Próbafúrásokkal elkezdődött az 5-ös metróvonal építésének első szakasza

Próbafúrásokkal kezdődött meg az M5-ös metróvonal megépítésének első szakasza a Kálvin térnél – közölte a Budapest Fejlesztési Központ (BFK).

Az M5-ös metróvonal gyakorlatilag a csepeli és a ráckevei HÉV meghosszabbítása lenne, a két vonal összefonódva a Boráros tér érintésével a Kálvin térig jár majd a tervek szerint. A cél, hogy a csepeli és a ráckevei HÉV utasai is közvetlenül elérjék a metrót, csakúgy, mint a szentendrei HÉV utasai a Batthyány térnél vagy a gödöllői HÉV-vel közlekedők az Örs vezér terén.

A metróhoz tervezett alagút a Kálvin téri végállomásnál éri el a legnagyobb, 50 méteres mélységet, vagyis a 38 méter mélységben haladó 4-es metró alá érkezik. A BFK azt írta, mivel az alagút változatos talajkörnyezetben épül majd, a tervezéséhez minél több információt kell a környezetről begyűjteni. Ez geotechnikai feltárásokkal (fúrásokkal, szondázásokkal) lehetséges. Ezek a próbafúrások kezdődtek meg a Kálvin térnél.

A közlemény szerint a fúrógépek a Kálvin tér környezetében akár 65-70 méter mélységig is lejutnak, így megismerhetők a különböző földtani korokban települt geológiai képződmények.

A próbafúrásról Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára azt írta a Facebookon, hogy a tervezett alagút nyomvonalán 50 méterenként közel 100 próbafúrást végeznek el egy hónap alatt.

Második lépésben a szentendrei, a csepeli és a ráckevei vonalakat egy Duna alatti alagúttal kötik majd össze, amellyel létrejön az „5-ös metró”.

A tervek megvalósítását egyértelműen támogatja Karácsony Gergely főpolgármester és a fővárosi önkormányzat, közösen döntöttek róluk a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában – mondta Fürjes.

A külső kerületekből és az elővárosokból naponta egymillió ember érkezik Budapest belvárosába. Ezt a terhelést a város már nehezen bírja: Budapest közútjai telítődtek, mindennaposak a dugók.

A kormány – az államtitkár bejegyzése szerint – elfogadja azt a szakmai konszenzust, hogy erre a kihívásra három elemből álló megoldással kell válaszolni.

• Javítani kell a budapesti, főként a kötöttpályás tömegközlekedést.
• Szükség van a külső városrészek közötti közvetlen kapcsolatot teremtő, hiányzó északi és déli peremhidakra (Galvani, Aquincumi) és „körúti elemekre”.
• Meg kell építeni a külső csomópontokon a hiányzó P+R és B+R parkolókat, így le lehet tenni az autót, és kényelmesen át lehet váltani közösségi közlekedésre.

A mostani fúrások célja, hogy megállapítsák, pontosan milyen mélységben, miként változik a talaj összetétele.