Negyven jetskivel kavarnák fel a Velencei-tó vizét, hogy a halak levegőt kapjanak

2021. június 22. – 20:04

frissítve

Negyven jetskivel kavarnák fel a Velencei-tó vizét, hogy a halak levegőt kapjanak
Elpusztult halak lebegnek a víz színén. Forrás: Facebook / Civilek a Velencei-tóért

Másolás

Vágólapra másolva

40 jetskivel juttatnák oxigénhez a Velencei-tó fulladozó és rohamosan pusztuló halállományát. Az elmúlt napokban három tonna döglött halat szedtek ki a tóból.

Mint arról beszámoltunk, oxigénhiány miatt fulladtak meg azok a halak, amelyek tetemei az elmúlt napokban tömegesen úszkálnak a Velencei-tavon.

A helyzet javítása érdekében az Állatvédőrség jetskiseket próbált beszervezni, hogy hajnalban felkavarják a tó vizét, de nem kaptak erre engedélyt, számol be róla a 444.hu.

L. Simon László, a térségi országgyűlési képviselője azt írja a Facebookon, hogy felvette a kapcsolatot a Magyar Jet-Ski Szövetséggel, amely készséggel hozna ingyen akár 40 jetskit is a tóhoz, hogy tervszerűen, irányítottan végigjárják a vízfelületet. „A Vízügyi Igazgatóság már hozott a partra vízforgató berendezéseket, de a sportolók is tudnák segíteni és gyorsítani a folyamatot” – írja a képviselő.

L. Simon kikérte a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökének (aki szintén fideszes politikus, Szűcs Lajos) szakmai véleményét, akitől kapott egy támogató állásfoglalást a jetskisek bevetéséről. „Meg kell oldani, hogy a törvényi tiltás ellenére a korszerű jetskik jogszerűen a vízre tehetők legyenek: erről a rendőrkapitányunkkal is egyeztetünk.”

A Mohosz közleménye szerint mintegy 3000 kg haltetemet gyűjtöttek be az elmúlt napokban, főleg szélhajtó küszt, balint, valamint túlnyomórészt karika- és dévérkeszeget. Megnyugtattak ugyanakkor, hogy az eddig összegyűjtött halmennyiség egyelőre nem érte el a tó becsült halállományának 1%-át.

Hozzátették: a hétfői észlelések alapján az elmúlt 48 órában a tendencia már jelentősen javuló, és az időközben beérkezett újabb laboreredmények is megerősítették, hogy a halakkal a relatív oxigénhiány végzett, a mérgezés, valamint emberre veszélyes kórokozó jelenléte kizárható. A relatív oxigénhiány kialakulásában döntő szerepet játszott a rohamos felmelegedés és az annak hatására berobbanó algaállomány éjszakai oxigénfogyasztása, kapcsoltan a napkezdeti szélcsendes időjárás is.

A Mohosz szerint a tó tartósan és tendenciózusan alacsony vízállása és az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg mennyisége a jövőben egy tartós vízpótlási beavatkozás kidolgozása és kivitelezése, párhuzamosan egy átgondolt nádművelés irányába mutat, mert ezek hiányában szélsőséges esetben újra előfordulhat akár a tó – a történelemben már ismert – újabb, átmeneti kiszáradása is.

A vizsgálatok szerint a Velencei-tó vízminősége a fürdési, vízisport és egyéb rekreációs igénybevételi szempontok oldaláról jelenleg jónak mondható, így a helyzet e tárgyban korlátozást, beavatkozást nem igényel.