöltetet, sőt, néhány nap múlva is képes lesz majd lehűteni az utasteret, feltéve, hogy nem szivárog el a gáz az összetett rendszer valamely csövén vagy csőcsatlakozásán. A Magyarországon átlagos, tizenéves autók esetében kisebb az esély a hibátlan működésre, ezért mindenkinek azt ajánlják a szerelők, hogy két-három évente ellenőriztesse a klímát, mert a tömítetlenségen kívül is sokféle probléma előfordulhat. 2017 óta újfajta, a globális felmelegedést kevésbé fokozó gázt írnak elő az autógyáraknak, viszont az HFO-1234yf nevű hűtőközeg grammonként háromszor-négyszer olyan drága, mint az R134a, vagyis a karbantartás és töltés is sokkal drágább lesz.

Miért van büdös az autóban?

Péter szerint az autósok többsége télen nem használja a klímát, mert nem tudja, hogy ennek több előnye volna, miközben nem befolyásolja a fűtés intenzitását. A legfontosabb alkatrész, a hűtőgázt keringető kompresszor, illetve a rendszer különböző csatlakozásainál található gumitömítések például csak bekapcsolt állapotban kapnak megfelelő kenést, és hideg időben nagyon jól jöhet a rendszer párátlanító hatása is, mert így nem kell állandóan küzdeni az átláthatatlanná váló ablakokkal. Mivel a klímaberendezés szárítja a levegőt, használatakor még fontosabb, hogy hosszabb utak során rendszeresen fogyasszunk folyadékot, sőt, néha az ablakok leengedésével is szellőztethetünk egyet.

Sok tulajdonos azért fordul klímaszerelőhöz a szezon elején, mert nyáron, a légkondi bekapcsolása után büdös, romlott tejre emlékeztető szag lepi el az utasteret. Ennek oka, hogy a légkondicionáló úgynevezett belső elpárologtatóján vagy hőcserélőjén akkor is átáramlik a keringetett levegő, ha csak a ventilátort kapcsoljuk be az autóban. Mivel az ebben keringő gáz halmazállapotú hűtőközeg hőmérséklete mindössze 4-5 Celsius-fok, amikor megy a klíma, felületén lecsapódik a pára, majd rövid időn belül baktérium- és gombatelepeket képez. Különösen akkor kritikus a jelenség, ha egy autóban sosem cserélnek pollenszűrőt, illetve amikor a kondenzvíz nem csöpög ki akadálytalanul az autó alján, mert az is eltömődött az egyéb szennyeződésektől.

Az autósboltokban is kapható klímatisztító vegyszereket fújják be ilyenkor, mert ezekhez nem kell megbontani a szellőztetőrendszert, csupán az utastérszellőztetést és a klímát kell belső levegőkeringetéssel járatni, és a hagyni, hogy a rendszer átáramoltassa magán a vegyszert. A szakember szerint ez nem hatékony módszer, sokszor nem gombamentesíti maradéktalanul a hőcserélőt, ezért a kellemetlen szag hamarosan visszatér. A szervizben részleges megbontás után közvetlenül lerakódásokat távolítják el, megtisztítják a kondenzvízcsövet is, pollenszűrőt cserélnek, így egy évig biztosan nem lesz büdös. A tisztítást érdemes évente megismételni, lehetőleg a szezon kezdete előtt, akár már február, március környékén.

A biztos hatás érdekében ugyanolyan ózongenerátoros fertőtlenítést is végeznek, mint amellyel a koronavírus-járvány elején találkoztunk, amikor személyautókat és a közösségi közlekedési eszközöket fertőtlenítették.

Hogyan ellenőrzik a klímát?

A légkondi állapotát nemcsak a szaga vagy szagtalansága jelzi, de az is, hogy az ellenőrzéskor teljesen tömítettnek találják-e a 10 bar nyomáson működő rendszert. A tömítettségi vizsgálathoz lefejtik a klímagázt, helyette nitrogéngázt szivattyúznak bele, majd megvizsgálják, hogy csökken-e a 10 baros ellenőrző nyomás. Más esetekben UV-festéket kevernek a klímarendszerben keringő olajba, ha pedig valahol szivárgás van, ott a festék megjelenik, így a szerelők hamar ki tudják cserélni a sérült alkatrészt vagy csőszakaszt.

Az autók légkondicionálóját nemcsak a téli körülmények és a hosszú használaton kívüli időszak ronthatja, de az utastérből felvett meleg leadásához használt klímahűtő kapilláriscsöveinek sérülése is. A műhely azután cserélte ki egy éppen javítás alatt álló Toyota Auris klímahűtőjét, hogy az a használat tíz éve alatt több helyen megsérült, lamellái deformálódtak és elkezdtek kihullani, végül tömítetlenné vált, és elszivárgott a hűtőközeg.

A hűtőcsere néhány tízezer forintos javítás, de nemcsak azért nem érdemes halogatni, mert nyáron rosszabb forró autóban utazni, hanem azért sem, mert az alkatrész a motorhűtő előtt található, ezért ha eltömődés vagy sérülések miatt nem áramlik át rajta a menetszél, az a motor hűtésének hatékonyságát is csökkenti, így az idővel túlmelegedhet, amit bizonyos autók műszerfala csak túl későn jelez. A jelenség nem megelőzhető az állandó gőzborotvás mosással, sőt, ezzel árthatunk is, hiszen a hűtők lamellái deformálódhatnak a közvetlen közelről rájuk irányított vízsugártól. Célszerűbb néhány évente sűrített levegővel kifújni a bogártetemeket, és az autó rendes karbantartásai során ellenőriztetni a radiátorok épségét.

„A klíma jó, csak gáz kell bele”

– olvassuk sok-sok használtautó-hirdetésben, pedig rengetegszer nem a 400-600 gramm klímagáz és a töltés költsége miatt nem rendezik ezt a problémát az eladók, hanem mert a legdrágább alkatrész, a kompresszor ment tönkre. A rendszer legfontosabb elemét a hagyományos autókban a motor hosszbordásszíja hajtja, feltéve, hogy a bekapcsoláskor valóban összezár a kompresszorhajtás elektromágnese, illetve hogy nem szorult meg a finoman illesztett forgó szerkezet a hosszú évek és több százezer megtett kilométer során. A kompresszorcsere új alkatrésszel átlagosan több mint 200 ezer forint kiadást jelent, mivel a kompresszor garanciájának megőrzéséhez és hosszú távú megbízható működéséhez a rendszer egyéb elemeit is cserélni kell, illetve át is kell mosni azt.

Klímabetegség?

Hogyan hűt autóutasteret egy profi? Motorindítás után leengedi az összes ablakot, a legmagasabb fokozatra állítja a szellőztetést, majd bekapcsolja a klímát, és vár egy-két percet, amíg a rendszer összeszedi magát, és kitolja a forróságot a beltérből. A lehűtés közben a bent ülők lábaira, esetleg az ablakokra, de semmiképpen nem az utasok arcára irányítja a légáramot, így senki nem fázik meg, és az autó hamarosan eléri a beállított hőfokot. Ekkor alacsonyabb fokozatra lehet kapcsolni a ventilátort, megérkezés előtt pedig érdemes leállítani a klímát, hogy a fentebb említett elpárologtató egység felvegye a környezet hőmérsékletét, majd felszáradjon róla a lecsapódott pára. Így lassítható a rossz szagokat okozó gombák és baktériumok elszaporodása.

Fölösleges 20-21 foknál alacsonyabb értéket beállítani, hiszen télen-nyáron nagyjából ilyen hőmérsékleten érezzük jól magunkat az autóban, ráadásul a külső és belső hőmérséklet közt tíz foknál nagyobb eltérés túlságosan megterheli az emberi szervezetet, így megfázhatunk a túlhűtött autóban. A túlságosan hideg utastérből hirtelen a kánikulába kilépve kitágulnak az erek, esik a vérnyomás, az érzékenyebbek rosszul lehetnek.

Sokan azért nem klímáznak, mert úgy gondolják, hogy a kompresszor jelentette mechanikus veszteség literekkel növeli az autó fogyasztását, és a motor tartalékát zabálja, így az előzések is nehézkesebbek. Ez csak részigazság, mert a korszerű klímák kompresszora ki-be kapcsol a működése során, így leválasztja magát az autó motorjáról is – ez történik akkor is, ha intenzív gyorsításba kezdünk, miközben a fogyasztásnövekedés manapság inkább fél liter száz kilométerenként, ami elenyésző az okosan használt autóklíma előnyeihez képest.

Az Alapjárat.hu munkatársai a nyári kánikulában fontos kísérletet végeztek: kipróbálták, milyen a tűző napon hagyott autóban, felhúzott ablakokkal, kikapcsolt klíma mellett hosszabb időt eltölteni. A hőguta jelensége nagyon komoly dolog, ezért senkit, természetesen állatot se hagyjon senki a kocsiban a tűző napon, mondván, csak beugrik a boltba öt percre!