Nyáron kiszabadul a megerőszakolt, felgyújtott P. Henrietta gyilkosa

A 18 éves P. Henrietta gyilkosáról, a „Muki” néven emlegetett K. Andrásról kérdezte a belügyminisztert a Mi Hazánk párthoz tartozó független képviselő, Apáti István. Apáti arra volt kíváncsi, valóban szabadlábra kerül-e három hónap múlva K. András. Feltette ezeket a kérdéseket is Pintér Sándornak:

• „Az elkövetett bűncselekmények és a büntetés-végrehajtási intézetben tanúsított magatartása alapján Ön szerint szabadon bocsátható?”
• „A hatályos törvények alapján milyen lehetőség van arra, hogy továbbra is elzárják a társadalomtól ezt a veszedelmes bűnözőt?”
• „Amennyiben elhagyhatja a fegyházat, úgy mit lehet tenni a társadalom védelme érdekében?”

A Belügyminisztérium válasza csütörtök délután került fel a parlament honlapjára. Bár a Pintér helyett válaszoló államtitkár, Kontrát Károly (A cikk egy korábbi változatában tévesen maga Pintér szerepelt, a pontatlanságért elnézést kérünk.) egyenesen nem írja le, hogy K. András valóban szabadul a nyáron, a válaszából az olvasható ki, hogy így van. Ezt írta:

„Büntetés kizárólag a bíróság jogerős határozata alapján hajtható végre. Az elítélttel szemben a törvényben meghatározott joghátrányok az ügydöntő határozatban, illetve az egyéb határozatban foglaltak szerint – az ott meghatározott tartamban és tartalommal – érvényesíthetők. A jogszabály biztosítja a társadalmi reintegráció érdekében szükséges intézményrendszert.”

P. Henrietta halála 2006 nyarán megrázta az egész országot. A lány 2006. július 19-én a barátjával randevúzott, és együtt töltötték az este egy részét a fiú ismerősével, K. Andrással. Hajnalban Henrietta barátja horgászni indult, K. András pedig felajánlotta, hogy biciklivel elviszi hazafelé a lányt. Egy elhagyott részre vitte, ahol megerőszakolta. Aztán megkötözte, egy időre magára hagyta így, magatehetetlenül, majd visszament hozzá, lelocsolta benzinnel, és felgyújtotta. A rettenetesen összeégett lánynak még volt annyi ereje, hogy elkússzon segítséget kérni. Kórházba került, de néhány hét múlva belehalt a sérüléseibe.

Túl fiatal volt az életfogytiglanhoz

K. András ügyében a jogerős ítélet 2007. november 7-én született meg a Szegedi Ítélőtáblán. A bűncselekményt már első fokon is különös kegyetlenséggel, aljas indokból elkövetett emberölésnek minősítették, ehhez másodfokon hozzájött az is, hogy az ítélőtábla szerint előre kitervelt is volt a gyilkosság. K.-t erőszakos közösülésben és kifosztásban is bűnösnek mondták ki, az utóbbiban azért, mert a szexuális erőszak után elvette a lány aranygyűrűit és a telefonját. 2007 júliusában, első fokon a Csongrád Megyei Bíróság 14 évet szabott ki, ezt súlyosbította az ítélőtábla aztán a törvényi keretek között adható lehető legszigorúbb büntetésre, 15 évre.

K. azért nem kaphatott többet, mert fiatalkorú, csak 16 éves volt. A Szegedi Ítélőtábla ítélete ki is tért arra, hogy ha felnőtt lett volna, életfogytiglan járt volna azért, amit tett:

„Fk. vádlott a tizennyolcadik életévét alig betöltött, tőle segítséget váró sértett bizalmát kihasználva őt a várostól távoli, elhagyatott helyre vitte, megerőszakolta, értékeit elvette, a védekezését és menekülését kizáró módon megkötözte, majd otthagyta és visszatérve, az emberi élet kioltásának legkegyetlenebb módját alkalmazva benzinnel leöntötte és felgyújtotta.

A vádlott ezen elvetemülten, kegyetlenül, a sértett mély megalázásával és neki hosszantartó lelki gyötrelmet és testi szenvedést okozva elkövetett bűncselekményei a büntető törvényben a legsúlyosabbak közé tartoznak. (…) Az ilyen módon véghezvitt emberölés miatt a bírói gyakorlatban a törvény szerinti legsúlyosabb – életfogytig tartó szabadságvesztés – kiszabására kerülne sor, melynek alkalmazását a vádlott esetében az életkora miatt nem teszi a törvény lehetővé.

Ezért személyiségére és a bűncselekmények részletezett jellemzőire tekintettel az ítélőtábla álláspontja szerint vele szemben a büntetés céljának eléréséhez a törvény szerint alkalmazható legsúlyosabb büntetés szükséges. (…) csakis a törvényi lehetőség kimerítésével kiszabott, annak maximumában meghatározott szabadságvesztést tartotta alkalmazandónak az ítélőtábla.”

K.-t szinte rögtön a gyilkosság után elfogták, 2006. július 20-án már előzetes letartóztatásba került, és mivel az előzetes letartóztatásban töltött idő is beleszámít a büntetésébe, ettől a dátumtól számolódik a 15 év.

Hamis vádat is elkövetett, felfüggesztett lett a vége

A Szegedi Ítélőtábla döntésének volt ugyanakkor egy olyan eleme, ami abba az irányba mutatott, hogy esetleg mégis 15 évnél hosszabb időt is rács mögött tölthet K. Felmerült, hogy a vádlott a hamis vád bűncselekményét is elkövethette, amikor valaki másra próbálta fogni a tetteit, az eljárás során „többféle változatban, több vallomásában is azt állította”, hogy a terhére rótt bűncselekményeket ez a bizonyos másik személy követte el, illetve rákényszerítette őt a részévételre.

Az ítélőtálba ezért az iratokat „a vádlott elleni hamis vád miatti büntetőeljárás megfontolása céljából” megküldte a Szegedi Nyomozó Ügyészségnek.

A Telex megkérdezte a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivőjét, hogy mi lett ennek a kimenetele. A szóvivőtől, Szanka Ferenctől kapott tájékoztatás szerint a következő történt:

A Szegedi Nyomozó Ügyészség vádat emelt több, vagyon elleni bűncselekmény miatt büntetőeljárást eredményező hamis vád bűntette miatt. Az elsőfokú bűnösséget megállapító határozatot a Szegedi Városi Bíróság hozta 2009 novemberében. Ezt az ügyészség megfellebbezte súlyosbításért és részben a minősítés megváltoztatásáért. A Csongrád Megyei Bíróság a 2010. március 13. napján kelt ítéletében az ügyészi fellebbezésnek helyt adva megváltoztatta az elsőfokú határozatot. Megállapította a vádlott bűnösségét büntetőeljárást eredményező hamis vádban, őt jogerősen 10 hónap, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett fiatalkorúak fogházbüntetésre ítélte.

Gondok voltak vele kezdetben a börtönben

A gyilkossági ügyben hozott, 2007-es elsőfokú ítéletben szó volt arról, hogy a letartóztatása utáni első időszakban komoly problémák voltak a börtönben is K. Andrással. A Csongrád Megyei Bíróság határozatában szerepelt, hogy a vádlott „bekerülését követően igyekezett társai közé beilleszkedni, ez azonban nem ment probléma nélkül. Eleinte próbálta magáról a kőkemény bűnöző képét festeni, illetve mutatni, de ezzel nem járt sikerrel, és gyenge fizikuma miatt atrocitások is érték. (…) A vádlott magatartását folyamatos problémák jellemzik, eddig 19 alkalommal indult vele szemben fegyelmi eljárás – önkárosítás, verekedés, fogvatartott társ bántalmazása, rongálás és zárkarend megsértése miatt – amelyeket követően 10 esetben lett elmarasztalva, viszont jutalmazására eddig még nem került sor.”

Ugyanitt azonban azt is leírták, hogy a vádlott a börtön dolgozóival „tisztelettudóan viselkedik, próbál együttműködő magatartást tanúsítani”, és a kapcsolattartás is rendezetten, viszonylagos rendszerességgel folyik.