Aggódnak Balatonrendesen, hogy építési törmelékkel töltik fel a kőbányát

2021. május 15. – 07:46

frissítve

Aggódnak Balatonrendesen, hogy építési törmelékkel töltik fel a kőbányát
Balatonrendes vöröshomokkő-bányája – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Naponta akár 120 tonna sittet hasznosíthatna a balatonrendesi vöröshomokkő-bánya üzemeltetője egy tavaly októberi határozat szerint. Építési törmelékkel, téglával, üveggel tölthetnék fel a Rendesi-hegyet a kitermelés után. A lakosság fellázadt a terv ellen, attól félnek, hogy azbeszt vagy más veszélyes hulladék kerülhet a földbe. Az üzemeltető szerint ez kizárt, de a lakossági felháborodást látva meghátráltak, és azt ígérik, hogy mindenben együttműködnek. A bányát mindenképp rekultiválni kell pár éven belül, az egyelőre kérdéses, hogy mi lesz a helyén.

Balatonrendest valami miatt lehagyták a világörökség-várományos Balatonfelvidéki kultúrtáj térképéről. Pedig a teljes Káli-medence és a Tihanyi-félsziget rajta van, csak ez az apró, vízparti falu maradt ki. Itt működik az ország egyik utolsó vöröshomokkő-bányája, amit pár éven belül el kell kezdeni rekultiválni, azaz újrahasznosítani. Ennek az előkészítése miatt került középpontba az utóbbi hónapokban.

A bányához hosszú, meredek utca vezet fel a 71-es útról, az aszfalt szokatlan vöröses színe valószínűleg sokakat meglephet, amikor először járnak itt. Az itt élők azonban már jó pár éve hozzászoktak, azt mesélik, esős napokon az utcán folyik le a vöröses lé. A por a bánya teherautóinak kerekéről jön le, amikor a köveket szállítják. Az egész Balaton-felvidékre innen viszik a vörös homokkövet, pár éve a nagy igény miatt jött ide az üzemeltető Mészkő-Polgár Kft.

A balatonrendesiek évek óta panaszkodnak a teherautók forgalma, az útszennyezés, a por és a zaj miatt.

„Olyan mintha az ég dörögne, amikor a köveket ráöntik a teherautókra”

– mesélte lapunknak a faluban élő Gelencsér Éva.

Naponta 120 tonna sittet hordhatnak a Rendesi-hegyre

Az önkormányzatot napi szinten keresik meg a nyaralók, hogy a zaj miatt nem tudnak pihenni. Pár háborgó levelen túl eddig nem volt nagyobb visszhangja a bánya működésének, egy tavaly őszi kormányhivatali határozat azonban sokaknál kiverte a biztosítékot. Az előzetes vizsgálat szerint az üzemeltető cég

negyven év alatt nagyjából 1,2 millió tonna sittel töltheti fel a bányát, amely alig pár száz méterre van a lakóházaktól, nyaralóktól.

A Mészkő-Polgár Kft. 2018-ban adott be kérelmet, hogy a rekultiváció során hulladékot hasznosíthasson a Balatonrendes II – permi vöröshomokkő-bányatelken. A Védegylet Pálkövéért Természet- és Környezetvédelmi Egyesület ekkor résen volt, és fellebbezett az engedély ellen. Két év múlva azonban már végleges döntés született, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak.

A Veszprém Megyei Kormányhivatal határozata szerint a tervezett tevékenység nem jár jelentős környezeti hatással, így nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra és környezethasználati engedélyre. Naponta 120 tonna nem veszélyes hulladék (pl. tégla, üveg, beton, homok, cserép, iszap) hasznosítását engedélyezik.

Amfiteátrumot, teniszpályát alakítanának ki a civilek

A határozatról csak a Balatontipp cikkéből értesültek a balatonrendesiek, mert egy adminisztrációs hiba miatt nem érkezett meg idejében a dokumentum a faluba. „Megdöbbenve olvastuk a cikket, hogy mi készül a falu tudta nélkül” – fogalmazott Gelencsér Éva, a Balatonrendesi Természetbarátok Egyesületének alelnöke. Az egyesület szeretett volna ügyfélként bejelentkezni a kormányhivatalnál, de elutasították a kérelmüket, mert kicsúsztak a határidőből. Aláírásgyűjtésbe kezdtek a faluban, később pedig az interneten is, hogy megakadályozzák a tervezett tevékenységet.

„Már maga a gondolat is érthetetlen, hogy elbontunk egy hegyet, és aztán sittel feltöltjük”

– bosszankodott Gelencsér. A környezetterhelés mellett sokan attól is tartanak, hogy az ingatlanok értéke csökkenni fog.

Az egyesület szerint kár feltölteni a bányát, másként is lehet azt rekultiválni. Például kulturális célra hasznosítanák, és amfiteátrumot, szabadtéri mozit nyitnának, vagy bekapcsolódnának a kapolcsi Művészetek Völgyébe. De geológiai tanösvényt is el tudnak képzelni itt, vagy épp teniszpályát, sziklamászó pályát építenének ki. Szerintük sokkal több lehetőség van a bányában turisztikai szempontból, mint hogy egyszerűen sittel feltöltsék.

Gelencsér Éva és Kuti Erzsébet önkormányzati képviselő – Fotó: Huszti István / Telex

Meghátrált a bánya üzemeltetője

Az üzemeltetőt meglepte a lakosság felháborodása, erről beszélt Radics Mihály, a Mészkő-Polgár Kft. értékesítési vezetője a Telexnek. Amikor elindították az engedélyezési kérelmet, egyeztettek az önkormányzattal, amely Radics állítása szerint támogatta a tervezett feltöltést. „Abban a pillanatban mondtam a polgármesternek, hogy így nem lesz lerakó, amikor szembesültünk az ellenállással” – mondta a cég munkatársa.

„Amíg a lakosság nem szeretné, nem fog megvalósulni a hulladékhasznosítás. Nem szeretnénk semmi olyat tenni, ami nem tetszik a helyieknek, arra törekszünk, hogy maximálisan együttműködjünk.”

A kőbányát ugyanakkor mindenképp rekultiválni kell pár éven belül, nem lehet csak úgy bezárni és otthagyni, amikor befejezik a kitermelést. Erre lett volna Radics szerint egy jó lehetőség, hogy a környékbeli építkezéseken megmaradt törmelékekkel töltötték volna fel, a tetejét pedig termőfölddel vonták volna be. A környéken nincs megoldva az inert hulladék elszállítása, köbméterenként akár 10 ezer forintot is fizethet, aki Tapolcára szeretné elvitetni az építési törmelékét – mondta a cég munkatársa, hozzátéve, felajánlották, hogy Balatonrendesről és a környező falvakból ingyenesen befogadják a nem veszélyes hulladékokat.

Felszámolnák az illegális hulladéklerakókat

Csakhogy a civilek szerint semmi nem garantálja, hogy nem kerül például azbeszt az építési hulladék közé. „Nem feltételezem a vállalkozóról, hogy veszélyes hulladékot akarna idehozni, de ki fogja szétválogatni egy ház bontásánál, hogy mi kerül fel egy kamionra? Hogyan fogják elszállítani, ha bármi veszélyes anyagot találnak a lerakodásnál?” – fogalmazta meg az aggályait Kuti Erzsébet balatonrendesi önkormányzati képviselő, aki a civilek mellett a kezdetektől fogva ellenzi a tervezett feltöltést. „A negyven év sokkoló volt a határozatban. Kétszáz kilométeres körzetből hordhatnak ide az építési törmeléket. Az azt jelenti, hogy akár Ausztriából is idehozhatják a sittet.”

A Mészkő-Polgár Kft. munkatársa szerint ugyanakkor abszurd feltételezés, hogy bármilyen veszélyes hulladékot engednének a bányában letenni, nekik mintavételezettségi kötelezettségük van.

„Nem vagyok én őrült, hogy lecsukassam magam. Büntetőjogi felelősségünk van, hogy szabályosan hasznosítsuk a hulladékot.

Amikor bejön valami, ellenőrizzük, és azonnal visszaküldjük, ha olyan anyagot találunk benne, amit nem hasznosíthatunk.” Szerinte jó lehetőség lenne a balatonrendesieknek, hogy ingyenesen, ellenőrzött körülmények között helyezhessék el az építési törmelékeket, és ne az erdőben rakják le illegálisan.

Radics a környező erdőkben több helyen is látott már illegálisan eldobált szemetet, ami szerinte sokkal rosszabbat tesz a környezetnek, mint ha ellenőrzött körülmények között, szakszerűen hasznosítanák. Tevékenységükkel ráadásul a falu is jól járna, tette hozzá, ugyanis több iparűzési adóhoz jutna, és több beruházást is támogatnának.

A bányához vezető út Balatonrendesen – Fotó: Huszti István / Telex

A parlamentig jutott a bánya ügye

A lakossági felháborodás miatt februárban egyeztetésre hívta a bánya üzemeltetője a polgármestert és a képviselőket. Itt azt ígérték, hogy egy hónapon belül tájékoztatást adnak a testületnek a rekultivációs terveikről. Csak áprilisban küldték ki a levelet, amelyből Kuti Erzsébet szerint nem derültek ki érdemi információk a rekultivációról. Mindössze annyit írtak, hogy nem fognak építési törmeléket elhelyezni a bánya területén.

Ott volt az egyeztetésen Rig Lajos jobbikos országgyűlési képviselő, aki később határozati javaslatot nyújtott be, hogy a parlament tiltsa meg a bánya feltöltését a természetvédelmi területen. Javaslatát azonban a Fidesz–KDNP képviselői leszavazták a fenntartható fejlődés bizottság februári ülésén, így nem került az Országgyűlés elé.

Pár évig egyébként még nem aktuális a kérdés, hogy miként rekultiválják a bányát. A Mészkő-Polgár Kft. munkatársa azt mondta, hogy még öt métert tudnak lejjebb menni, és ott van a talpsík. Jelenleg azonban még Keszthely irányába terjeszkednek. Ha a lakosság véleménye addig nem változik, töltési anyagot és termőföldet vásárolnak, erre nagyjából húszmillió forint különítettek el.

Ez csak egy előzetes vizsgálat volt Radics szerint, és egyelőre nem kérnek engedélyt a hulladék kezelésére.

Az együttműködési szándékukat jelzi ugyanakkor szerinte, hogy a napokban egy elkerülő útról egyeztetnek az önkormányzattal. A falun kívül vezetne egy út a bányához, így megszűnhetne a zaj- és porszennyezés, ami most sokakat zavar.

Szerettünk volna beszélni Lenner István polgármesterrel is. Telefonon sikerült elérni, de csak annyit mondott, hogy nem kíván nyilatkozni, majd az újabb kérdésünkre megszakította a vonalat. Később írásban is elküldtük neki kérdéseinket, ám cikkünk megjelenéséig nem válaszolt. Levélben kerestük a Veszprém Megyei Kormányhivatal sajtóosztályát és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot, de nem reagáltak a kérdéseinkre.