Lábhajtásos kisvasúttal fejlesztene 850 millióból az állam egy elhagyatott alföldi halastavat

2021. július 06. – 23:56

frissítve

Lábhajtásos kisvasúttal fejlesztene 850 millióból az állam egy elhagyatott alföldi halastavat
Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Móra Ferenc Sándor
Móra Ferenc Sándor
Szegedi tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Lábhajtányos kisvasúti pályára és a hozzá kapcsolódó, az idegenforgalmat kiszolgáló épületekre költ a kormány majdnem 850 millió forintot a Dél-Alföldön, egy természetvédelmi területen. A Szegedtől északra 50 kilométerre fekvő Csaj-tó egykor halastó volt, majd gazdag madárvilága miatt lett a Kiskunsági Nemzeti Park része. Az idén kezdődő beruházásról még keveset lehet tudni. A tó melletti Tömörkény falu polgármestere abban reménykedik, hogy felkerülnek a hazai turizmus térképére, és ez új munkahelyeket hozhat. Az első látásra meglepően nagyértékű beruházás sok kérdést vet fel.

Tömörkény faluból elindulva a tóhoz egy mellékútra kell letérni, ami egysávos, és elég jó állapotban van, bár száguldozni nem lehetne rajta. Alig lehetett emberrel találkozni a Csaj-tónál egy szép tavaszi hétköznapon, amikor kellemesen sütött a nap, és a virágzó növények édes illatokat árasztottak a víz körüli bozótosban. Egy jórészt üres telephelyen, ahol két férfi tett-vett, vastagon rozsdásodnak az 1960-as évek végén létesített kisvasút szállítókocsijai. A síneket és a vasúti váltót már benőtte a fű, a terület most elhagyatottnak látszik.

Vadmadarak ezreinek, köztük gémeknek, gulipánoknak, vadludaknak, récéknek, sirályoknak kedvelt lakó-, illetve átvonulóhelye a vidék. A tömörkényi halastavat több, részben természetes mederből 1964–1971 között alakították ki, a mai összterülete majdnem 190 hektár. Ennek egy
része 1998-ban került állami tulajdonba, a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz, három éve pedig a teljes halastórendszert megvásárolták. Azóta a természetvédelmi kezelése a fő szempont, bár a halgazdálkodás is folyik, ezért most áprilisban 16 tonna magyar vadpontyot, a madaraknak pedig kisebb halakat, egy tonna keszeget telepítettek a tóba. A Kiskunsági Nemzeti Park oldalán lehet olvasni a környékről és a tervezett beruházás céljáról is.

Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

E szerint az egykori gazdasági kisvasút alapjain a fejlesztés után lábbal hajtható sínjárműveken gurulhatnak majd a tó körül a madárélet csodálói. Előbb egy 4, majd egy 7 kilométeres pályaszakasz kialakítását tervezik. Ehhez nem csak a síneket, hanem a gátakat és a vasúti töltéseket is helyre kell hozni. Lesz majd fogadóépület és más kiszolgáló egységek is. Minderre az idén 300 millió, jövőre pedig 548 millió forintot ad az állam a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint. Összehasonlításként: a felcsúti kisvasútra, amely 6 kilométeres pályán jár, 600 millió forintos EU-támogatást költött az Orbán-kormány 2015-ben, és az azóta évente több millió forintos veszteséget termel.

Mi kerülhet mennyibe?

Ha valóban így lesz – és a beruházás nem drágul meg menet közben –, akkor a lábhajtányos kisvasút minden egyes kilométere 77 millió forintba fog kerülni, azaz méterenként 77 ezerbe. Ebből nyilván ki kell vonni az épületek költségét, de a 850 milliós kiadás igen soknak tűnik. Erről szerettem volna néhány kérdést feltenni, de a Kiskunsági Nemzeti Park nem válaszolt a megkeresésre. Pedig érdekes lenne megtudni:

  • várható-e, hogy a befektetett 850 millió forint belátható időn belül
    megtérül?
  • hány és mekkora épületet terveznek?
  • hány új munkahelyet hoznak létre?
  • mekkora vendégforgalmat várnak, azt a számot mire alapozzák?
  • milyen bevételre számítanak évente?
  • ráfizetés esetén ki viseli majd a működtetési és fenntartási költségeket?
  • hogyan folytatják a halgazdálkodást úgy, hogy ne zavarják a madarakat?

Az utolsó kérdésem az lett volna, vajon miért éppen lábhajtányt avagy sínbiciklit álmodtak meg oda. Ez ritka eszköz a Börzsönyben, Királyréten működött egy darabig, de a honlapja szerint a vasútvonal felújítása miatt évek óta nem megy. A sín ugyan megvan a tónál, de kérdés, milyen állapotban.

A tó jelenlegi turistaforgalma mérhetetlen, mert nincs belépőjegy, se kapu, aki most nézelődni akar, mehet, amerre lát. Szegedről mentem oda, és a majdnem 50 kilométeres táv második felén már a kátyúkat kerülgettem az igen vacak állapotú, néhol töredezett mellékutakon. Az útjelző táblák nem mutatták, hogy merre kell menni, a tavat is csak segítséggel találtam meg. Ez azt jelenti, hogy a turistaforgalomhoz a hely megközelítési lehetőségein is kellene javítani – szinte egy megye negyedében –, amire szintén költeni kellene.

Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Összetett fejlesztési terv, még 2006-ból

A kisvasút felújításáról és a Csaj-tó, pontosabban a tágabb környezete idegenforgalmi felélesztéséről a neten található 2006-os dátummal egy átfogó tervezet, amely árvízvédelmi, környezetgazdálkodási és gazdasági fejlesztési célokkal összefüggésben javasolja a Csongrádi kistérség nagyfokú támogatását. A megoldandó gondok sokrétűek, mert egyszerre veszélyezteti a környéken élőket az árvíz – Csongrád városát a Tisza miatt –, a belvíz, az aszály és az éghajlatváltozással összefüggő elsivatagosodás veszélye, valamint hátrány a gyenge gazdasági teljesítmény és az infrastruktúra fejletlensége is. A tanulmányból kiderül, hogy az Alföld e részén akkoriban 24 ezren éltek négy településen és tanyákon, de fogyatkozik és öregszik a népesség, a mezőgazdasági termelés szinte a kizárólagos megélhetési forrás, kevés a munkahely, sok az álláskereső, a fiatalok pedig elmennek innen. A tervezet igen összetett, a szerzők többlépcsős és többféle célú beruházásokat javasoltak, útfelújításokkal és kerékpárutak kiépítésével egybekötve. A programot a 2007–2013 közötti EU-ciklus Nemzeti Fejlesztési Tervéhez készítették.

A faluban reménykednek

Ez már régóta húzódó dolog, most végre megindul – mondta Bánfi Sándor, Tömörkény független polgármestere. Azzal kezdte a beszélgetést, hogy a falujukban nincs politikai acsarkodás. A véleménye azért mindenkinek megvan, ami főként az, hogy a nagy politikai csatákra végül a falusiak fizetnek rá. Most azonban jó esélyekre számít, nagyon örülnek ennek a fejlesztésnek, mint minden hasonlónak, és várják az új lehetőségeket. Amint a bejáratnál lévő táblákon is látható, az önkormányzat sokféle pályázati támogatást nyert már el, így újították fel a hivatal épületét is. A Csaj-tó beruházása érinti a településrendezési tervet, ezért Tömörkény weboldalán megjelent a fejlesztéssel kapcsolatos tájékoztató.

Bánfi Sándor, Tömörkény független polgármestere – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Bánfi Sándor, Tömörkény független polgármestere – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Ebben az áll, hogy lesz a tónál bivalylegelő, madárszínház – azaz madármegfigyelő föld alatti helyiség –, látogatóközpont és gazdasági épület is. A polgármester úgy tudja, a csaj-tavi beruházást előkészítő tereprendezésre már felvett néhány embert a Nemzeti Park. Az 1700 fős
faluban most 25 ember közmunkás, és Bánfi Sándor szerint több tömörkényi is találhat munkahelyet, ha megnyílik a látogatóközpont. Ő azt várja, ha jönnek majd a természetjárók, akkor Tömörkényen át mennek ki a tóhoz, esetleg náluk is alszanak néhányszor, így fellendülhet a falusi turizmus, amire alapozva új vállalkozások, szállások és vendéglátóhelyek nyílhatnak. Ha mindez sikerül, a falu jó híre messzire eljuthat – reménykedik Bánfi Sándor.

A Kiskunsági Nemzeti Park oldalán az olvasható, hogy a beruházás első üteme 2022 tavaszára elkészül. Ehhez valószínűleg elég gyorsan kell a betonkeverőt forgatni, hiszen eddig csak jövő időben számoltak be a fejlesztésről, arról nem írnak, hogy dolgoznak-e már például az igen rossz állapotban lévő vasúti töltéseken, és nem tudni azt sem, melyik céget bízták meg a munkával, ha tart már itt egyáltalán a projekt, és azt hogyan választották ki.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kövess minket Facebookon is!