Száztíz évnyi mozdonyfüst után megjelennek a villanyvonatok is a Balaton északi partján

Hamarosan már az északi parton is működik a villamos felsővezeték, így a Balaton mindkét partján korszerű, légkondicionált járművekkel lehet nyáron utazni – erről beszélt Homolya Róbert, a MÁV-Volánbusz elnök-vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek adott, hétfőn megjelent interjúban.

Arra, hogy az egész északi vonal villamosítva legyen, még várni kell pár évet, első körben a Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres szakasz kap felsővezetéket, a Balatonfüredtől nyugat felé vezető irányban továbbra is dízelmozdonyok húzzák majd a vonatokat.

Az MTI szemléje szerint Homolya kifejtette: „A Balatonnál egyre jobb helyzetben vagyunk, hiszen a Budapest–Székesfehérvár, valamint a déli parti vonalat a közelmúltban korszerűsítették, és az itt közlekedő gördülőállomány is az átlagnál jobbnak mondható, gondoljunk a FLIRT motorvonatokra vagy az IC+ kocsikra. Ehhez párosul a versenyképes menetrendi kínálatunk, amely szeptemberben bővült az óránként felváltva közlekedő Budapest-Keszthely Balaton intercityvel és a Budapest-Nagykanizsa Tópart IC-vel, ezek a korábbi években megszokottnál sűrűbben járnak, és a menetdíj is mintegy tíz százalékkal kedvezőbb: egységesen 300 forintos helyjeggyel vehetők igénybe, hiszen a gyorsvonati és IC-pótjegyet megszüntettük.”

Homolya beszélt arról is, hogy továbbra is kínálják a kombinált vasút-autóbusz napi-, hétvégi jegyeket a Balaton térségében. Bevezették a Balaton 24/72 Duo jegyeket, mellyel a Volánbusz 123 térségi települési járata is igénybe vehető.

Az északi parton június 19-től működik a villamos felsővezeték, akkortól nyolc perccel csökken a menetidő is Balatonfüredig. A fiatalok igényét is kiszolgálva az éjszakai Bagolyvonatok nemcsak a déli, hanem az északi parton is közlekednek majd. A Kék Hullám intercity kétóránként jár Budapest és Tapolca között, de Balatonfüredig csak Kelenföldön, Székesfehérváron és Balatonalmádiban fog megállni.

Homolya Róbert bejelentette, hogy várhatóan a nyár második felétől forgalomba állhatnak a prémium- és bisztrószakasszal rendelkező, első osztályú IC+ kocsik, amelyekből 35 készül. „Ilyen színvonalú, magyar gyártású vasúti kocsi nem készült még” – emelte ki.

Az elnök-vezérigazgató megemlítette azt is, hogy a kerékpáros turizmus nagyon népszerűvé vált. „Az elmúlt három hétben a kerékpárszállításban 44 százalékos növekedést tapasztaltunk a 2019-es azonos időszakhoz képest” – mondta el, hozzátéve, hogy számítottak is a növekedésre, ezért a népszerűbb biciklis túrahelyekre a vonatokhoz nagy befogadóképességű kocsit kapcsolnak, amelyben akár 32-36 kerékpár is elfér. A kapacitásbővítés érdekében a mellékvonalakról jól ismert Bz motorvonatok mellékkocsijaiból idén hetet építenek át nagy befogadóképességű kerékpárszállító kocsivá, ezek pedig fokozatosan állnak forgalomba, előbb június elejétől a Tisza-tó környéki vasútvonalakon, valamint Vác és Balassagyarmat között.

Több mint 110 év

A Balaton északi partján élő emberek az 1900-as évek elején szövetséget alkottak, 1906. július 22-én 3600 fős delegáció vonult fel Budapestre, hogy küzdjenek a Balaton északi partján futó vasútért. 1907-ben kezdték el a vonal építését. A forgalom 1909. július 1-jén indulhatott meg az északi parton. Ekkor a Budapest Keleti pályaudvarról induló gyorsvonatnak 5 órájába telt megtenni a Pusztaszabolcs–Börgönd–Balatonfüred–Tapolca távot.

Az utolsó nagyobb felújítás a ‘60-as évek végén, ’70-es évek elején történt a vonalon. A Balaton északi parti villamosításának részleteiről, annak ellentmondásairól korábban a G7 írt hosszabb elemző cikket.