A műemlék épület sem akadály, ha a Fidesz gyurcsányozós hirdetéséről van szó

• A Fidesz gyurcsányozós óriásplakátja került fel a Fővárosi Önkormányzat közelében lévő Belvárosi Színház homlokzatára hétfőn.
• A főváros szerint a műemléki védelmet élvező épületen sem a településvédelmi törvény, sem a fővárosi közterülethasználati rendelet értelmében nem lehetne semmilyen hirdetés.
• Intézkedni azonban csak a kormányhivatal tud, és a jogszabály szövegezése alapján a kormányzati szerv akár arra is juthat, hogy a hirdetés megfelel a törvényi előírásnak.
• A főváros a kereskedelmi hirdetésekkel szemben sem ért el eredményt a kormányhivatalnál, kétséges, hogy a fideszes Sára Botond vezette intézmény épp a Kubatov Gábor, Fidesz-pártigazgató által kiadott hirdetés miatt keményítene be.

„A Gyurcsány Show – Ne adjunk a bukott műsornak újabb esélyt” – hirdeti a Belvárosi Színház homlokzatán egy hatalmas épületháló, amelyen Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely, Dobrev Klára és Jakab Péter látható.

A plakát kiadója a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, felelős kiadó és felelős szerkesztő Kubatov Gábor. Jön a kampány – már ha van olyan, hogy épp nem kampányüzemmódban mozognak a pártok –, az elmúlt évek gyakorlata alapján nem meglepő egy ilyen tartalmú plakát a kormánypárttól, amely Orbán Viktorral és Kocsis Mátéval az élen hetek óta „Gyurcsány a főnök”-özik.

Lenne egy bökkenő, csak nincs

A gigantikus méretű plakát Budapesten több helyen is feltűnt, de a Belvárosi Színház esetében több kérdés is felmerül. Reklámplakát – sem politikai, sem bármilyen kereskedelmi – ugyanis elvileg nem lehetne műemlék épületen, sem világörökségi, sem természetvédelmi területen.

A Belvárosi Színház műemléki védettséget élvező épület, műemléki jelentőségű terület határán áll, így több indoka is van annak, hogy miért nem lehetne semmilyen reklám az épületen a 2016 végén, az akkor még miniszterként a Miniszterelnökséget vezető Lázár János kezdeményezésére elfogadott településkép védelmére hivatkozó LXXIV. törvény alapján.

A törvény esztétikai indokokra hivatkozva jelentősen korlátozta a reklámok megjelenítését. A célja akkor nyilvánvaló volt: a G-nap után a Simicska–Orbán-háború részeként a Fidesz egykori erős emberének hirdetési bevételeit igyekezett csökkenteni. Egyúttal az önkormányzatoktól kormányzati szervhez utalta a formai szabályok megfogalmazását, és a szabály megszegése esetén a bírságok kiszabását is.

Ebből mostanra igazán faramuci helyzet állt elő. A Fővárosi Önkormányzat sajtóhivatalának tájékoztatása szerint a főpolgármester az őt is ábrázoló gyurcsányozós plakát megjelenése miatt Budapest Főváros Kormányhivatalához fordul. Ez eddig rendben is volna, csakhogy a kormányhivatalt nem más vezeti, mint az önkormányzati választáson vereséget szenvedett korábbi fideszes józsefvárosi polgármester, Sára Botond. A törvényre hivatkozva az általa vezetett intézmény dönthetne arról, hogy szedjék le a Fidesz plakátját.

Plakát vagy háló, önkormányzati terület, vagy nem?

Van azonban pár buktató, amely miatt vita lehet arról, hogy a Sára Botond vezette kormányhivatalnak feltétlenül kell-e utasítania Kubatov Gábort, hogy szedje le a plakátot.

Van ugyanis egy kitétel a 2016. évi LXXIV. törvényben, amely szerint a fenti szabályoktól el lehet térni. A 18-as paragrafus által biztosított kiskaput eredetileg 2017 nyarán zárták volna be, végül nyitva hagyták: előbb 2020, majd 2023 végéig.

• Igaz, ez csak az óriásplakátokra vonatkozik, az épülethálókra nincs ilyen kedvezmény. A Fővárosi Önkormányzat sajtóhivatala szerint a gyurcsányozós plakát épületháló, kérdés, hogy a kormányhivatal is így értelmezi-e, vagy ezt elutasítja azzal érvelve, hogy nincs földig érő állványzat, amelyet az épületháló általában takarni hivatott az építkezések idejére.
• Az önkormányzat másik érve, hogy a Belvárosi Színházon lógó plakát/épületháló eltart az épület homlokzatától, így a fővárosi önkormányzathoz tartozó területbe lóg bele. Ebben az esetben a 2013-as közterülethasználati rendelet alapján a főváros területhasználati engedélye kellene a reklám kifüggesztéséhez. Kérdés, hogy a kormányhivatal is önkormányzati terület használatának tekinti-e ezt.

A 2013-as rendelet azért is fontos, mert a Fővárosi Önkormányzat annak alapján az adott hirdetést le is szedetheti. A településvédelemre hivatkozva megfogalmazott törvény érvényesítése viszont a kormányhivatal hatásköre.

A főváros előbb Sára Botondtól vár állásfoglalást, minden további lépést attól tesz függővé. Karácsony Gergely főpolgármester kedd délután a Facebookon azt írta az óriásplakátokról: „mondjuk, jobb lett volna, ha azokat nem törvénytelenül, illegális felületeken helyezik el, mert így szegény Sára Botond kormányhivatali vezetőnek le kell szedetnie őket. Ez lenne ugyanis a dolga neki, nyilván siet is megtenni, nem?”

Nem csak gyurcsányozás

A Fővárosi Önkormányzat sajtóhivatala közölte: nemcsak a Belvárosi Színházon látható politikai plakátot kifogásolják, hanem a településkép védelmében hozott törvény alapján minden olyan épülethálós reklámot, amely műemléki védettséget élvező épületen vagy műemléki területen áll.

Az önkormányzat közterülethasználati osztálya korábban is fordult már a kormányhivatalhoz a vitatható hirdetések leszedetése érdekében, ám nem hivatalos információk szerint a kormányhivatal csupán egy esetben szerzett érvényt a kérésnek. Több esetben választ sem kaptak a kormányszervtől.

A vitás részletek alapján egyébként sem egyértelmű, hogy a kormányhivatalnak feltétlenül lépnie kell, de a helyzet az, hogy ha nem volna lehetőség értelmezési vitára, akkor sem lenne következménye a kormányhivatal esetleges tétlenségének. A gyakorlatban is látható, hogy a mai napig vannak épülethálón lévő reklámok – függetlenül attól, hogy az adott épületen nem végeznek építési munkálatokat. Egyébként sem lenne tehát szokatlan, ha a kormányhivatal eltekintene a törvény szigorú értelmezésének megfelelő intézkedésétől, függetlenül attól, hogy a plakáton gyurcsányozást, alkoholt vagy hajfestéket hirdetnek.

Írásos kérdéseinkkel Budapest Főváros Kormányhivatalához fordultunk, egyelőre az intézmény nem reagált megkeresésünkre.