Ahogy arról beszámoltunk, a parlament kormánypárti többsége ma megszavazta az új civiltörvényt, ami hatályon kívül helyezte a korábban az unió által is az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánítottat, ám újabb szabályokat léptetett életbe a kifogásolt részek helyett.
Az Európai Bizottság a kezdetektől fogva elítélte a kormány korábbi civiltörvényét, már 2017-ben kötelezettségszegési eljárást indítottak a kormány ellen. Mivel a magyar kormány nem változtatott a jogszabályon, és nem adott kielégítő választ a felvetett kérdésekre, az Európai Bíróság elé került az ügy. Tavaly nyáron mondták ki, hogy a magyar civiltörvény nem egyeztethető össze az uniós joggal.
Az eredeti törvény szerint fel kellett volna tüntetniük a szervezetnek az 500 ezer forintnál nagyobb támogatást nyújtó adományozók nevét és a támogatás pontos összeget, amit később egy nyilvános portálon is közzétettek volna, illetve a most elfogadott törvény után törölni kell a civil szervezetek nyilvántartásából a „külföldről támogatott szervezet” megjelölést is.
Ám az új törvény szerint 20 millió forintos mérlegfőösszeg fölött majdnem minden szervezetről évente jelentést készít az Állami Számvevőszék, viszont a vallási és nemzetiségi szervezetek mellett a sportegyesületek is mentességet élveznének ez alól.
Már a tervezet nyilvánosságra kerülésénél jelezték a civilek, hogy az új törvény aggályokra ad okot. A 19 civil szervezet – köztük a Helsinki, az Amnesty, a Greenpeace, a Transparency – által aláírt közleményben többek között azt írták, a civil szervezetek átláthatóságát e törvény nélkül is garantálják a hatályban lévő jogszabályok, az új törvény címe (»a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról«️) már önmagában is félrevezető, hiszen egy egészséges demokráciában a közéletet szabad, aktív és cselekvő polgárok alakítják, a minket érintő ügyekkel foglalkozni mindannyiunk feladata és felelőssége, egy civil szervezet pedig nem más, mint ezen polgárok közös célért tevékenykedő közössége.
A törvény keddi elfogadása után a TASZ ennél is tovább ment a közzétett hosszabb állásfoglalásában. Ebben többek között azt írják,
„a hatalom azokat a szervezeteket vonja szoros állami ellenőrzés alá, amelyeket a polgárok a hatalomgyakorlás kontrolljára hoztak létre, és gyanúsnak állítja be az egyik legfontosabb állampolgári erényt, a közügyek alakításában való részvételt”.
Hozzáteszik: „meggyőződésünk, hogy
az új törvény nem csak alkotmányellenes, hanem ez az alkotmányellenesség a törvény hatályba lépésével egyúttal alapjogok kézzelfogható sérelmével is jár majd.
A törvénnyel az állam beavatkozik az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek egyesülési autonómiájába, a közügyekért kiálló polgárok magánszférájába, és károsan hat a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésére és így a demokratikus nyilvánosság egészére nézve is”.
„A TASZ ezért, más szervezetekkel már hosszú ideje fennálló szakmai együttműködésben, a törvény jogellenességének megállapítására irányuló eljárások megindításán fog dolgozni a következő időszakban”
– írják.
A szervezet szerint problémás, hogy a kormány az Állami Számvevőszékre bízza, hogy ellenőrizze az érintett alapítványokat és egyesületeket, és mivel a számvevőszék maga állítja össze az ellenőrzési tervét, így önkényesen döntheti el, hogy mely civil szervezeteket ellenőrzi és melyeket kíméli meg a vizsgálattól.
„Ha az ÁSZ-nak az alkotmányos rendeltetésétől eltérő tevékenységet kell végeznie, az a hatásköre túllépése miatt önmagában is alkotmányellenes, de egyben az egyesülési autonómia megsértéséhez vezet, hiszen egy illegitim, az intézmény alkotmányos funkciójából nem levezethető ellenőrzési jogosítvánnyal avatkozik be a szervezetek életébe. Ezen túlmenően az ÁSZ-t magát is elvonja annak a feladatnak az ellátásától, ami viszont valóban dolga lenne, szükségképpen tovább gyengítve a parlamenti ellenőrzés már így is meggyengült eszközeit” – írják többek között. További részletek itt.
