Előzés kereszteződésben: szabályos vagy sem?

A minap egy vidéki városkát elhagyva autóztam, előttem egy szemmel láthatóan valamit kereső, ezért kissé ritmustalanul haladó autóssal. Az útszakasz nem volt alkalmas az előzésre, ahol az lett volna, mindig volt szembeforgalom, így sem én, sem a mögöttem haladók nem kezdtek előzésbe. Egyszer csak elértünk egy belátható, előzésre alkalmas útszakaszra, szembe senki nem jött, már kattintottam volna balra az indexet, amikor azt láttam, hogy az előttem haladó bizonytalan autós szintén balra kezd indexelni, egyértelműen jelezve, hogy a nagyjából 50 méterre lévő, táblával jelzett útkereszteződésben le szeretne kanyarodni.

Nekem legalábbis egyértelmű volt, de a mögöttem haladónak nem, valószínűleg nem látta, hogy a kettővel előrébb haladó már indexel, így megkezdte mindkettőnk előzését. A lekanyarodni kívánó kósza tekergő visszarántotta a kormányt, az előzésbe kezdő autós észlelte a megkezdett manővert, beleállt a fékbe és visszasorolt mögém, a legelső autó pedig végül lekanyarodott. Végződhetett volna sokkal rosszabbul is, ráadásul a nagy kérdés, hogy kit terhelt volna a felelősség?

Bármennyire furcsa, jó eséllyel és elsődlegesen a legelöl haladó autóst, másodsorban a mindkettőnket előző sofőrt, és talán a legkevésbé jómagamat, bár az ilyen szituációk azért nem túl ritkák, így bármikor találhatja az ember magát bármelyik szereplő helyében.

Az irányonként csak egy-egy forgalmi sávos utakon ráadásul nagyobb a rizikófaktor, elsősorban a szembejövő forgalom, másodsorban pedig a jóval ritkább és kisebb „menekülési tér” miatt. A beláthatatlan útvonalakon történő előzés, a szembejövő sebességének rossz felmérésére rendre előfordul, közös jellemzőjük a súlyos következmények, valamint az, hogy ezekben az esetekben rendszerint egyértelműen igazolható, hogy ki volt az okozója, azaz egyértelműsíteni lehet, kié volt a felelősség.

Az irányonként egysávos utakon azonban akad másféle veszélyességi tényező is, mégpedig az útkereszteződések, amelyek rendszeresen okoznak problémát a közúti közlekedésben résztvevőknek. Ráadásul nem csak a rutintalanoknak, hanem azoknak is, akik hosszú évek során kilométerek százezreit vezették már le.

Mit mond a KRESZ?

Az Alapjárat.hu utánajárt, hogy miért a kanyarodóé lett volna az elsődleges felelősség:
A KRESZ 34. paragrafusa az útkereszteződések esetén az előzésről – pontosabban az előzés tilalmáról – így fogalmaz:

Tilos az előzés: útkereszteződésben, és közvetlenül útkereszteződés előtt, kivéve

• ha a forgalmat rendőr vagy jelzőlámpa irányítja, és az előzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár,
• ha a jármű főútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsőbbségét jelzőtábla jelzi.
• körforgalomban,
• ha a járművel csak jobbról szabad előzni.

Téves tehát az a sokszor elhangzó állítás, hogy útkereszteződésben tilos lenne előzni, nem teljesen fedi a valóságot, mivel főútvonalon, vagy olyan úton, amelynek elsőbbségét tábla jelzi, előzhetünk. Ugyanakkor baleset esetén számítani kell arra, hogy bizony az intézkedő rendőr, és majd a bíróság is betű szerint értelmezi a KRESZ-t, és ha valahol esetleg nem volt egyértelműen kitáblázva az útkereszteződés, akkor bizony gondban lehetünk.

A fentebb hozott példa teljes megértéséhez még egy KRESZ-szabályt kell idéznem, ez pedig a bekanyarodásról, egészen pontosan a fentihez hasonló közúti balesetek jelentős részét kitevő, balra történő bekanyarodásról szól:

A 31. paragrafus 6. pontja szerint a balra bekanyarodó jármű vezetője párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton akkor kanyarodhat balra, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg.

Vagyis a hozott példában bizony könnyen lehetséges, hogy a minket megelőzni kezdő járművet illette volna az elsőbbség, hiszen amikor megkezdte a manővert, a legelöl haladó autó még nem kanyarodott, bár az irányjelzőjét már használta, amit azonban a mögülem érkező sofőr már csak akkor látott meg, amikor nagyjából mellém ért. Ilyenkor nagy valószínűséggel már az előzni kezdő járművet illette meg az elsőbbség, hiszen a legelöl haladó jármű nem kanyarodhatott volna balra, hiszen észlelte az előzést, így kötelessége lett volna elsőbbséget adnia.

Hogy látja a szakértő?

„lyen helyzetekben az elsőbbség definíciója kissé más értelmet nyer, hiszen itt nem a klasszikus értelemben vett elsőbbséget kell érteni, hanem azt, hogy a balra bekanyarodni szándékozó nem kezdheti meg a balra bekanyarodást – vagy a már megkezdett bekanyarodást meg kell szakítania – ha a járművét előzik” – mondta Dobrocsi Endre, a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. felügyeleti és módszertani igazgatója.

Mégis miért mondtam, hogy jó eséllyel a balra kanyarodót és az előzést kezdeményezőt is terhelte volna valamennyi felelősség baleset esetén? Elsősorban azért, mert bár az adott útkereszteződés táblákkal jelezve volt, de a kialakult forgalmi szituációban mindkét autós vétett volna valamilyen KRESZ-szabály ellen: a bekanyarodni szándékozót a bekanyarodás esetében kötelező tájékozódás elmulasztása terhelte volna, az előzési manővert végző jármű vezetőjét pedig az, hogy nem győződött meg arról, hogy az előzés biztonsággal végrehajtható-e. Nyilván sokat lehetne jogászkodni a szituáción, de jellemzően a hasonló esetekben a biztosítók kármegosztást fognak alkalmazni, hogy milyen mértékben, az az adott szituációtól függ, de a végeredmény szinte biztosan az lesz, hogy egyik fél sem lesz teljesen felmentve a felelősség alól.

Következzen egy másik, az útkereszteződésekben történő előzésekre jellemző példa: tegyük fel, hogy egy alsóbbrendű útról szeretnék kikanyarodni jobbra, kis ívben. Nyilván az ember lelassít (adott esetben megáll), és alapvetően balra néz, hiszen a balról érkezővel lesz közlekedési kapcsolata. Ugyanakkor a jobbra történő kikanyarodás előtt célszerű jobbra is tekinteni. Vajon miért fontos ez a jobbra történő tájékozódás?

Lehetséges olyan forgalmi helyzet, hogy itt azt látom, hogy két autó érkezik jobbról, azonban ők természetesen a másik forgalmi sávban érkeznek, az általam igénybe venni szándékozott forgalmi sáv szabad. Ismét balra nézek, onnan senki nem érkezik, megkezdem a kikanyarodást. Igen ám, de míg én meggyőződtem arról, hogy senki nem érkezik bal kéz felől, addig a jobbról érkező autók közül a hátrébb lévő megkezdte az előtte haladó autó előzését, így mire én kifordulnék, már az én forgalmi sávomban, szemből érkezik az előzésben lévő autó. Ismerős a szituáció Szerintem a legtöbb olvasónak igen.

Kit terhel a felelősség? Megint csak megosztó kérdés, hiszen nem egyszerű feladat megállapítani, hogy a másodperc tört része alatt kialakuló szituációban kinek meddig volt elsőbbsége. Nekem, kikanyarodónak akkor, ha a kikanyarodási manőver végrehajtásakor még nem kezdett előzésbe a hátsó gépjármű, vagy az előzést végrehajtónak akkor, ha az előzés megkezdésekor én még nem kezdtem meg a kikanyarodást, hiszen a kikanyarodást követően már egyértelműen az enyém az elsőbbség.

„Nagyon fontos hangsúlyozni: az alárendelt útról való – jelen esetben jobbra történő – kikanyarodás előtti elsőbbségadási kötelezettség minden érkező jármű vonatkozásában fennáll, függetlenül attól, hogy balról, vagy jobbról érkezik” – hangsúlyozta Dobrocsi Endre.

Talán a két fenti példa is mutatja, hogy akármennyire rutinos is az ember, bizony pillanatok alatt kialakulhatnak olyan szituációk előzés közben is, amelyek komoly veszélyhelyzetet teremtenek, és ilyenkor a KRESZ ismerete jelent alapvetően támpontot, de a valós és azonnali, a balesetet elkerülő döntést a kellő és alapos tájékozódás révén kell meghoznunk.
Alapvetően tehát a jogszabály nem tiltja az útkereszteződében történő előzést, de azt hiszem, hogy mindannyiunk biztonsága érdekében érdemes alaposan mérlegelni ezt a manővert az útkereszteződésben, hiszen komolyan növekedhet a balesetek kockázata akkor is, ha minden létező szabályt betartunk. Annál is inkább érdemes megfontolni mindezt, mivel az előzés többnyire a sebesség növelésével jár, márpedig a sebesség növelése is kockázatos. Sajnos a kereszteződésekben történő balesetek többnyire a jelentős anyagi káron túl személyi sérüléssel, esetenként halállal végződnek.

Még több érdekes KRESZ-csemegéről van szó ebben a videóban, amelyben a D.A.S. szakjogásza mesél.