Meglepő statisztikából derül ki, hogyan öregszik a hazai autópark

Évről évre korosodik a magyarok által használt autópark, de ezt úgyis tudjuk már, mert nincs év, hogy ne dörgölnék az orrunk alá, milyen öreg autókkal járunk. A helyzet ráadásul folyamatosan romlik, az Alapjárat.hu össze is szedte, hogy milyen aggasztóak a jelenlegi statisztikák.

Ennek a megállapításnak valamelyest ellentmond, hogy Magyarország útjain 3 918 923 személyautó van forgalomban a DataHouse által összeállított legfrissebb, 2020 év végén készült statisztika alapján. Ez az érték kifejezetten magasnak számít, főleg annak tükrében, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 2019-ben 4 120 011 háztartást tartott nyilván.

Kijelenthető lenne, hogy tehetős autós nemzet vagyunk, mert szinte minden háztartásra jut egy autó, ám azt nem szabad elfelejteni, hogy ez csupán átlagosan igaz, bizonyára a több mint 1 millió egyszemélyes háztartás (pl. egyedül élő idős emberek) jelentős hányadának nincs a birtokában semmilyen autó. Annak ellenére, hogy 2019 év végén még csak 3 809 670 autó volt forgalomban és egy év alatt 109 253-mal bővült a hazai járműpark, beszédesebb adat az anyagi helyzetünk tisztázására a autóállomány átlagéletkorának vizsgálata. Nem kizárólag mennyiségi növekedést könyvelhettünk el 2020-ban, a darabszámmal egyúttal az átlagéletkor is emelkedett. Míg 2019-ben 14,4 év volt az átlagos kor, addig egy évvel később már 14,7 év.

Ha megvizsgáljuk, hogy mely évjáratokból van a legtöbb, akkor látható, hogy a 2004-ben gyártott személyautók vezetnek, összesen 277 491, 17. évében járó autó fut az utakon. Az évjáratok rangsorában nem sokkal lemaradva a 2005-ben gyártottak, majd a 2003-as autók következnek. A top tízben nem találkozni egy 2010 utáni évjárattal sem, igaz, a 11. helyen már a 2019-ben forgalomba helyezett – jellemzően flottás – autók következnek.

Ha azt nézzük, mely márka mely évjárataiból van legtöbb az utakon idehaza, akkor kiderül, hogy toronymagasan a Suzuki vezet, majd következik az Opel, de az első tíz helyen egyébként is ezen két márka autói osztoznak, minden más gyártót elhomályosítanak. Sajnos az elemzés nem tárja fel, hogy ez pontosan mely típusokat takarja, ám az évjáratokból lehet bizonyos következtetéseket levonni.

Az alábbi táblázatban látható 2002 és 2006 közötti időszak a Suzukik esetében valószínűleg rengeteg Swiftet jelent, de sok Ignis és Wagon R Plusz is használatban van még, az Opelek esetében pedig feltételezhetően a G Astra vezet, majd ezt követi a H Astra és bizonyára sok első generációs Meriva és Zafira is járja Magyarország útjait.

Szintén az Opel és a Suzuki vezet – egyáltalán nem meglepő módon –, ha azt vizsgáljuk, hogy hány autó van forgalomban az adott márkából. Opelből összesen 496 206 fut, Suzukiból pedig 431 731. A harmadik helyen a Volkswagen áll 383 386 autóval. Érdekes megfigyelni, hogy 2019-hez képest az Opelek és a Suzukik száma is fogyatkozott, feltételezhetően az újonnan forgalomba helyezett autók száma és a használtautó-import nem tudta kompenzálni az öreg, forgalomból kivont példányokat.

Fordított a helyzet a Toyota esetében, mert 18 109 autóval nőtt az összesített számuk egy év leforgása alatt. Minden bizonnyal az új Toyota Yaris, Corolla és RAV4 típusoknak köszönhetően könyvelhettek el ilyen mértékű növekedést a japánok. Szépen emelkedett a Volkswagenek száma is, valószínűleg komoly hatással van az eredményükre a jelentős használtautó-behozatal.

A hazai utakon a tíz legnagyobb számban jelen lévő márka átlagéletkorát elemezve látható, hogy a Volkswagenek a legöregebbek a 16,2 évükkel, őket követik az átlagosan 16,0 éves Opelek, majd a harmadik helyen 15,4 éves átlagos korral a Suzuki található. A top tízben a Skoda állománya a legfiatalabb, „mindössze” 12,3 éves. Ebben minden bizonnyal nagy szerep jut a rengeteg flottás vásárlónak és a Magyar Rendőrségnek is, akik sok fiatal Skodát üzemeltetnek.

Matuzsálemek és oldtimerek

Ha esetleg arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyek a legöregebb, legalább ezer jelenleg is forgalomban lévő autót felmutatni képes márkák idehaza, akkor kiderül, hogy az UAZ a matuzsálem a maga 36,8 éves átlagéletkorával, őt követi a Polski Fiat (33,8 év), majd a harmadik helyen a Wartburg (33,5 év) áll. A Trabant 33,3 éves átlagkora a negyedik helyre elegendő, esetében megjegyzendő, hogy még mindig 9695 rendelkezik érvényes rendszámmal, Ladából pedig 35 380 fut idehaza.

Még mélyebbre ásva az adatokban és további érdekességek után kutatva kiderül, hogy a múlt század(ok) különböző évtizedeiből még hány autó van forgalomban. 3 rendelkezik papírokkal a 19. század végéről, a huszadik század első feléből pedig még 217 autónak van forgalmija. Feltételezhető persze, hogy ezek zöme egyáltalán nincsen napi használatban, bizonyára magán-, illetve múzeumok gyűjteményében vannak szépen megőrizve az utókor számára.

• Az ’50-es évekből származó autók száma eléri a 371-et,
• a ’60-as évekből származóké 2727,
• a ’70-es években gyártottaké 11 118,
• a ’80-as évek autóiból pedig 61 684 van.

Ezt robbanásszerű növekedés követi, az 1990-es és 1999-es évjáratok között 578 632 autó van forgalomban. Ahogy az eddigi adatokból is láthattuk, a 2000-es évek autói vannak túlnyomó többségben, összesen 2 158 077-en, a fiatalabb, 2010 és azt követő években gyártott autók száma jóval kevesebb, szinte a fele, csak 1 106 104.

Persze nem a ritka kincsek, az évszázados korú veteránautók húzzák le a magyar autópark átlagéletkorát, hiszen a hatásuk – csekély számukból kifolyólag – teljesen elenyésző. Még a közel 112 ezres számú oldtimer-korú (30 éves vagy idősebb) gépkocsiállomány sem az igazi ok, hanem a több mint 3,8 millió maradék, amelynek átlagéletkora az egyik legidősebb Európában – derül ki a Statisa vonatkozó adataiból.

Miért öregszik?

De miért ilyen öreg az autópark, és miért öregszik? Az egyik legkézenfekvőbb magyarázat erre, hogy kevés új autót veszünk, és kevés külföldről származó, megfelelő korú autót helyeznek itthon forgalomba. Az újautó-piacot egyébként is a céges vásárlók dominálják, csekély a nullkilométeres autót magának megengedni képes magánvásárló. Pénz hiányában az átlagemberek jelentős része csere helyett inkább megtartja magának a régi autóját, egyúttal később kerülnek a nagyon öreg autók a roncstelepre.

Márpedig ha sokan egyre később vesznek újabb autót és odázzák el a cserét, akkor évről évre automatikusan nő az autópark átlagéletkora, amelyet nem képes kompenzálni a kis számú fiatal vagy új autó. A másik oka a folyamatos elöregedésnek a nagyszámú autóimport. A magyar vásárlók jelentős része tizenéves használt autókat keres (mert azt engedhetik meg maguknak), amelynek csak egy részét képes kielégíteni a hazai állomány.

Évente százezres nagységrendben érkezik az országba külföldről személygépkocsi, olyanok, amelyekre Nyugaton már nincsen szükség. Könnyen kitalálható, hogy ezek elsősorban, de persze nem kizárólagosan az idősebb, sokat futott példányok. A honosított idősebb autók és a sok életben tartott, öreg hazai autó együttesen rontják a statisztikát, és mutatják a lakosság jelentős hányadának romló anyagi lehetőségeit.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a 2020 tavaszán berobbant koronavírus-világjárvány általános bizonytalanságot és komoly gazdasági visszaesést okozott világszerte, így Magyarországon is. Emberek tömegei veszítették el megélhetésüket egyik napról a másikra, de azon szerencsések is, akiket nem érintett anyagilag a pandémia, bizonyára elodázták újautó-vásárlási szándékukat, már amennyiben voltak ilyenek. Amint a vírus ellen megnyugtató végleges megoldás születik és az élet visszaáll a megszokott kerékvágásba, reménykedhetünk abban, hogy talán az autópark öregedése is lelassul, vagy akár visszafordul.

Források: Központi Statisztikai Hivatal, Postamúzeum, Statista