Egy, a nagykovácsi Kastélyparkba tervezett hotel ellen tiltakoznak a hegyi környezetben fekvő zsákfalu lakói, mondván, a grandiózus beruházás megterhelné a már amúgy is túl forgalmas főutat, és a fákat sem kímélné. A szállót a Kastélyparkot kezelő cserkészek építenék, hogy egyensúlyba hozzák az üzemeltetési költségeiket. Az egyeztetés jól indult, aztán a járvány bő egy éve alatt kibővültek a tervek, amire az önkormányzat és a lakosság most döbbent rá.
Nagykovácsi az egyik legvonzóbb, leggazdagabb agglomerációs település, ennek megfelelően szép lassan növekszik, egyre több a beköltöző. A zsákfaluba egyetlen út visz be Hűvösvölgy felől, ezen az úton hosszú autókaravánok alakulnak ki reggelente kifelé, délután befelé, amikor a helyiek mennek dolgozni vagy jönnek vissza a munkából. Hétvégén a túrázók növelik a forgalmat a kirándulók körében népszerű helységben. A faluban már most egyre több lakos morog a nagy forgalom miatt, ezt turbózná meg a szinte a község kapujába, a Kastélyparkba tervezett szálló.
A beruházásról már korábban is sokan tudtak, a Kastélypark üzemeltetője, a Magyar Cserkészszövetség egyeztetést folytatott az önkormányzattal, és a helyi médiában tájékoztatta a lakosokat is. Az ügy mégis nagyot robbant, amikor a látványtervek megjelentek, és a Pest Megyei Kormányhivatal döntött a Kastély Komplexum előzetes vizsgálati eljárása ügyében.
A döntést a helyi Összekovácsoló Egyesület foglalta össze a honlapján. Eszerint a Nagykovácsi Kastélypark fejlesztésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás nem szükséges, továbbá a tervezett beruházás ugyan a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb az építési engedélykérelem benyújtásáig megteremthető. A döntés ellen fellebbezés nem nyújtható be, de a bírósági felülvizsgálat lehetősége fennáll. Ezt az önkormányzat meglehetősen mogorva lépésként értékelte.
„Áprilisban derült égből villámcsapásként, a hivatali kapun keresztül értesültünk arról, hogy a Cserkészszövetség a Pest Megyei Kormányhivatalhoz nyújtott be dokumentációt jóváhagyásra”
– mondta lapunknak Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere. Tették ezt úgy, hogy a tervezett létesítmények és azok elhelyezkedése nem felel meg a helyi építési szabályzat előírásainak, a hatályos településrendezési eszközökkel nincs összhangban, folytatta.
A polgármester szerint 2020 januárjában a Cserkészszövetség úgynevezett matracszállás (turistaszálló) megvalósítására kért engedélyt, és 2021. áprilisra ebből lett a kormányhivatalhoz benyújtott grandiózus beruházás: két szállodaépület, outdoor rendezvényközpont, 15 szolgálati lakás, utak, hidak, parkolók, különböző kiszolgáló épületek, raktárak stb. Az önkormányzat hivatalos tájékoztatást nem kapott arról, hogyan jutottak el a cserkészek a matracszállástól a jelenlegi tervekig.
Az önkormányzat szerint a beruházás komoly hatással van a közlekedési viszonyokra. A tervezés nem vizsgálja a Budapest irányából várható behajtó forgalom visszaduzzasztó hatását, az esetleges lefordulósávok kialakításának szükségességét.
Nem érezzük kellően alátámasztottnak a parkolási adatokat sem, tette hozzá Kiszelné Mohos Katalin. Az is aggódást kelt az önkormányzatban, hogy a helyi természeti védelem alatt álló kastélyparkban az építkezések miatt körülbelül 270 fát vágnának ki, mindösszesen 6000 cm pótlandó törzsátmérővel, ami kb. 1000 pótlási egyedet jelent.
A Magyar Cserkészszövetség 2013-ban kapta meg a Nagykovácsi Kastélypark Komplexumot, a birtokba adás 2014. március 8-án volt, ekkor a terület már évek óta nagyrészt használaton kívül volt, az épületek és a park állaga erősen leromlott akkorra. A komplexum fejlesztésére egy kormányhatározattal 2,5 milliárd forintot ítéltek meg. A szépen felújított Teleki–Tisza-kastélyt 2018-ban Orbán Viktor adta át.
Mint helyszíni bejárásunkon kiderült, a terület három nagyobb részre bontható: a jelenleg rendezvénytérként, korábban cukrászdaként is funkcionáló kastély és a körülötte levő szolgáltató épületek a félig-meddig gondozott park focipályával, valamint a hátsó rész a szolgálati lakásokkal. Bár eléggé adná magát, a tavas-füves-fás park nincs túlhasználva, az üzemeltetők szerint naponta 50-100, hétvégén 200-300 látogató fordul meg benne, főleg helyiek. A többi létesítmény sem pörgött fel túlzottan az átadás óta, de nyilván nem is ez volt az eredeti cél.
Szórád Előd, a Cserkészingatlanok Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Lechner Ödön Ingatlanfejlesztési projekt vezetője szerint a Kastélypark üzemeltetése sokba kerül, ezért ki kellett találniuk valamit, hogy a működtetés fenntartható legyen. Számítások készültek rá, és egy kisebb szálloda bevételéből el tudnák tartani a létesítményt úgy, hogy annak a közösségi célú funkcióit is felfejlesztenék.
A Magyar Cserkészszövetség ezért 393 millió forintot kapott a családügyi minisztériumtól, hogy készítsen terveket a Kastélypark, valamint két másik, egy miskolci és egy kecskeméti ingatlan fejlesztésére. A gazdasági számításokat is tartalmazó terveket még idén be kell mutatni a minisztériumnak, ezek alapján lesz majd döntés, hogy egyáltalán folytatódik-e a fejlesztés, mondta Szórád.
Mint közölte, bár a tervek organikusan alakulnak, egy 52 szobás szállót építenének nagyjából a jelenleg is a kastély mellett álló, de megrogyott épület helyére. Az épületben most egy ritkán használt, 60 fős matracszállás van. A helyén épülő szálló a tervek szerint a kastély rendezvényeit – esküvőket, céges tréningeket, konferenciákat, képzéseket – egészítené ki szobákkal, kiszolgáló funkciókkal. (A tervek itt nézhetők meg.)
Szórád nem érti az önkormányzatot, mert szerinte a járvány alatt is volt egyeztetés, a főépítészen keresztül – akinek pontosan ismernie kellett a hotel, illetve a tervezési program méreteit – folyamatosan tájékoztatták a testületet. A mostani beruházás Szórád szerint pontosan ugyanaz, mint amit a képviselők számára 2020-ban prezentáltak. Akkor szóban támogatták a képviselők, kérdés-észrevétel nem érkezett.
A cserkészek szerint a fejlesztés nem lakóparképítést vagy luxusszálló-beruházást takar, inkább a közösségi oldala az elsődleges. A parkban futókört alakítanának ki, felbontanák az aszfaltutat, és sétányhálózatot építenének, a park délkeleti végében megépülne a galyatetőihez hasonlítható (de kisebb) turistaszállás, kerékpármosóval, multifunkcionális közösségi hellyel. A terület a turistákkal egyébként is küzdő Nagykovácsi kapuja lehetne outdoor szempontból, tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy ezzel még valószínűleg nem is lenne bajuk a helyieknek, inkább a hotellel, Szórád elmondta, hogy a szálló és a szolgálati lakások az elbontott, rossz állapotú épületek helyére kerülnek, a beépítési intenzitás, az épületek magassága nem változik. (Sőt, a 15 szolgálati lakásból 4-et az önkormányzatnak ígértek, ahol helyi pedagógusok kapnának bérlakást.) A jól működő szállóra szerinte szükség van, hogy az egész komplexum fenntarthatóan működtethető legyen.
A fakivágásokról annyit tett hozzá, hogy törekednek arra, minél kevesebb fát érintsen a beruházás. A jelenlegi állapot szerint 51 fa egészségügyi ok miatt vágandó, 1 kertészeti ok miatt (és nem is pótlandó), 12 kertészeti ok miatt vágandó (de pótlandó), 55 fa építés miatt vágandó (de pótlása nem szükséges) és 112 fa, amely szintén építési okok miatt vágandó, de pótlandó is. A pótlandó törzsátmérőt sikerült mintegy 1500 cm-rel csökkenteni, mondta.
A Kastélypark parkolóját a bejáratnál 100 férőhelyesre bővítenék, és beljebb a szállónál is lenne egy 50 férőhelyes parkoló (az itteni jelenlegi belső, 100 férőhelyes parkolót vinnék ki a főút mellé és a kapuhoz). Szórád úgy véli, Nagykovácsi jelenleg is közkedvelt turisztikai célpont, nyaranta a főutca és az erdőhöz közeli utcák tele vannak autókkal, amire jó válasz lehet a fejlesztés, mert kulturált parkolási körülményeket biztosítana az ide érkezőknek.
Hozzátette, hogy a behajtó forgalom visszaduzzasztó hatását, az esetleges lefordulósávok kialakításának szükségességét a generáltervező csomóponti ellenőrzéssel vizsgálta. A terület Kossuth utcára nyíló új tervezett kapubehajtója az önkormányzat által tervezett új körforgalom negyedik ágaként, az Ybl Miklós utca felé nyíló útcsatlakozása pedig az Ybl Miklós utca meghosszabbításában, a Sebestyén-kápolna melletti új közúti csomópont kialakításával valósulna meg. A vizsgálat szerint egyik új csomópont sem fog visszaduzzasztó hatást generálni, és a forgalomtechnikai számítások alapján leforduló sáv kialakítására sincsen szükség, mondta Szórád. Végül közölte: szeretnék elmondani, megmutatni a helyieknek, hogy mit szeretnének építeni, miért lesz ez jó Nagykovácsinak, és megkötni velük azt a kompromisszumot, ami a nagyobb jó irányába mozdítja az ügyet.
Nagykovácsiban egyébként a szálló ügye összekovácsolta a civil szervezeteket és az önkormányzatot: a napokban stratégiai együttműködést írtak alá. Kiszelné Mohos Katalin szerint a helyi lakosság és az önkormányzat nem kerülhető meg ebben a kérdésben, „súlyos demokráciadeficit lenne, ha ez megtörténne”. A helyi építési szabályzat önkormányzati hatáskör, a fakivágási engedélyekhez a helyi természetvédelmi hatóság engedélye szükséges; különös tekintettel az építés helyének meghatározására, a beépítés mértékének megállapítására, a rálátás és kilátás védelmére, a minimális zöldfelületi arány meghatározására, köztárgyak elhelyezésére. A polgármester bízik abban, hogy az ellentéteket tárgyalással fel lehet oldani.