Uniós jogelveket sért a lex Gyöngyöspata, kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen

2021. június 09. – 17:05

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Felszólító levelet küldött az Európai Bizottság Magyarországnak a lex Gyöngyöspata néven elhíresült törvény miatt, amit tavaly nyáron fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály arra kötelezte a bíróságokat, hogy

az iskolai szegregációs perekben pénzbeli kártérítés helyett oktatást-képzést állapítsanak meg sérelemdíjként.

A Bizottság álláspontja szerint a magyar szabályozás nem felel meg a faji egyenlőségről szóló irányelvnek, illetve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló uniós irányelvnek. „A két irányelv előírja, hogy a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell megállapítaniuk a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés ellen” – áll a Bizottság közleményében. Van továbbá egy olyan záradék is, amely előírja, hogy az irányelvek végrehajtásakor a megkülönböztetést szenvedők védelmének szintje nem csökkenhet.

A törvényt azután módosították tavaly nyáron, hogy a gyöngyöspatai szegregációs perben mintegy 60 roma fiatalnak összesen közel 100 millió forintos kártérítést ítélt meg a bíróság, mert éveken át többségi társaiktól elkülönítve, alacsonyabb színvonalon oktatták őket a gyöngyöspatai iskolában. Az ügy egészen a Kúriáig eljutott, miután az iskola korábbi és jelenlegi fenntartói, a gyöngyöspatai önkormányzat és a Hatvani Tankerület felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, hogy pénz helyett természetben kártalaníthassák a diákokat. A Kúria a Polgári Törvénykönyv és a több évtizedes bírósági gyakorlat alapján elutasította a kérelmet, a kormány pedig válaszul nem sokkal később törvényt módosított.

A Fidesz a járvány betörése előtt – még a Kúria döntését megelőzően – hetekig tartó kampányban támadta a bírósági ítéletet. Orbán Viktor a nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az ítélet sérti az emberek igazságérzetét.

„Ha ott élnék, mégiscsak megkérdezném, hogy az hogyan van, hogy egyébként valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül”

– fogalmazott a miniszterelnök, szavai pedig komoly felháborodást váltottak ki.

Már ekkor megígérte, hogy igazságot szolgáltatnak a gyöngyöspataiaknak. Később kinevezte Horváth Lászlót miniszterelnöki megbízottnak, akinek az volt a feladata, hogy a gyöngyöspataihoz hasonló konfliktusos helyzeteket feltárja, és megoldásukra javaslatokat tegyen. Ő nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely az Európai Bizottság szerint sérti az uniós jogelveket.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére a Bizottság által feltárt hiányosságok orvoslására. Ha ez nem történik meg, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt bocsát ki.