Hatszázmilliós per, leszerelt ajtók és kerítésre dőlt fa lett a sorsa a tíz éve még virágzó kastélynak

Pár mondat erejéig tekerjük vissza az időkereket: a kastély legrégebbi épületrésze a 13. századig vezethető vissza, története később összeforrt a Héderváry családéval, ám 1945 után a földreformmal együtt megfosztották a grófi dinasztiát a javaiktól, és itt népi kollégiumot, általános iskolát működtettek.

„Több mint egy évtizeddel ezelőtt gróf Khuen Héderváry kastélya még komoran, barátságtalanul terpeszkedett a községben. Hangos csak akkor volt, ha a földesurak a városi élet után a vidéket választották pihenőhelyül. A cselédember pedig messzire elkerülte a kastélyt. Félt. Félt a kastély fekete árnyékától, mert sohasem tudta, mit hoz a holnap. Ma vidám gyermekek, iskolások és óvodások csilingelő kacagásaitól hangos az épület és környéke. Az új birtokosoké a szó, élvezik a tulajdonjogot” – írta a szocialista „megoldást” dicsőítő stílusban még 1957-ben a megyei napilap. Az idősebb falubeliek ma is emlegetik, ahogy a bordásfalon lógva, lábemelgetés közben látták a mennyezeten lévő freskókat.

Grófi lakosztályok, ötven perzsaszőnyeg

1983-ban új, a kastélyhoz jobban illő funkciót kapott: alkotóházként működhetett a művészek nyugat-magyarországi központjaként. Hat évvel később fel is újították, majd a kilencvenes években a tulajdonos, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány egy budapesti bérlőnek adta, s hotelként üzemelt. 2000 végén azonban összeveszett bérlő és bérbeadó, utóbbi szerint nem tett eleget kötelezettségeinek az üzemeltető, így még végrehajtást is indított ellenük. A műemlék épület üresen maradt, a bejáratra lakat került egészen 2004-ig – pedig már 2002-ben új bérlője lett, a felújítás azonban elhúzódott.

Az új bérlő Bartha Sándor lett, aki Svájcban mérnök-közgazdász diplomát szerzett, és egy svájci cégcsoport magyarországi leányvállalatának vezetője. Büszke volt rá, hogy saját forrásból újították fel a kastélyt (igaz, a kivitelezők egy része akkoriban panaszkodott, hogy nehezen jutott hozzá járandóságához): szerette a népzenét, komolyzenei hangversenyekkel működő kastélyszállót álmodott ide egyedi, grófi lakosztályokkal, ötven perzsaszőnyeggel, háromszáz bronzcsillárral, angolparkkal és várpincével.

Schmitt Pál, sztáresküvők

A 2004. márciusi megnyitón Schmitt Pál (akkor a Fidesz EP-listavezetője) is részt vett, de itt volt Galambos Lajos és Soltész Rezső is, valamint a kanadai magyar konzul. A kezdeti nehézségek után a forgalom is beindult, „ráálltak” az esküvőkre is, itt kelt egybe a műsorvezető Czippán Anett és párja, Rendes Zoltán, majd a magyar válogatott azóta fiatalon elhunyt futballkapusa, Fülöp Márton is. Sőt, ha a közelben koncertezett, a világhírű Simply Red együttes énekese, Mick Hucknall is Héderváron szállt meg.

2011-ben az akkori tulajdonosnál, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványnál számvevőszéki vizsgálat indult, amely megállapította egyéb állítólagos hiányosságok mellett, hogy túl alacsony áron adták ki az ingatlant. A Nemzeti Kulturális Alap feljelentést is tett. Erre Bartha azonban azt mondja, hogy a bérleti díj még úgy sem volt kevés, hogy több százmilliót költött a műemlék épületre. Ezután a közalapítvány jogutóddal átalakult, utódja, egyben az ingatlan új tulajdonosa a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft (MANK) lett.

A pörgés 2012 végéig tartott, amikor lejárt a bérleti szerződés, a MANK pedig nem hosszabbította meg azt. A MANK az ezután történteket úgy kommentálta, hogy „az üzletember a bérleti időszak lejártát követően nem adta át a kastélyt jogos tulajdonosának, így az egykori alkotóház csak négy év bírósági pereskedése után, 2016. június 29-én kerülhetett újra a MANK-hoz”, ráadásul „a tulajdonos az átvételt követően sajnálattal vette tudomásul, hogy a neves Héderváry-kastélyt, amely több felújítási szakaszon esett át az elmúlt évtizedekben, most ismét romos állapotban találta. Egyelőre alkalmatlan arra, hogy használni lehessen, a vállalkozó a második emeleten még az ajtókat is leszerelte.

A kastélyhoz tartozó úgynevezett Kasznár-ház évek óta egy romhalmaz, a parkból pedig a több mint egy évtizedes hanyag kezelés következtében bozótos erdő vált. A MANK-nak többéves munkájába fog kerülni, hogy az épületet régi fényébe állítsa vissza, és hogy a kastély ismét a nyugat-magyarországi művészeti élet fontos központjává váljon” – vetítette előre az azóta is csak kezdeti stádiumban tartó folyamatot a honlapjukon Hóvári János akkori főigazgató.

Öt éve átadták a kulcsot, mégsem kezdődött kastélyfelújítás

Bartha Sándor szerint viszont ők olyan beruházásokat is megvalósítottak saját forrásból, melyekre nem is vállaltak kötelezettséget, s rengeteg be nem tervezett kiadásuk volt a kivitelezés során. A patinás épület bezárása senkinek sem volt jó, együttműködésre viszont már nem volt lehetőség – végül átadták a kulcsot 2016-ban.

Bár illett a zárba, a kastélyépület továbbra is zárva tart: miközben helyben arról suttogtak, biztosan valamelyik fontos ember vetett szemet a kastélyra, csak kisebb munkák történtek. A kormány 2017 októberében 66,5 millió forint szavazott meg a kastély és környezete felújítási munkáinak előkészítésére, miközben a kastélyhoz tartozó romos Kasznár-ház felújítása tényleg elkezdődött.

A persorozat azonban tovább folytatódott: a MANK 600 milliót követelt Bartháéktól kártérítés és elmaradt használati díj jogcímen a Győri Törvényszéken, miközben a volt bérlő szerint kártérítés épphogy neki járt volna.

Felújítás? Ugyan! Parkrendezés

2019 szeptemberében a MANK vezető munkatársain kívül megnézte a kastélyt Medvigy Mihály, a Miniszterelnökség beruházási ügynökségének, hivatalos nevén a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. vezérigazgatója, majd az MTI tavaly karácsonykor adta hírül: „az örökségvédelem és a nemzeti emlékezetpolitika megerősítésére szánt összegekből megkezdődhet például a hédervári kastély felújítása”. Rákérdeztünk hát a MANK-nál, mekkora összeg áll rendelkezésre, s ezt pontosan mire fordítják.

„A MANK Nonprofit Kft. részére az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosított 15 millió forint céltámogatást a hédervári kastélypark rendezésére. A munkálatok a szakértői állapotfelmérésnek és iránymutatásnak megfelelően a fák sebkezelésével, száraz ágak levágásával, a sövény és a virágágyak karbantartásával, a korhadt, életveszélyes fák kivágásával indultak, a parkok sétálóútjainak rendbetételével, valamint fák és bokrok telepítésével folytatódtak, majd ultrahangos favizsgálatokkal és a kastélykertet, a szigetet, illetve a patak túloldalát összekötő hidak építésével zárultak. A munkálatok négy ütemben valósultak meg 2021. február 15. és április 30. között. A felújítást követően a park ismét látogatható a közönség által.”

Tehát szó sincs kastélyfelújításról, csupán a kastélypark rendezéséről, ultrahangos favizsgálatról. Ami után pár héttel rádőlt a közútra az egyik fa.

Hatszázmilliónak csak töredéke

Azt is megkérdeztük, hogy hol tart az az ügy, miszerint a korábbi bérlőt beperelte a MANK, és mintegy 600 millió forint kártérítést követelt tőle a Győri Törvényszéken. „A Győri Törvényszék másodfokú, jogerős ítélete a MANK Nonprofit Kft. javára döntött a peres ügyben” – reagáltak.

Bartha Sándor, a korábbi bérlő szerint viszont a 600 millió forintnak csupán a töredékét ítélték meg a MANK-nak, ráadásul az ügy végérvényesen nem zárult le, azt a Kúriához vitték, mert „hibákat találtak az ítélet indoklásában”. Bartha Sándor a Telexnek úgy fogalmazott: „kilenc éve dugtak botot a küllők közé”, s egy működő kastélyt kellett bezárni, közel húsz alkalmazott veszítette el a munkáját, miközben addig önerőből ott 150 koncertet szerveztek. Arról nem is beszélve, hogy „az eltelt időszakban körülbelül 200 millió forintot fizettünk volna ki bérleti díjként”.

Néhány hete a MANK-ot – így azzal együtt a hédervári kastélyt is – megkapta a Magyar Kultúráért Alapítvány, mely a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasághoz kötődik.

„Örömmel fogadnánk minden előrelépést a kastély sorsának ügyében, hiszen egy jól, felelős tulajdonossal működő kastély nemcsak a falu, hanem egész Szigetköz érdeke” – mondta a Telexnek Juhász József, Hédervár polgármestere.