Hatszázmilliós per, leszerelt ajtók és kerítésre dőlt fa lett a sorsa a tíz éve még virágzó kastélynak

2021. június 08. – 12:24

frissítve

Hatszázmilliós per, leszerelt ajtók és kerítésre dőlt fa lett a sorsa a tíz éve még virágzó kastélynak
Fotó: Cséfalvay Attila / Telex
Cséfalvay Attila
Cséfalvay Attila
Győri tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Szimbolikus, ahogyan néhány hete megadta magát, és a kerítést áttörve a falun átvezető szigetközi útra dőlt a hédervári kastély egyik fája, óriási szerencsére nem esett senki fejére. A kastély sorsát perek kísérik, most épp egy 600 milliós, miközben évek óta bezárva vár felújításra, látogatókra, alkotókra, rendezvényekre. Tulajdonosát néhány hete a Demeter Szilárdhoz köthető alapítványba tolták.

Pár mondat erejéig tekerjük vissza az időkereket: a kastély legrégebbi épületrésze a 13. századig vezethető vissza, története később összeforrt a Héderváry családéval, ám 1945 után a földreformmal együtt megfosztották a grófi dinasztiát a javaiktól, és itt népi kollégiumot, általános iskolát működtettek.

„Több mint egy évtizeddel ezelőtt gróf Khuen Héderváry kastélya még komoran, barátságtalanul terpeszkedett a községben. Hangos csak akkor volt, ha a földesurak a városi élet után a vidéket választották pihenőhelyül. A cselédember pedig messzire elkerülte a kastélyt. Félt. Félt a kastély fekete árnyékától, mert sohasem tudta, mit hoz a holnap. Ma vidám gyermekek, iskolások és óvodások csilingelő kacagásaitól hangos az épület és környéke. Az új birtokosoké a szó, élvezik a tulajdonjogot” – írta a szocialista „megoldást” dicsőítő stílusban még 1957-ben a megyei napilap. Az idősebb falubeliek ma is emlegetik, ahogy a bordásfalon lógva, lábemelgetés közben látták a mennyezeten lévő freskókat.

Grófi lakosztályok, ötven perzsaszőnyeg

1983-ban új, a kastélyhoz jobban illő funkciót kapott: alkotóházként működhetett a művészek nyugat-magyarországi központjaként. Hat évvel később fel is újították, majd a kilencvenes években a tulajdonos, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány egy budapesti bérlőnek adta, s hotelként üzemelt. 2000 végén azonban összeveszett bérlő és bérbeadó, utóbbi szerint nem tett eleget kötelezettségeinek az üzemeltető, így még végrehajtást is indított ellenük. A műemlék épület üresen maradt, a bejáratra lakat került egészen 2004-ig – pedig már 2002-ben új bérlője lett, a felújítás azonban elhúzódott.

Fotó: Cséfalvay Attila / Telex

Az új bérlő Bartha Sándor lett, aki Svájcban mérnök-közgazdász diplomát szerzett, és egy svájci cégcsoport magyarországi leányvállalatának vezetője. Büszke volt rá, hogy saját forrásból újították fel a kastélyt (igaz, a kivitelezők egy része akkoriban panaszkodott, hogy nehezen jutott hozzá járandóságához): szerette a népzenét, komolyzenei hangversenyekkel működő kastélyszállót álmodott ide egyedi, grófi lakosztályokkal, ötven perzsaszőnyeggel, háromszáz bronzcsillárral, angolparkkal és várpincével.

Schmitt Pál, sztáresküvők

A 2004. márciusi megnyitón Schmitt Pál (akkor a Fidesz EP-listavezetője) is részt vett, de itt volt Galambos Lajos és Soltész Rezső is, valamint a kanadai magyar konzul. A kezdeti nehézségek után a forgalom is beindult, „ráálltak” az esküvőkre is, itt kelt egybe a műsorvezető Czippán Anett és párja, Rendes Zoltán, majd a magyar válogatott azóta fiatalon elhunyt futballkapusa, Fülöp Márton is. Sőt, ha a közelben koncertezett, a világhírű Simply Red együttes énekese, Mick Hucknall is Héderváron szállt meg.

2011-ben az akkori tulajdonosnál, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványnál számvevőszéki vizsgálat indult, amely megállapította egyéb állítólagos hiányosságok mellett, hogy túl alacsony áron adták ki az ingatlant. A Nemzeti Kulturális Alap feljelentést is tett. Erre Bartha azonban azt mondja, hogy a bérleti díj még úgy sem volt kevés, hogy több százmilliót költött a műemlék épületre. Ezután a közalapítvány jogutóddal átalakult, utódja, egyben az ingatlan új tulajdonosa a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft (MANK) lett.

A pörgés 2012 végéig tartott, amikor lejárt a bérleti szerződés, a MANK pedig nem hosszabbította meg azt. A MANK az ezután történteket úgy kommentálta, hogy „az üzletember a bérleti időszak lejártát követően nem adta át a kastélyt jogos tulajdonosának, így az egykori alkotóház csak négy év bírósági pereskedése után, 2016. június 29-én kerülhetett újra a MANK-hoz”, ráadásul „a tulajdonos az átvételt követően sajnálattal vette tudomásul, hogy a neves Héderváry-kastélyt, amely több felújítási szakaszon esett át az elmúlt évtizedekben, most ismét romos állapotban találta. Egyelőre alkalmatlan arra, hogy használni lehessen, a vállalkozó a második emeleten még az ajtókat is leszerelte.

A kapu nyitva, de az épület nem látogatható – Kilenc éve övezik jogi viták a kastély múltját, de a kulcs a tulajdonos Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-nél. A felújításra még nem volt forrás – Fotó: Cséfalvay Attila / Telex

A kastélyhoz tartozó úgynevezett Kasznár-ház évek óta egy romhalmaz, a parkból pedig a több mint egy évtizedes hanyag kezelés következtében bozótos erdő vált. A MANK-nak többéves munkájába fog kerülni, hogy az épületet régi fényébe állítsa vissza, és hogy a kastély ismét a nyugat-magyarországi művészeti élet fontos központjává váljon” – vetítette előre az azóta is csak kezdeti stádiumban tartó folyamatot a honlapjukon Hóvári János akkori főigazgató.

Öt éve átadták a kulcsot, mégsem kezdődött kastélyfelújítás

Bartha Sándor szerint viszont ők olyan beruházásokat is megvalósítottak saját forrásból, melyekre nem is vállaltak kötelezettséget, s rengeteg be nem tervezett kiadásuk volt a kivitelezés során. A patinás épület bezárása senkinek sem volt jó, együttműködésre viszont már nem volt lehetőség – végül átadták a kulcsot 2016-ban.

Bár illett a zárba, a kastélyépület továbbra is zárva tart: miközben helyben arról suttogtak, biztosan valamelyik fontos ember vetett szemet a kastélyra, csak kisebb munkák történtek. A kormány 2017 októberében 66,5 millió forint szavazott meg a kastély és környezete felújítási munkáinak előkészítésére, miközben a kastélyhoz tartozó romos Kasznár-ház felújítása tényleg elkezdődött.

A persorozat azonban tovább folytatódott: a MANK 600 milliót követelt Bartháéktól kártérítés és elmaradt használati díj jogcímen a Győri Törvényszéken, miközben a volt bérlő szerint kártérítés épphogy neki járt volna.

Felújítás? Ugyan! Parkrendezés

2019 szeptemberében a MANK vezető munkatársain kívül megnézte a kastélyt Medvigy Mihály, a Miniszterelnökség beruházási ügynökségének, hivatalos nevén a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. vezérigazgatója, majd az MTI tavaly karácsonykor adta hírül: „az örökségvédelem és a nemzeti emlékezetpolitika megerősítésére szánt összegekből megkezdődhet például a hédervári kastély felújítása”. Rákérdeztünk hát a MANK-nál, mekkora összeg áll rendelkezésre, s ezt pontosan mire fordítják.

Fotó: Cséfalvay Attila / Telex

„A MANK Nonprofit Kft. részére az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosított 15 millió forint céltámogatást a hédervári kastélypark rendezésére. A munkálatok a szakértői állapotfelmérésnek és iránymutatásnak megfelelően a fák sebkezelésével, száraz ágak levágásával, a sövény és a virágágyak karbantartásával, a korhadt, életveszélyes fák kivágásával indultak, a parkok sétálóútjainak rendbetételével, valamint fák és bokrok telepítésével folytatódtak, majd ultrahangos favizsgálatokkal és a kastélykertet, a szigetet, illetve a patak túloldalát összekötő hidak építésével zárultak. A munkálatok négy ütemben valósultak meg 2021. február 15. és április 30. között. A felújítást követően a park ismét látogatható a közönség által.”

Tehát szó sincs kastélyfelújításról, csupán a kastélypark rendezéséről, ultrahangos favizsgálatról. Ami után pár héttel rádőlt a közútra az egyik fa.

A kerítést is letarolta a hédervári kastélypark egyik fája. Előtte 15 milliós támogatásból vizsgálták be a fákat, hogy legalább a park látogatható legyen – Fotó: Hédervári Tűzoltó Egyesület

Hatszázmilliónak csak töredéke

Azt is megkérdeztük, hogy hol tart az az ügy, miszerint a korábbi bérlőt beperelte a MANK, és mintegy 600 millió forint kártérítést követelt tőle a Győri Törvényszéken. „A Győri Törvényszék másodfokú, jogerős ítélete a MANK Nonprofit Kft. javára döntött a peres ügyben” – reagáltak.

Bartha Sándor, a korábbi bérlő szerint viszont a 600 millió forintnak csupán a töredékét ítélték meg a MANK-nak, ráadásul az ügy végérvényesen nem zárult le, azt a Kúriához vitték, mert „hibákat találtak az ítélet indoklásában”. Bartha Sándor a Telexnek úgy fogalmazott: „kilenc éve dugtak botot a küllők közé”, s egy működő kastélyt kellett bezárni, közel húsz alkalmazott veszítette el a munkáját, miközben addig önerőből ott 150 koncertet szerveztek. Arról nem is beszélve, hogy „az eltelt időszakban körülbelül 200 millió forintot fizettünk volna ki bérleti díjként”.

Néhány hete a MANK-ot – így azzal együtt a hédervári kastélyt is – megkapta a Magyar Kultúráért Alapítvány, mely a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasághoz kötődik.

„Örömmel fogadnánk minden előrelépést a kastély sorsának ügyében, hiszen egy jól, felelős tulajdonossal működő kastély nemcsak a falu, hanem egész Szigetköz érdeke” – mondta a Telexnek Juhász József, Hédervár polgármestere.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!