Az autógumi mögött egész tudomány áll, érdemes komolyan venni az abroncsunkat

Téli gumit télen, nyári gumit nyáron. Szinte olyan kőbe vésett szabály, mint napjainkban a maszkviselés a boltokban. Nagy vonalakban sokan tudják, hogy miért is van értelme cserélgetni, de az Alapjárat.hu most egy kicsit mélyebbre ásott a témában.

Már a gumi összetétele sem mindegy

Különböző évszakokra és időjárási viszonyokra tervezett abroncsoknak más kémiai a összetételük. A téli abroncs lágyabb, és nulla fok alatt is megtartja ezt a tulajdonságát, míg a nyári gumi hajlamos megdermedni, kikeményedni, emiatt akkor sem fog télen rendesen tapadni, ha az utak egyébként teljesen szárazak.

Ellenben ha jön a melegebb idő, a téli abroncs összetétele lesz kedvezőtlenebb, hiszen még tovább lágyul. Olyankor az autó erőteljes kanyarokban hajlamos lesz kifelé kúszni, és a féktáv is megnő. Ráadásul ahogy kenődik a gumi, sokkal intenzívebben fog kopni, jobban terheli a hajtásláncot és minimálisan, de fogyasztásnövekedést is okoz. Tehát nem csak biztonsági, gazdasági előnye is van, ha ilyenkor átváltunk nyárira. Átszerelve teljesen megváltozik az autó, mivel csökken a gördülési zaj és a kisebb gumiperem miatt kevésbé kóvályog az úton.

Érdekesség a nyári gumik esetében, hogy minimális kopottság után a gumi hajlamos jobban tapadni, mivel a sima futófelület – a barázdáktól eltekintve – hozzáércesedik az aszfalthoz. Vadonatúj abroncsszett vásárlása esetén érdemes odafigyelni, hogy a gumi tárolásához használt védő és tartósítóanyagok lekoptak-e már, mert amíg ez rajta van, nem lesz meg a várt tapadás – ez alig pár kilométert vesz igénybe.

Mire jók a barázdák?

Ha vizes úton megyünk, a barázdák – kis csatornák a gumiban – kivezetik a vizet a futófelület alól, így az nem szorul a talaj és a gumi közé, és az autó nem veszíti el a kapcsolatot az aszfalttal. Nyári gumi esetében a barázdák kisebbek, mivel ezeknek jellemzően csak a nyári időszak esőzéseit kell tolerálniuk. Ezzel szemben a téli hóban és kásás úton is helyt kell álljon, így ott a mintázat mélyebb – emiatt a futófelület rugalmasabb oldalirányba, így kanyarban „elhajlik” az abroncs.

Laza talajra tervezett gumiknál a barázdáknak kapaszkodó szerepük is van. A bordák megfogják a földet, ezzel húzva előre az autót. A legegyszerűbb demonstráció, ha megnézzük egy igazi terepjáró abroncsait mély és tág barázdákkal, aminél tényleg a kapaszkodásra törekszenek. Ezekkel az autókkal jellemzően rettenetes közúton közlekedni, ellenben terepen kiválóak.

A barázdák mélysége, sűrűsége és kialakítása is befolyásolja azt, hogy mennyire zajos egy abroncs. Ez a probléma így első blikkre bagatell apróságnak tűnhet, de amint feltesszük a nyárit és elindulunk, ráeszmélünk a hihetetlen életminőség-javulásra az autóban.

Jellemzően a barázdák mélységén a legegyszerűbb nyomon követni a gumi kopottságát. Ahogy fogy a barázda, csökken a gumi vízkiszorító képessége, egyre nagyobb eséllyel veszítjük el a kapcsolatot az aszfalttal. Manapság már sok gyártó abroncsain van úgynevezett kopásjelző, amit elérve kénytelenek leszünk lecserélni a szettet. Egy apró keresztborda a barázdák között jelzi azt a kopásszintet, ami alatt a gyártó már nem tudja garantálni a biztonságos tapadást.

Akkor is el tud használódni, ha nem megyünk vele

Ahogy az autó még sok másik alkatrészének, úgy az abroncsoknak halálát is okozhatja az állás. Az autón hagyott gumi szép lassan elkezdi elereszteni a nyomást, belapul és eldeformálódik. Bizonyos kor felett még vissza lehet imádkozni a formáját, de hamar tönkre tud menni. Ha hosszabb időre letesszük az autót, érdemes alábakolni, ezzel is menthető a gumi, bár ilyenkor a kiszáradás, ezáltal a kirepedezés fenyegeti.

Az autóguminak van egy bizonyos nedvességtartalma, amitől friss marad, ám ez idővel kipárolog belőle, ilyenkor a gumi kirepedezik, elveszíti rugalmasságát és puhaságát. Ilyenkor egyfelől csúszós lesz, másfelől képtelen lesz huzamosabb ideig magában tartani a nyomást, vagy akár szét is hasad. Hogy ne fussunk ki az időből, a gumikon feltüntetik az úgynevezett DOT számot, amiből kiolvasható a gyártási idő. Ez önmagában csak egy támpont, mivel a gumi 3-4 év szakszerű tárolás után még lehet olyan megbízható, mint egy vadonatúj.

A szakértők szerint olyan öt év kell egy szakszerűen tárolt guminak, hogy elkezdjen romlani a minősége, 8-10 év után pedig már nagyon kérdőjeles a sorsa. Persze egy aktívan használt abroncs átlagéletkora ezen az időtartamon belül van, de az is sokat számít, hogy garázsban tároljuk az autót, vagy hagyjuk, hogy szívja a nap.

Az ellenkező évszakra elrakott abroncs tárolási módszereivel is növelhetünk egyébként a szettek élettartamán. Lehetőleg úgy rakjuk el, hogy ne érje jelentősebb terhelés, ne nyomja semmi, ezáltal nem fog deformálódni. Tegyük napfénytől és csapadéktól védett helyre, előbbitől főleg a téli gumikat kell félteni. Figyeljünk arra, hogy a felniszett, amin tároljuk és használjuk, egészséges legyen. Ha egy acélfelni elkezd korrodálni, az akár folyamatos lassúdefekt hatását is eredményezheti, mivel a gumi és a fém fal között lazul a kapcsolat.

Érdemes külön felniszettet venni télre és nyárra

Sok praktika van az ellenkező évszakra eltett gumik tárolására, viszont egészen alapvető, amit sokan nem tesznek meg, hogy külön felniszettet vesznek. Ezzel növelhetjük egy abroncs élettartamát, mivel az évi két átszerelés a gumi rugalmasságának a határát feszegeti. Főleg idősebb szetteket ez tönkre is tehet, ellenben ha egyetlen felnin ülheti le a négy-hat év használati idejét, meghálálja.

Főleg téli abroncshoz nem szoktak drága alumínium felniket venni, mivel ilyenkor sötétebb, borongósabb az idő, rövidebbek a nappalok, ezáltal rosszabbak a látási viszonyok. Nagyobb az esélye, hogy megpadkázzuk, megsértjük a felniket, esetleg a – téli szettek esetében – magasabb oldalfalú gumikat.

A négyévszakos gumi a joker kártya?

Lehetne az, és a technika fejlődési tempóját elnézve talán még lesz is. Egyelőre a négyévszakos abroncsok csak azoknak jelentenek tényleges megoldást, akik autóikat viszonylag keveset, ráadásul alig változó időjárási körülmények között használják, és nem feszegetik a korlátjait.

Ezek a gumik anyagukat tekintve a nyári változatokhoz állnak közelebb, viszont nem dermednek meg hidegben sem, ezáltal ott is helytállnak. Mintázatuk vegyes, bár inkább a téli gumiéhoz hasonló, így vízkiszorító képességük sem olyan rossz téli körülmények között.

Egy egyszerű agglomerációból való ingázás hasonló éghajlaton, mint amilyen Magyarországé, egészen elfogadható kompromisszum lehet. Nem sokkal drágább, mint a hagyományos évszakos gumik, és nincs őszi-tavaszi kerékcsere többé. Megvannak a maga előnyei, bár mint tudjuk, ami mindenre jó, az semmire sem igazán.