Az afganisztáni harctéren átélt borzalmak miatt alakulhatott ki elmebetegség egy magyar katonánál, aki kést szorított egy járókelő nyakához

A bíróság szerint köze lehetett a harctéren átélt eseményekhez, hogy elmebetegség alakult ki annál a leszerelt katonánál, aki 2018-ban teljesen váratlanul késsel támadt egy járókelőre Pápa belvárosában, aztán az áldozat segítségére siető férfi torkát is át akarta vágni. A háborús veterán egy 10 centi pengehosszúságú késsel indult sétálni, arra az esetre szerelkezett fel, hogy ha megtámadnák, tudjon védekezni.

A katona megjárta Afganisztánt és Irakot is, itthon viszont hiába várta a családja, sokszor itt is a harctérre képzelte magát, derül ki a Kékfény riportjából. A pápai férfi ellen több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt emeltek vádat, de elmeállapota a szakértők szerint olyan fokon korlátozott, hogy még az ügyész is a veterán felmentését kérte.

Magyarország egyrészt a NATO-tagságból fakadó kötelezettsége miatt, másrészt az ENSZ békefenntartó misszióját támogatva az elmúlt évtizedekben számos alkalommal küldött katonákat válságövezetekbe. Magyar katonák megjárták Afganisztánt, Irakot, Koszovót, Grúziát a Sínai-félszigetet. Ezeken a területeken a szolgálat tényleges veszély jelent. Napi szinten együtt kell élni a fenyegetettséggel, és a félelem nem alaptalan. A legtöbb magyar katona bombák hatástalanítása közben vesztette életét, de voltak, akiket támadás ért, amit nem éltek túl. Az ehhez hasonló halálfélemmel együtt járó helyzetek kitörölhetetlen nyomokat hagynak, de az állandó fenyegetettség okozta stressz sem múlik el nyom nélkül.

A riportban megszólal Andó Sándor, a Magyar Honvédség főpszichológusa is, aki arról beszél: már a kiválasztásnál nézik, hogy a külföldi missziókba jelentkező katonák a fizikai felkészültség mellett fejben is rendben vannak-e, és bírják-e a lelki terhelést. Élesben aztán a legmélyebb lelki megpróbáltatást a katonák számára a háború borzalmai jelentik, mondta az ezredes.

„Amikor közvetlenül megtapasztalom a társamnak a megsebesülését, vagy a saját sebesülésem. Nagyon erősek a gyerekekhez kapcsolódó dolgok, tehát kint, amikor műveleti területen látnak olyan dolgot, amikor gyerek sérül meg, mert ilyenek is előfordulnak, vagy nők sérülnek meg és ilyeneket tapasztalnak adott esetben egy bevetés kapcsán.”

A legnagyobb létszámmal jelenleg Irakban és Koszovóban a KFOR kötelékében teljesítenek szolgálatot magyar katonák. Őket odavezényelt pszichológusok segítik. Aki nem bírja a terhelést, azt megpróbálják időben kiszűrni, megszakítják a szolgálatát, és hazaküldik. Az ezredes szerint a kiküldött katonák számához – évi 1000-1800 – képest elenyésző, hány katonát küldenek haza, mert nem bírja a nyomást. „Az elmúlt hét évben 12-13 alkalommal került sor repatriálásokra” – mondta Andó.

A külföldi missziókból hazatérő katonák aztán itthon újra egészségügyi szűrésen esnek át, aminek a pszichológiai teszt is része. Ezeknél a katonáknál ugyanis gyakori az álmatlanság, a szorongás vagy a poszttraumásstressz-zavar. Aki feldolgozatlan lelki sérüléseket hozott haza magával, az segítséget kérhet a honvédség pszichológusaitól. Mégis voltak, akiket alkalmatlanság miatt szereltek le. Ők a civil életben próbáltak szerencsét, és lényegében kikerülnek a honvédség látóköréből.

Magyarországon ugyanis nincsenek veteránintézmények, pedig ezek számtalan NATO-tagországban léteznek és működnek. A riporter kérdésére

a honvédség főpszichológusa elismerte, hogy „ideje lenne elgondolkodni” ezen itthon is, mivel rengeteg magyar katona szolgált már misszióban.

A leszerelt magyar katona veteránintézmény helyett az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyítóintézetbe kerül. A Veszprémi Törvényszék döntése szerint ugyanis nem beszámítható, így pedig nem is büntethető. Elvileg csak akkor engedik majd ki, ha meggyógyult, vagy már nem jelent veszélyt senkire.