A Miniszterelnökséget vezető miniszter Orbán Viktor pénteki brüsszeli tárgyalásairól beszámolva azt mondta, nem szeretnék, ha az európai helyreállítási terv a főpolgármester miniszterelnök-jelölti ambíciójának áldozatává válna.
Magyarország az egészségügy fejlesztésére szeretné fordítani a legtöbb pénzt a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alapból – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában nyilatkozva.
Az MTI szemléje szerint Gulyás Gergely felidézte, Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, Brüsszelben több mint másfél órás vacsorán egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, akivel számtalan kérdést érintettek. A magyar kormányfő tájékoztatta a bizottság elnökét a magyarországi oltási helyzetről, Von der Leyen pedig beszámolt az Európai Bizottság jövőre vonatkozó vakcinabeszerzési terveiről.
Gulyás szerint, bár nem ez volt a leghosszabban tárgyalt kérdés, de a megbeszélésen szó volt a helyreállítási alapról is. Megerősítette, Magyarország az elsők között nyújtja be tervét, amely az országnak járó több mint 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra vonatkozik majd, a 3300 milliárd forintot meghaladó hitelkeretre nem terjed ki.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter megismételte, hogy a legtöbb forrást az egészségügyre szánják, a hálapénz megszüntetését tartalmazó új egészségügyi rendszer ugyanis lényegesen többe kerül az országnak, ezért jó lenne, ha annak költségeihez az Európai Bizottság is hozzájárulna az első években. Emellett Magyarország fővárosi és vidéki egészségügyi fejlesztéseket is megvalósít, amelyek tovább javíthatják a lakosság ellátását, tette hozzá.
Arra Gulyás ugyanakkor részletesen nem tért ki, hogy a gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 6800 milliárd forintnyi támogatásából 300 milliárdot egészségügyi bérfejlesztésre fordítana, magyarán az orvosok és egészségügyi dolgozók korábban megígért béremelését fedeznék az összegből. Ráadásul az EU-nak szánt összefoglaló anyagban még nem a hálapénzzel, hanem a szakemberhiánnyal indokolja a kormány a pénzek ilyen formán történő felhasználását:
„A betegek közvetlen ellátásában résztvevők száma a külföldi lehetőségek és a magánellátás megerősödésének elszívó hatása, a pályát elhagyók nagy száma, illetve a pályát kevesebben választók miatt mostanra már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához.”
Mivel az újjáépítési alap forrásai végesek, hosszú távon kérdéses, miből fogja a magyar állam kigazdálkodni ezt a 300 milliárd forintot, ami 2021-ben az egészségügyi kiadások 18,7 százalékát teszi ki. Az orvosok béremelésének hátteréről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Gulyás a Kossuth rádióban ugyanakkor arról is beszélt, az EU-s pénzekből kiemelten támogatják majd a károsanyag-kibocsátás csökkentését, ezen belül a kötöttpályás közlekedés korszerűsítését, továbbá a felsőoktatást és a körforgásos gazdaságra történő átállást. Gulyás szerint – az ellenzék véleményével szemben – az Európai Bizottság elnöke tisztán és reálisan látja a helyzetet, vagyis azt, hogy Magyarországon átláthatóan biztosított a helyreállítási alap felhasználása.
A Miniszterelnökség vezetője úgy fogalmazott, nem szeretnék, ha az európai helyreállítási terv a főpolgármester miniszterelnök-jelölti ambíciójának áldozatává válna.
Megjegyezte, minden ésszerű javaslatot mérlegelnek a helyreállítási alappal kapcsolatban és örülnek, ha konszenzusra lehet jutni a fővárossal. Ugyanakkor, ha a budapesti városvezetés a nemzetközi színtéren szeretné kifejezni egyet nem értését, akkor abból az látszik, hogy az erről szóló vitáknak nem a konszenzusteremtés a célja, hanem hogy „ők a különvéleményüket kifejezhessék”.
A tárcavezető szerint a jogállamisági jelentés csak említést szintjén került szóba a találkozón. Mindenki örömmel nyugtázta ugyanis, hogy tavaly olyan megállapodás született az állam- és kormányfők között, amely rögzítette, hogy minden tagállam fontosnak tartja az átláthatóságot az uniós pénzek felhasználásánál.
„Magyarország modellértékű demokrácia”
– jelentette ki Gulyás Gergely, majd aláhúzta, „mi a jogállamiság kérdését is fontosnak tartjuk, csak azt nem szeretjük, ha politikai vádakat fogalmaznak meg jogállami köntösben” a migrációt következetesen elutasító, a hagyományos európai értékek mellett kiálló országokkal szemben.
A Miniszterelnökség vezetője végül megjegyezte, meglepte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) védettségi igazolványhoz kapcsolódó előírásokat érintő bírálata, nem azért mert kritikus, hanem mert igénytelen. Kiemelte, az alkotmányos szabályozás alapján akkor van mód a különbségtételre, ha az nem önkényes; bizonyos szolgáltatások igénybevételének a védettségi igazolványhoz kötése mások egészségének védelmét szolgálja, ráadásul nem egyedülálló megoldás, az EU számtalan más országa fogadott el hasonló szabályokat, például a szomszédos Ausztria is.
A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>
A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>
Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!
