Lábhajtásos kisvasúttal fejlesztene 850 millióból az állam egy elhagyatott alföldi halastavat

Tömörkény faluból elindulva a tóhoz egy mellékútra kell letérni, ami egysávos, és elég jó állapotban van, bár száguldozni nem lehetne rajta. Alig lehetett emberrel találkozni a Csaj-tónál egy szép tavaszi hétköznapon, amikor kellemesen sütött a nap, és a virágzó növények édes illatokat árasztottak a víz körüli bozótosban. Egy jórészt üres telephelyen, ahol két férfi tett-vett, vastagon rozsdásodnak az 1960-as évek végén létesített kisvasút szállítókocsijai. A síneket és a vasúti váltót már benőtte a fű, a terület most elhagyatottnak látszik.

Vadmadarak ezreinek, köztük gémeknek, gulipánoknak, vadludaknak, récéknek, sirályoknak kedvelt lakó-, illetve átvonulóhelye a vidék. A tömörkényi halastavat több, részben természetes mederből 1964–1971 között alakították ki, a mai összterülete majdnem 190 hektár. Ennek egy
része 1998-ban került állami tulajdonba, a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz, három éve pedig a teljes halastórendszert megvásárolták. Azóta a természetvédelmi kezelése a fő szempont, bár a halgazdálkodás is folyik, ezért most áprilisban 16 tonna magyar vadpontyot, a madaraknak pedig kisebb halakat, egy tonna keszeget telepítettek a tóba. A Kiskunsági Nemzeti Park oldalán lehet olvasni a környékről és a tervezett beruházás céljáról is.

E szerint az egykori gazdasági kisvasút alapjain a fejlesztés után lábbal hajtható sínjárműveken gurulhatnak majd a tó körül a madárélet csodálói. Előbb egy 4, majd egy 7 kilométeres pályaszakasz kialakítását tervezik. Ehhez nem csak a síneket, hanem a gátakat és a vasúti töltéseket is helyre kell hozni. Lesz majd fogadóépület és más kiszolgáló egységek is. Minderre az idén 300 millió, jövőre pedig 548 millió forintot ad az állam a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint. Összehasonlításként: a felcsúti kisvasútra, amely 6 kilométeres pályán jár, 600 millió forintos EU-támogatást költött az Orbán-kormány 2015-ben, és az azóta évente több millió forintos veszteséget termel.

Mi kerülhet mennyibe?

Ha valóban így lesz – és a beruházás nem drágul meg menet közben –, akkor a lábhajtányos kisvasút minden egyes kilométere 77 millió forintba fog kerülni, azaz méterenként 77 ezerbe. Ebből nyilván ki kell vonni az épületek költségét, de a 850 milliós kiadás igen soknak tűnik. Erről szerettem volna néhány kérdést feltenni, de a Kiskunsági Nemzeti Park nem válaszolt a megkeresésre. Pedig érdekes lenne megtudni:

• várható-e, hogy a befektetett 850 millió forint belátható időn belül
  megtérül?
• hány és mekkora épületet terveznek?
• hány új munkahelyet hoznak létre?
• mekkora vendégforgalmat várnak, azt a számot mire alapozzák?
• milyen bevételre számítanak évente?
• ráfizetés esetén ki viseli majd a működtetési és fenntartási költségeket?
• hogyan folytatják a halgazdálkodást úgy, hogy ne zavarják a madarakat?

Az utolsó kérdésem az lett volna, vajon miért éppen lábhajtányt avagy sínbiciklit álmodtak meg oda. Ez ritka eszköz a Börzsönyben, Királyréten működött egy darabig, de a honlapja szerint a vasútvonal felújítása miatt évek óta nem megy. A sín ugyan megvan a tónál, de kérdés, milyen állapotban.

A tó jelenlegi turistaforgalma mérhetetlen, mert nincs belépőjegy, se kapu, aki most nézelődni akar, mehet, amerre lát. Szegedről mentem oda, és a majdnem 50 kilométeres táv második felén már a kátyúkat kerülgettem az igen vacak állapotú, néhol töredezett mellékutakon. Az útjelző táblák nem mutatták, hogy merre kell menni, a tavat is csak segítséggel találtam meg. Ez azt jelenti, hogy a turistaforgalomhoz a hely megközelítési lehetőségein is kellene javítani – szinte egy megye negyedében –, amire szintén költeni kellene.

Összetett fejlesztési terv, még 2006-ból

A kisvasút felújításáról és a Csaj-tó, pontosabban a tágabb környezete idegenforgalmi felélesztéséről a neten található 2006-os dátummal egy átfogó tervezet, amely árvízvédelmi, környezetgazdálkodási és gazdasági fejlesztési célokkal összefüggésben javasolja a Csongrádi kistérség nagyfokú támogatását. A megoldandó gondok sokrétűek, mert egyszerre veszélyezteti a környéken élőket az árvíz – Csongrád városát a Tisza miatt –, a belvíz, az aszály és az éghajlatváltozással összefüggő elsivatagosodás veszélye, valamint hátrány a gyenge gazdasági teljesítmény és az infrastruktúra fejletlensége is. A tanulmányból kiderül, hogy az Alföld e részén akkoriban 24 ezren éltek négy településen és tanyákon, de fogyatkozik és öregszik a népesség, a mezőgazdasági termelés szinte a kizárólagos megélhetési forrás, kevés a munkahely, sok az álláskereső, a fiatalok pedig elmennek innen. A tervezet igen összetett, a szerzők többlépcsős és többféle célú beruházásokat javasoltak, útfelújításokkal és kerékpárutak kiépítésével egybekötve. A programot a 2007–2013 közötti EU-ciklus Nemzeti Fejlesztési Tervéhez készítették.

A faluban reménykednek

Ez már régóta húzódó dolog, most végre megindul – mondta Bánfi Sándor, Tömörkény független polgármestere. Azzal kezdte a beszélgetést, hogy a falujukban nincs politikai acsarkodás. A véleménye azért mindenkinek megvan, ami főként az, hogy a nagy politikai csatákra végül a falusiak fizetnek rá. Most azonban jó esélyekre számít, nagyon örülnek ennek a fejlesztésnek, mint minden hasonlónak, és várják az új lehetőségeket. Amint a bejáratnál lévő táblákon is látható, az önkormányzat sokféle pályázati támogatást nyert már el, így újították fel a hivatal épületét is. A Csaj-tó beruházása érinti a településrendezési tervet, ezért Tömörkény weboldalán megjelent a fejlesztéssel kapcsolatos tájékoztató.

Ebben az áll, hogy lesz a tónál bivalylegelő, madárszínház – azaz madármegfigyelő föld alatti helyiség –, látogatóközpont és gazdasági épület is. A polgármester úgy tudja, a csaj-tavi beruházást előkészítő tereprendezésre már felvett néhány embert a Nemzeti Park. Az 1700 fős
faluban most 25 ember közmunkás, és Bánfi Sándor szerint több tömörkényi is találhat munkahelyet, ha megnyílik a látogatóközpont. Ő azt várja, ha jönnek majd a természetjárók, akkor Tömörkényen át mennek ki a tóhoz, esetleg náluk is alszanak néhányszor, így fellendülhet a falusi turizmus, amire alapozva új vállalkozások, szállások és vendéglátóhelyek nyílhatnak. Ha mindez sikerül, a falu jó híre messzire eljuthat – reménykedik Bánfi Sándor.

A Kiskunsági Nemzeti Park oldalán az olvasható, hogy a beruházás első üteme 2022 tavaszára elkészül. Ehhez valószínűleg elég gyorsan kell a betonkeverőt forgatni, hiszen eddig csak jövő időben számoltak be a fejlesztésről, arról nem írnak, hogy dolgoznak-e már például az igen rossz állapotban lévő vasúti töltéseken, és nem tudni azt sem, melyik céget bízták meg a munkával, ha tart már itt egyáltalán a projekt, és azt hogyan választották ki.