Bár januárban Varga Judit bejelentette, hogy az Igazságügyi Minisztérium tavasszal benyújtja a parlamentnek a közösségi média szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, több szakmabeli forrásból is úgy értesültünk, hogy ez nem fog megtörténni. Olyan értelmezést is hallottunk, amely azt valószínűsíti, hogy a kormány a 2022-es választásokig nem fog módosítani a közösségi média hazai szabályozásán.
Ezt támasztja alá, hogy Varga Judit egy élő Facebook-beszélgetésben kedd délután elmondta, hogy amikor Magyarországon járt Thierry Breton, az EU biztos szerint az ország jó lépéseket tett, de azt mondta, „várjuk meg a brüsszeli szabályt, és utána alkossuk meg az annak megfelelő nemzetit.” Varga szerint a szabályozás az elkövetkezendő két évben valóság kell, hogy legyen, de ez „nem jelenti azt, hogy ez jövőre itt egy alkalmazható jogszabályról beszélünk, de mindenképpen benne lesz a mindennapos vitákban, európai szinten is.”
Az információról március 30-án levélben érdeklődtünk az Igazságügyi Minisztériumnál, majd április 9-én ismételten, azonban leveleinkre egyáltalán nem kaptunk reakciót a minisztérium sajtóosztályától.
Azt kérték, ne szaladjunk előre
Azt kérdeztük Varga Judittól, hogy mikor várható, hogy elkészül a közös uniós jogszabály a témában; illetve hogy várható-e, hogy a parlament tavaszi ülésszakában az Igazságügyi Minisztérium beterjeszti törvényjavaslatát a nagy techcégek működésének szabályozásáról.
A miniszternél azután érdeklődtünk, hogy március 28-án egy online fogadóóra keretében lényegében már elmondta, hogy a hazai szabályozásból egy darabig nem várható semmi. Varga a Facebookra feltöltött videóban arról beszélt, hogy a közös piacért felelős uniós biztos a közelmúltban arra kérte a magyar kormányt, hogy ne szaladjon előre, várja meg az EU-s jogszabályt, és ahhoz igazodva vezessék be a tagállami szabályokat.
A kormány pedig partner ebben – tette hozzá a miniszter.
A törvénytervezet elnapolása azért figyelemreméltó, mert Donald Trump letiltása után a kormánypárti nyilvánosságban sokat beszéltek a hazai szabályozás szükségességéről. Akkor az alábbi videóban össze is szedtük, hogy a kormánynak, illetve a Fidesznek mi a problémája a Facebookkal, és miért áll érdekükben 2022-ig valahogyan megakadályozni, hogy a közösségi oldal le tudja tiltani például az álhíreket:
Bár a kormány szemszögéből nem hangzik jól az uniós jogalkotásra hivatkozva elnapolni a törvényjavaslatot (valószínűleg éppen ezért nem is kommunikálják aktívabban), a közösségi média szabályozására rálátó forrásaink szerint észszerű döntés, hogy a magyar szabályozás nem előzi meg az uniósat.
Egyrészt a 2020 végén benyújtott EU-s javaslatcsomaghoz képest a magyar szakbizottságban nem látott napvilágot olyan elképzelés, ami ne lenne benne az Európai Bizottság előzetes javaslatában. Ennek lényege röviden a minél nagyobb transzparencia, moderálási elvekkel, newsfeeddel, hirdetésekkel kapcsolatban. Ráadásul a jelenlegi uniós elképzelés kifejezetten tetszett a kormánynak is, mert a tagállam hatáskörbe helyezné a letiltásokkal kapcsolatos fellebbezések kezelését, Magyarországon pedig a kizárólag a Fidesz által delegált tagokból álló Médiatanács lenne illetékes ebben az ügyben.
Nem fogják a kis Magyarországhoz igazítani a működést
Az Európai Bizottságnak nagyon fontos, hogy minél gyorsabban életbe lépjen a techóriásokkal kapcsolatos EU-s szabályozás, az előzetes tervek szerint az Európai Parlament a 2021. decemberi plenáris ülésén tartana róla végszavazást.
Ugyanakkor a szabályozás még gellert kaphat az Európai Parlamentben a frakciók között vagy az uniós kormányfőkből álló Európai Tanácsban is, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a javaslat a jelenlegi formájában lép majd életbe, mint ahogy az sem, hogy tartani tudják majd a menetrendet. Éppen ezért, volt olyan beszélgetőpartnerünk, aki szerint nem arról van szó, hogy a kormány végleg letett a Facebook tagállami szabályozásáról, csupán egyelőre kivár, és megnézni, merre halad az uniós jogalkotás.
Azt is többen megjegyezték, hogy mivel Magyarország egy kis piac, nincs igazán értelme a különutasságnak, mert nehezen elképzelhető, hogy a Facebook egy tízmilliós ország szabályozásához igazítaná majd a működését, ellenben a közös uniós fellépés világszinten is precedens értékű lehet majd.