Kevesen tudják, de van rá lehetőség, hogy egy súlyos baleset okozója is elkerülje a börtönt

2021. június 19. – 21:06

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Egy komolyabb személyi sérüléssel járó közúti baleset esetén akár börtönbüntetést is kiszabhatnak a vétkes félre, ám egy nem olyan régóta alkalmazott eljárással máshogy is alakulhatnak a dolgok. Mi is az a tevékeny megbánás, és mi kell hozzá, hogy megvalósuljon?

2019. áprilisában, késő éjjel, Tata lakott területén egy taxi vezetője rosszul mérte fel egy védett úton érkező másik autó távolságát, nem adott neki elsőbbséget a kereszteződésben, így a két autó annak ellenére összeütközött, hogy a vétlen fél előzőleg vészfékezett. Az ütközést követően a vétlen autós felhajtott a járdaszigetre, kidöntötte a kikerülési irányt jelző táblát, végül egy közlekedésilámpa-oszlop állította meg.

Ez utóbbi autó hátsó ülésén utazott a baleset egyik súlyos sérültjét ágyékcsigolya-törése miatt meg kellett műteni, de maradandó fogyatékossága alakult ki. A vétkes sofőr a baleset során szintén nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett.

A balesetet után közvetítői eljárás indult az ügyészség döntése nyomán. Ebben az okozó a sértettnek 700 ezer forint jóvátételt fizetett, egyúttal elismerte felelősségét, a sértett pedig elfogadta a kompenzációt, így az ügyészség megszüntette az eljárást.

A szokatlan, egyúttal elgondolkodtató lezárás fontos előfeltétele, hogy aki hasonló helyzetbe kerül, már a rendőri helyszínelés lépéseire is figyeljen és mindenben működjön együtt a további eljárás során. Szögezzük le: szó sincs valamiféle összekacsintásról, bármennyire is furcsa, a bírósági ítéletet kiváltó megegyezés jogszerű volt.

A kép illusztráció – Forrás: Alapjárat

Hogy kiderüljön, valóban ilyen egyszerű volna-e elkerülni a börtönbüntetést egy hasonló ügyben, az Alapjárat.hu utánajárt, mi is pontosan ez a lehetőség, és kikre vonatkozik az évente átlagosan 16 ezer, személyi sérüléssel járó közlekedési baleset érintettjei közül.

A büntetőjog szabályai szerint nem büntethető, aki a törvényben meghatározott vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő tett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette (vagy a közvetítői eljárást megelőzően, de az ott született megállapodásban jóváhagyva).

A tatai eset nem egyedi, bár kétségtelenül nem is túl gyakori: az ügyészség hivatalos oldalán számos hasonló ügyről szóló közlemény található, több közülük szintén közlekedési balesethez kapcsolódóan született. A vétkes és a sértett megállapodásával ért véget például egy autó és egy motorkerékpár balesetének ügye. A vétkes autós egy kereszteződésnél nem adott elsőbbséget a védett útvonalról érkező motorkerékpárosnak, kikanyarodott elé, a motoros pedig már nem tudta elkerülni az ütközést, és eltört a bokája. A közvetítői eljárás itt is sikeresnek bizonyult, a vétkes sofőr elismerte felelősségét és 450 ezer forint kártérítést fizetett a vétlen sofőrnek, így az ügyészség az eljárást megszüntette.

Arra is akad példa, hogy egy többszereplős balesetet követően is alkalmazták az úgynevezett tevékeny megbánás jogintézményét. Egy korábbi ügyben két teherautó és egy mezőgazdasági jármű ütközött össze Környe és Tata között. A vétkes teherautósofőr nem tartott megfelelő követési távolságot az előtte haladó teherautó mögött, amely egy kivilágítatlan munkagép miatt vészfékezett. A leghátul haladó teherautó vezetője nem tudott időben reagálni és hátulról belerohant az előtte lévőbe, nekitolva azt a munkagépnek. A vétlen sofőr komoly sérüléseket szenvedett, többek között darabosan eltört a csípőizülete, ami maradandó fogyatékosságot jelent.

Az eset érdekessége, hogy a balesetet okozó és a vétlen sofőr is kérte a közvetítői eljárás elrendelését, amelynek során meg is állapodtak: a vétkes 1,2 millió forint kártérítést fizetett, így az ügyészség megszüntette a büntetőeljárást.

Kérdésünkre az ügyészség sajtószóvivője, Dr. Fazekas Géza elmondta, hogy tavaly 2964 bűncselekmény elkövetőjével szemben szüntette meg az ügyészség tevékeny megbánás miatt az eljárást, ezek közül 1133 eset volt közlekedési. Hozzátette azt is, hogy az ügyészség számára kiemelten fontos, hogy a bűncselekmények áldozatai/sértettjei jóvátételt kapjanak, ezért arra törekszenek, hogy a törvényi feltételek fennállása esetén ez minél több ügyben megvalósulhasson.

Mi az a „tevékeny megbánás”?

Mikor alkalmazható a tevékeny megbánás, mint megoldás? Tényleg megúszható ezzel akár egy esetleges elzárással járó vétség? A válasz összetett, ezért megkértük Dr. Baráth Géza bírósági fogalmazót, hogy ossza meg a hasonló ügyekben szerzett tapasztalatait.

A tevékeny megbánás viszonylag új jogintézmény, 2007-ben jelent meg a korábbi büntető törvénykönyvben, de akkor a jelenleginél jóval szűkebb körben volt alkalmazható. A lehetőség hátterében az állhatott, hogy a jogalkotó felismerte: bizonyos kisebb súlyú bűncselekmények esetén célszerűbb az elkövetőre és a sértettre bízni a megállapodást, és kihagyni ebből a bíróságokat.

A tevékeny megbánáshoz tartozó büntethetőség megszűnésének feltételei persze szigorúak. Ahogy a fenti eset kapcsán említettük, csak olyan ügyekben alkalmazható, amikor

  • a bűncselekmény vétség, vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett. Ez utóbbi határ fiatalkorúaknál öt év.
  • Az elkövetőnek vagy a baleset okozójának be kell ismernie a felelősségét a vádemelés előtt,
  • közvetítői eljárást kell lefolytatni és
  • jóvátételt kell fizetni, amelyet a sértettnek, vagy vétlen félnek el kell fogadnia.
Képforrás: Alapjárat.hu, A kép illusztráció

A felsorolt feltétel mindegyikének teljesülnie kell ahhoz, hogy megszűnjön a vétkes fél büntethetősége, tehát a tevékeny megbánáshoz nem elég, ha az elkövető kártérítést fizet, hanem kizárólag a megfelelő, formalizált eljárás jelenthet megoldást.

Szakértőnk hangsúlyozta: a vádemelésig a tettesnek (okozónak) beismerő vallomást kell tennie, ennek hiányában nem alkalmazható a tevékeny megbánás. E feltételek – és más eljárásjogi kritériumok – fennállása esetén az ügyész dönt arról, hogy közvetítői eljárás lefolytatása céljából felfüggeszti-e az eljárást.

A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét, illetve a gyanúsított, ezúttal a balesetet okozó „jövőbeni jogkövető magatartását” segíti elő. A ma még kevéssé ismert eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó megállapodás jöjjön létre.

Ennek feltétele, hogy a jóvátétel arányos legyen az okozott kárral és a minden szempontból elfogadható legyen a sértettnek. Ha a közvetítői eljárás valamiért nem hoz eredményt, a felfüggesztett büntetőeljárást folytatni kell.

Vannak kivételek

Dr. Baráth Géza felhívta a figyelmet, hogy amikor egy bűncselekménynek nincs sértettje, a közvetítői eljárás fogalmilag kizárt, ezért ilyenkor a tevékeny megbánás rendelkezései sem alkalmazhatók.

Nem alkalmazható továbbá az olyan esetekben sem, amelyek egyfelől az elkövető személyes veszélyességéhez (különös vagy többszörös visszaesés vagy egyéb speciális bűnismétlés), vagy a cselekményének fokozott társadalomra való veszélyességéhez (bűnszervezet, halál okozása) kötődnek, hangsúlyozta a bírósági fogalmazó. Ezeket a kivételt jelentő esetköröket a Btk. 29. paragrafusának harmadik bekezdése tartalmazza.

Egyéb közlekedéssel kapcsolatos jogi témákról van szó az alábbi videóban, ahol a D.A.S. jogásza tisztáz néhány fontos kérdést a közlekedési táblákkal kapcsolatban.