„Meglékelik” a Citadellát a Szabadság-szobor mögött

2021. április 21. – 13:48

frissítve

„Meglékelik” a Citadellát a Szabadság-szobor mögött
A Citadella látványterve – Forrás: Citadella-rehabilitáció, előzetes vizsgálat

Másolás

Vágólapra másolva

Elkészült a Citadella átépítésének terve. Új elem, hogy a kiugró, kerek bástyát (a rondellát) megbontanák, széles léket képezve a falban, amin lépcsősor vezetne a belső udvarra, ahol feszített tükrű tó várja majd a látogatókat. A fővárosi főépítész kissé meghökkentőnek, de jó kiindulási pontnak tartja a terveket, amelyek szerint a projekt 2023 tavaszára megvalósul.

A Gellért-hegy fejlesztési koncepciójának részeként elkészült a Citadella leromlott állapotú erődjének rekonstrukciója. A rondellát (kiugró, kerek bástyát) a magyarság szabadságküzdelmeire emlékező múzeummá, a Citadella belső, jelenleg nem hasznosított területét parkká alakítják át a koncepció szerint az Artist Design Stúdió és a Pagony Táj- és Kertépítész Kft. tervei alapján, a kormány megbízásából.

A Citadella 1987 óta világörökségi terület része. A zárt, romos erőd gyakorlatilag elválasztja a Gellért-hegy két oldalát. Innen az ötlet, hogy a nyugati rondella és a bástyák közötti kurtina (összekötő gát) fal megbontásával átjárót nyitnak a rondella és a meglévő épületek között, kb. 4,5-4,7 m szélességben. A koncepció szerint az erőd falának a természet felé történő megnyitásával a belső és külső tér találkozik, az északi és déli irányú tengely meghosszabbításával pedig a Gellért-hegy parkjával is szerves egységet alkothat az erőd.

Az északi lépcsősor vízesést idézve fut le, és létesít kapcsolatot a Gellért-hegy parkjaival, és a Tabán irányába épített sikló fogadóállomásával.

A déli lépcsősor az erőd szoknyarészére tervezett szőlőskerthez vezet. A keleti rondella falának részleges elbontásával egy meredek falak közé ékelődő, 240 m²-es alapterületű lépcsősor létesül, ahol le lehet menni a Szabadság-szoborhoz.

Az erőd és a város vizuális kapcsolatának erősítése miatt új kilátóteraszok alakulnak a gyilokjáró nagyobb terein. Az északi bástyáról rálátunk majd az Erzsébet hídra és a pesti oldalra, a keleti teraszról a Szabadság hídra, a déli bástyáról Kelenföldre, míg a múzeum épületének tetőteraszáról a Margit-szigetre, a Budavári Palotára és a Széna térre. A lődombról három égtáj irányába nyílik kilátás, nyugatra a Széchenyi-hegy, északra a Budavári Palota és a Gellért-hegy déli oldalára.

A Citadella látványterve – Forrás: Citadella rehabilitáció, előzetes vizsgálat

A nyugati rondellából 1760 négyzetméteres kiállítótér lesz, a déli épületből pedig étterem. Az északi épületben a létesítmény fenntartásához szükséges helyiségeket alakítanak ki.
Újjáépítik a várfalakat 3000 négyzetméteren, óriási kert épül 13 770 négyzetméter burkolt és 13 390 négyzetméternyi zöldfelülettel. Lesz egy másfél méter mély, 400 négyzetméter felületű tó és egy 200 négyzetméteres udvari medence, vízgépészettel. Emellett állítanak egy 35 méter magas nemzeti lobogót is az erődbe.

A Citadellát kormányzati megbízás alapján újítják meg. Mint arról beszámoltunk, a felújítására kiírt 20 milliárd forintos megbízást Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV Zrt. és Garancsi István vállalkozása, a Market Zrt. közösen nyerte meg.

Kicsit meghökkentőnek tartja az új tervet Erő Zoltán, Budapest főépítésze, de véleménye szerint kiindulásnak jó. A főváros részéről örülnek, hogy megismerkedtek a léptékkel, annak pedig különösen, hogy a korábbi, valóságtól elrugaszkodott elképzelésekhez képest nem akarnak kupolát-walhallát építeni a Citadella helyén, és a Szabadság-szobor is megmarad. A majdani funkcióval is kibékültek.

Erő hozzátette: kissé nagynak látja a megnyitásokat a Citadella falán, sokkal feszesebbnek, inkább sikátorszerűbbnek kéne lenniük, a lépcsősorok pedig véleménye szerint túl meredekre sikerültek. Az építkezésnél külön figyelni kell arra, hogy a Citadella természetvédelmi terület is, erre a koncepció is külön kitér.

A koncepció szerint az építkezés 2021 második felében kezdődhet el, az első ütemben a park kialakítása várhatóan 2022 márciusáig tart, a múzeum teljes befejezésének határideje pedig 2023. április 15.

A budapestiek sokáig gyűlölték ezt az épületet

A koncepció hosszasan taglalja a Citadella érdekes történelmét. Eszerint a 235 méter magas Gellért-hegyen már a magyar honfoglalást megelőző időkben is álltak épületek. A kelták és a rómaiak lakta vidéken, a régészeti leletek tanúsága szerint erődítményt is építettek a hegyre. Később keresztény kápolna, majd helyére a török hódoltság idején palánkvár épült. 1813 és 1815 között a hegyen épült fel az egyetemi csillagvizsgáló, a Csillagda, mely a budai vár 1849-es ostroma során súlyosan megsérült, mivel a magyar honvédség a csillagvizsgáló közelében állította fel az ostromágyúkat, és az azok kilövésére irányuló osztrák tüzérségi válasz az épületet sem kímélte.

Az étterem panorámaterasza – Forrás: Citadella rehabilitáció, előzetes vizsgálat

A szabadságharc leverése után, a Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen, hadászatilag elavult budai vár helyett egy jól védhető erődrendszert kell kiépíteni Budán, amelynek az esetleges támadók visszaverése mellett, a legfontosabb célja az volt, hogy az építmény féken tartsa és megfélemlítse a város lakosságát. A tervezett erődrendszer első – és végül egyetlen – erődjét a Gellért-hegyen építették fel a Csillagda lebontása után a környező virág- és szőlőskertek helyén.

Az erődöt 1850-ben kezdték megépíteni Emmanuel Zitta altábornagy osztrák hadmérnök tervei alapján és Haynau tábornagy vezényletével. Az erődrendszer többi része soha nem készült el, a Citadella osztrák tüzérsége csak egyszer kapott munkát, amikor Ferenc József születésnapján díszlövéseket adtak le. Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést követően az erőd elvesztette hadászati jelentőségét, a katonaság azonban még harminc évig, az 1897-es kivonulásig használta. A budapestiek gyűlölték az épületet, ezért a teljes elbontását követelték, amelyre azonban pénzhiány miatt nem került sor.

A második világháború alatt még egyszer sor került a Citadella katonai célú használatára, Budapest 1944/45-ös szovjet ostroma idején a fővárost védő német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárt és sebesült-ellátó helyet rendeztek be. A háború után 1947-ben avatták fel a Citadella előtt Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, a Felszabadulási emlékművet. A Citadella az évek során elveszítette negatív megítélését, és kedvelt turisztikai látványossággá vált.