Győri múzeumi éremlopás: 60 millió forintnyi érme tűnt el, gyanúsított van, de nem lopással vádolják

2021. május 05. – 22:25

Másolás

Vágólapra másolva

Már nem csak ismeretlen tettes ellen nyomoznak, konkrét gyanúsítottja is van a győri múzeumból eltűnt és hamisra cserélt aranyérmék ügyének. Őt viszont nem a lopásokkal, hanem a törvénytelen kivitellel és eladással hozták összefüggésbe. A nyomozás két éve tart, korántsem ért még véget. A Rómer-múzeumban szigorítottak a hozzáférés szabályain, különös tekintettel a nemesfém kincsekre.

Aki még nem ismeri a két éve kibukott győri érmebotrány részleteit, azt a száraz tények is letaglózhatják. A győri Rómer-múzeum 252 darabos aranyérme-gyűjteményéből 52 eltűnt, és néhány előkerült darab kivételével nincsenek meg. Több esetben másolatokkal, hamisítványokkal vagy kevésbé értékes pénzveretekkel pótolták őket, így leplezve a lopást.

A Caracalla-érme sincs meg. Ki látta?

Az ügyészségtől megtudtuk: a kirendelt szakértő az okozott kárt 60 487 000 forintosra becsülte, a legolcsóbb érme értéke 255 000 forint, a legdrágábbé 10 900 000 forint. Ez utóbbi egyébként egy Caracalla aureus érme Rómából 202-ből, de lába kélt egy 313-ban veretett Constantinus Magnus érmének is, ami önmagában majdnem 6 és fél millió forintot ér.

A győri múzeum római kori érmegyűjteményének egyik ékét látjuk, Hadrianus római császár aureusa, Kr. u. 136-ból – Fotó: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

Az eset 2019 novemberében kapott nyilvánosságot, kiderült, hogy a hatóság már fél éve nyomoz. A múzeum szakértőinek egy új régészeti kiállítás előkészítése során szúrt szemet a lopás, miután alaposan szemügyre vettek egy addig ismeretlen archív fotódokumentációt, és látszott, hogy az eredeti műtárgyakat másolatokra, silányabb variánsokra cserélték. De tán még e drámai felfedezés sem volt megdöbbentőbb annál, mint amikor kisült, hogy a római birodalmi aranyérme-gyűjtemény néhány eredeti darabját éppen akkor árulták egy bécsi aukción, amikor a makulátlannak vélt gyűjteményt bemutatták Győrben a nyilvánosság előtt. Ez volt „Az érctől az aranypénzig” című időszaki kiállítás 2011-ben, addig e kincseket soha nem tették közszemlére. Akkor már hiányos volt az értékes anyag.

A múzeum különösen nagy értékű lopás miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, a nemzeti nyomozóiroda azóta a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közölt részleteket.

Ő vitte ki – az egyik érmét

A Telex úgy tudja, az ügynek már konkrét gyanúsítottja is van, aki a lopással nem hozható közvetlenül összefüggésbe. Azzal viszont megalapozottan gyanúsítják – tudtuk meg dr. Gál Katalintól, a Győr-Moson-Sopron megyei Főügyészség szóvivőjétől -, hogy egy olyan Maiorianus Tremissis érmét vitt külföldre, amire nem volt külön engedélye. Ez az érme a múzeumi gyűjteményből származik, egyike az eltűnt 52 darabnak, amiknek azonosítása még ma is a nyomozás egyik fő csapásirányát jelenti.

A tremessis egyébként korabeli aranypénzfajtát jelöl, az eltűnt darabot pedig Maiorianus nyugat-római császár verette az V. században, és Ravennához köthető. Becsült értéke ma 1300 euró. De az ellopott aranykincsek között találunk egy Hadrianus-érmét is, amit lefoglaltak és visszaadtak a győri múzeumnak. Több tanút kihallgattak, volt, akit nem is egyszer.

Azt mondja, ő is úgy vette őket

A gyanúsított kitart ártatlansága mellett, azt állítja, maga is úgy vásárolta az érméket. Az ő esetében sem egy darabról van szó: egy 2016-os külföldi aukción összesen 40 darab, engedély nélkül kivitt érmet adott el a nyomozók szerint, de ebből a 40-ből csak a Maiorianus Tremissis volt a győri múzeumé, a többi származása ismeretlen. Nem is keresik őket, mivel azt sem állítja senki, hogy lopottak lennének; már engedély nélküli kivitelük is törvénytelen. Az illető panasszal élt a gyanúval szemben, de az ügyészség ezt elutasította, a rendőrség továbbra is védett kulturális javakkal visszaélés miatt nyomoz vele szemben.

Az illető nem múzeumi dolgozó

Tudjuk róla azt is, hogy fővárosi születésű és fővárosi lakos, nem a győri múzeum dolgozója, nem férhetett hozzá szabály szerint a gyűjteményhez.

A Győri Járási Ügyészség számos európai nyomozási határozatot bocsátott ki – nagyrészt Ausztriába és Svájcba –, hogy az aukciósházakat és aukciósházaktól megvásárolt érmék jelenlegi birtoklóit, a gyűjtőket a külföldi hatóságok kihallgassák – derül ki a szóvivő szavaiból. Azért ezek a nyomozás fő irányai, mivel a maiorianusi érme az osztrák aukcióról vándorolt Svájcba. Legutóbb tehát a Győri Járási Ügyészség Svájcba bocsátott ki jogsegélykérelmet, hogy a vásárlótól információkat szerezzen, és ha megvan a győri érme, lefoglalják.

Nehéz a nyomozó hatóság dolga az ügyészség szerint, mert az egyik vizsgálandó árverés például 2011-ben volt, évekkel az előtt, hogy a cselekményre fény derült volna, s ettől kezdve több árverést is tartottak 2018-ig bezárólag. „Ilyen mértékű időmúlás esetén sajnos azt látjuk, hogy sok iratot már selejteztek” – mondta érdeklődésünkre az ügyészség szóvivője.

Nagyobb szigort vezetett be a múzeum

A győri múzeumnak ma már ez a központja a történelmi belvárosban, a nem messze álló Apátúr-ház, ahol 2011-ben bemutatták a gyűjteményt, mára teljesen kiürült – Fotó: Laczó Balázs / Telex

A feljelentést 2019-ben a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum akkori igazgatója tette meg, akit 2020 februárjában leváltottak – de a vezetőváltásnak minden jel szerint nem volt köze az érmeügyhöz. Utódától, Székely Zoltán igazgatótól úgy tudjuk, még az ő kinevezése előtt került sor néhány komoly szigorításra – helyesebben inkább a már meglévő szabályok szigorúbb betartásának kidolgozására. Továbbra sem tudják a választ a fő kérdésre: hogy az érmék hogy kerültek ki a gyűjteményből, de a nyomozás részleteit illetően nem is áll módjában az intézménynek nyilatkoznia.

Egyetlen ember nem nyithatja ki a széfeket

„Amikor kineveztek a múzeum igazgatójának, az egyik első dolgom volt tájékozódni erről az ügyről és többek között a nemesfém műtárgyak őrzéséhez szükséges fegyelemről. Addigra már azokat az intézkedéseket – amiket azóta is szigorúan be kell tartani – meghozták. A legfontosabb, hogy a nemesfém érméket – amiket széfben őrzünk – csak közvetlenül igazgatói utasításra lehet megtekinteni és kivenni” – számolt be az intézményt érintő következményekről Székely Zoltán.

„A széfekhez több kulcs tartozik, s csak azok együttes használatával nyithatók a páncélszekrények. Ezeket a kulcsokat különböző helyeken tárolják, s az adott kulcs is zárható helyen rejtőzik. Vagyis a rendszer többlépcsős, és egyetlen személy semmiképpen sem férhet hozzá a gyűjteményhez. Az alapszabály pedig nemcsak a nemesfémek, de minden raktári műkincs esetében igaz: hogy naplóban kell rögzíteni az adott kulcs elvételét, de a kulcsrend betartatása nem lehetett kellőképpen következetes” – summázza a tanulságot Székely Zoltán. Bárhogyan történt is a lopás, kérdésünkre leszögezte azt is, hogy ma az elkövető ezt a bűncselekményt így nem vihetné véghez.

Székely Zoltán igazgató szerint most már csak a nyomozó hatóságnak vannak eszközei arra, hogy kiderítse, mi történhetett – Fotó: Laczó Balázs / Telex

Nem volt belső vizsgálat

Érdeklődtünk a 2020 nyarán kinevezett vezetőtől, van-e tudomása arról, hogy folytattak-e bármikor is belső fegyelmi vizsgálatot a múzeumban. Erről ő maga is tájékoztatást kért, és kiderült: a botrány kirobbanásakor nem indult fegyelmi eljárás.

Ezt követően ő maga sem indított, mert folyik a nyomozás, és számára sem derült ki: pontosan mi történt, mikor és hogyan tűntek el az érmék. Így az is kérdés maradna, hogy ki ellen indíthatna egyáltalán vizsgálatot, miközben nem is tudna már tájékoztatást kérni, mert számos akkori dolgozó, köztük az illetékes volt vezetők, nem dolgoznak már a múzeumban.

Faggattuk arról is Székely Zoltánt, vezetőként gondolkodva szükségesnek tartott volna-e egy korábbi eljárást. „Őszintén szólva én is azt tartanám rendjén valónak, hogy legalább egy belső vizsgálat – ami még nem fegyelmi eljárás – elindult volna akkor rögtön, amikor kiderült az érmék eltűnése. De ennek nyomát az erről szóló dossziéban nem látom, ezért a nyomozás végét mindenképpen célszerű megvárnom.”

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!