Nem kapja meg a 16 milliós végkielégítését a Honvédkórház volt főorvosa, aki nem volt hajlandó feladni a civil közalkalmazotti státuszát

A Honvédkórház egyik főorvosa nem vállalta, hogy civil közalkalmazotti státuszát feladva honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban folytassa a gyógyítást, ezért a kórház 2019 januárjában egyoldalúan megszüntette a foglalkoztatását. A főorvos a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleként első -fokon pert nyert a kórház ellen, a Kúria azonban másodfokon megváltoztatta a bíróság elsőfokú határozatát, és elutasította a keresetet. Így a Honvédkórház nem fizeti ki a volt főorvos közel 16 millió forintos végkielégítését és a felmentési időre járó pénzét – írja a Magyar Helsinki Bizottság oldala.

Az orvos több mint két évtizeden keresztül dolgozott közalkalmazotti jogviszonyban, ennek alapján pedig jogosult végkielégítésre és felmentési időre abban az esetben, ha a jogviszonya felmentéssel szűnne meg. A közalkalmazott dolgozóknak akkoriban, 2019 év elején csak néhány napjuk volt arra, hogy eldöntsék, vállalják-e az új, honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal járó feltételeket.

Az ígéretek szerint honvédelmi alkalmazottként valamivel több pénzre számíthattak az egészségügyi dolgozók, de az új jogviszony korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságukat (a főnöki utasítást nem bírálhatják, párt nevében és érdekében nem vállalhatnak közszereplést) és gyülekezési jogukat, valamint a külföldi utazásaikat is be kell jelenteniük a főnöküknek.

A Honvédkórház főorvosa ezt nem fogadta el, nem írta alá az elé tolt nyilatkozatot. Azok, akik ugyanígy tettek, nem kaptak végkielégítést a ledolgozott évek után.

A változásokról szóló minisztériumi tájékoztatóban az szerepelt, hogy ha valaki nem választja az új jogállást, akkor foglalkoztatása a „törvény erejénél fogva” megszűnik, és hogy ilyen esetben végkielégítés és felmentési időre járó pénz sem jár.

Az orvos első fokon pert nyert a Honvédkórház ellen, a bíróság akkor megállapította, hogy szemben azzal, ami a tájékoztatóban áll, a törvény valójában nem mondja ki, hogy ilyen esetben annak erejénél fogva szűnne meg a jogviszony, és ne járna végkielégítés. Azonban másodfokon a Kúria a bíróság elsőfokú határozatát teljes egészében megváltoztatta, a jogerős ítélet szerint az egyoldalú munkáltatói jogviszony megszüntetése jogilag nem minősül felmentésnek, a követelt járandóságok pedig csak felmentés esetén járnak.

A Magyar Helsinki Bizottság ezért alkotmányjogi panaszt nyújt be az ügyben, arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a Kúria ítéletét.