Kevesebb vagy akár nulla parkolót kell építeni az új lakásokhoz, de Vitézy Dávid szerint ezzel mindenki csak nyerhet
2021. április 29. – 13:34
frissítve
Egy új szabályozás április végétől az új lakóépületeknél már nem a minimális, hanem a maximális parkolóhelyszámot írja elő, ami lakásonként 0 és 1 között lehet. Ettől azt várhatnák, hogy még több autó árasztja majd el az utcákat, de Vitézy Dávid szerint éppen hogy egy élhetőbb város felé mutat ez az intézkedés.
A Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója Facebook-posztjában vezette le, hogy miért jó ez a kormánydöntés, hogy új épületeknél nem a minimálisan előírt parkolószámot, hanem annak maximumát szabályozza. Ezután a minimum 1,5 helyett lakásonként maximum 1 új parkolóhely létesítése írható elő a helyi települési szabályozásban, de az önkormányzatok lefelé eltérhetnek, akár 0-t is mondhatnak.
Vitézy szerint ettől az intézkedéstől csökkenhetnek a lakásárak, hiszen eddig a kötelező parkolóhelyek árát általában beépítették az értékesítendő lakások árába, ezt pedig akkor is kifizette a tulajdonos, ha nem is volt autója. Ha kevesebb a parkolóhely, alacsonyabb az ár.
„A parkolási minimumok olyan helyeken, például történelmi belvárosban, metróállomásokhoz közel is előírták a garázsok létesítését a fejlesztőknek, ahol kiváló tömegközlekedés áll rendelkezésre, így a parkolók vagy üresen állnak vagy ha végül kötelezően a lakástulajdonhoz kapcsolva eladják őket, autós életmódot ösztönöznek olyan környékeken, ahol ez nem kívánatos és közúti kapacitás sem áll rendelkezésre több autó fogadására. Sokszor persze a megépült parkolókapacitások kihasználatlanok: ismert a példa, hogy több budapesti belvárosi mélygarázs, melyeket az OTÉK miatt meg kellett építeni, annyira üresen állnak, hogy go-kart pálya működik bennük” – írta Vitézy.
Szerinte a kötelező garázsépítés a történelmi környezetben lévő házak bővítését, átépítését, tetőtér-beépítését, a belvárosi házak felújítását is korlátozta, mert új lakások építéséhez parkolóhely nélkül nem lehetett engedélyt kapni, miközben képtelenség is lett volna a régi épületek alá parkolót létesíteni. Vitézy úgy véli, most a budapesti belváros régi épületeit is könnyebb lehet megmenteni.
Vitézy szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy csak időlegesen jelentett megoldást az, ha az autókat a lakások és irodák alá épített garázsokban helyezték el, mert minden garázsépítés forgalmat és autóhasználatot generál, ami a közterületeket és a városi együttélést teszi fenntarthatatlanabbá.
„Míg 30-40 évvel ezelőtt általános várospolitikai nézet volt, hogy az autós közlekedés térnyerése megállíthatatlan, mára tudjuk: nem szabad, hogy ez így legyen, mert nincs elég helyünk ennyi ember együttélésére, ha mindenki egy több tonnás fémdobozzal közlekedik. Gondoljunk bele: Budapest és szinte minden vidéki nagyvárosunk közterületei úgy is tele vannak autóval, hogy az emberek jelentős része, Budapesten a többsége tömegközlekedik” – írta.
Jó példának Londont hozta fel, ahol teljes parkolóépítési tilalom van, mert nem szeretnének autóforgalmat növelni, inkább tömegközlekedésre, kerékpározásra és gyaloglásra épülő városrészeket fejlesztenek.
Vitézy posztjában arra nem tér ki, hogy a parkolóépítési könnyítésnek milyen hatásai lehetnek nagyvárosi környezeten kívül, ott, ahol nem feltétlenül erős a tömegközlekedés. Például az egyre jobban beépülő balatoni települések is küzdenek az utcán parkoló autókkal, itt az ingatlanfejlesztőkön és beruházókon múlik majd, milyen számban épít parkolókat telken belül, vagy hogy a helyi önkormányzatok milyen erősen ragaszkodnak a maximális értékhez. Ott viszont, ahol csak a szabályozás miatt épültek parkolók, és nem az igények miatt, sikert hozhat az új intézkedés.
