Letarolták a fákat Pilismaróton, eltűntek a madárfiókák

2021. április 08. – 22:59

frissítve

Letarolták a fákat Pilismaróton, eltűntek a madárfiókák
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Több tucat fát vágtak ki a pilismaróti „ezüstparton”, ami komoly felháborodáshoz vezetett a közösségi médiában és a faluban. A helyiek állítják, nem volt minden fa beteg, de legfőképp azt hiányolják, hogy nem kaptak előzetesen tájékoztatást, és a szakértői vizsgálat sem nyilvános. A jegyző közleménye szerint muszáj volt beavatkozni, mert balesetveszélyesek voltak a fák, egy madármentő ugyanakkor környezetkárosítás miatt bejelentést tett a kormányhivatalnál. A falunak hónapok óta nincs polgármestere, mert az előző vezető egy ehhez hasonló történetbe belebukott tavaly nyáron. Akkor egy hatalmas kavicsbánya tervét próbálták átvinni a lakosság megkérdezése nélkül.

Már csak a földben hagyott tuskók jelzik, hol álltak az árnyékot adó méretes nyárfák a pilismaróti strandon. A földön szanaszét gallyak, fűrészpor, arrébb pedig halomban állnak a kivágott fák maradványai. Még a keddi viharos időben is sorra érkeztek a katasztrófaturisták a partra körülnézni.

„Ez borzalmas. Tönkretették a partot” – szörnyülködött egy férfi, aki Esztergomból utazott ide, hogy készítsen pár fotót. Azt meséli, régebben nyaralója volt Pilismaróton, aztán eladta a házat, mostanság már ritkábban jár erre, most is csak az interneten olvasott a pusztításról. – „Akik nyáron itthagyták a lakókocsijukat, nagyon meglepődnek majd, ha jönnek. Ez jobb hely volt, mint a Római-part.”

Nyáron több száz ember jár ide strandolni, kempingezni. A helytörténet szerint már a 19. század végén felkapott kirándulóhely volt a fővárosi turistaegyesületek körében, majd a két világháború között fedezték fel ismét az „ezüstpartot”.

Csonkolás helyett tarvágás

Gyermekkorában Zebegényről jártak át a családjával strandolni, mert itt homokos part volt, míg a Duna túloldalán a kövek és sziklák miatt nehezebben lehetett bejutni a vízbe – mesélte egy nő, aki szintén katasztrófaturistaként jelent meg. Úgy emlékszik, a most kivágott fák már akkor is itt voltak. „Döbbenet, ami történt. Láttam a képeket az interneten, de nem gondoltam, hogy ilyen szörnyen néz ki” – fogalmazott.

Az előző napokban állítólag még többen voltak kint, sokan a húsvéti hosszú hétvégén szembesülek a fák kivágásával, amikor megérkeztek a nyaralóba, és a szép időben kimentek a partra. „Szívfájdító látvány volt. Mintha bombatámadás érte volna a kempinget. Kóvályogtak az emberek a parton.” Így jellemezte az akkori hangulatot egy nyaraló telefonon. Pár óra alatt több helyi csoportban és oldalon is tömegével osztották meg a fotókat, beszámolókat a kivágott fákról, és mint ilyen esetekben mindig, rögtön elindult a felelősök keresése is.

Március közepén kezdték el a fák csonkolását az önkormányzati tulajdonú területen, a kemping üzemeltetője először csak a felsőbb ágakat vágatta le a jegyző engedélyével. Aztán a helyiek beszámolója szerint lejött a strandra a jegyző és a megbízott polgármester két szakértővel, akik úgy ítélték meg, hogy nem elég a csonkolás, ki kell vágni a fákat.

Fotó: Bődey János / Telex

Balesetveszélyesek voltak a szakértő szerint

Nagy részük beteg és veszélyes volt, ám a szakértők vizsgálati anyaga máig nem nyilvános, így nem tudni, hogy valóban indokolt volt-e az összes fát kivágni. Ezt helyben többen vitatják, önjelölt faszakértők bizonygatták nekünk, hogy csak pár fa lehetett beteg, és az indokoltnál jóval nagyobb pusztítás történt.

A fő probléma azonban az volt, hogy nem tájékoztatták előzetesen a lakosságot a beavatkozásról.

Együd Bertalan jegyző csak utólag, múlt héten adott ki közleményt. Ebben azt írta, a 35-40 méteres parti fák „mára közvetlen veszélyforrást jelentenek az itt lakók és nyaralók forgalmára, életére”. A közlemény szerint a szakma elismert szakértőjét kérték fel a fák állapotfelmérésére és a beavatkozás mértékének megállapítására.

„A szakértői anyag sajnos igazolta aggályainkat. A fák egészségi állapota folyamatosan romlik. Erre utalnak a kéregelhalási jelek, illetve a lombkoronából lefelé induló gombafolyásokkal kísért korhadási folyamatok.” A vizsgálat szerint bármikor leszakadhatnak a nagyobb ágak, és „ez a kockázat a lombosodás előrehaladtával fokozottan nő”.

A szakértői vélemény a potenciális veszélyhelyzet megszüntetése érdekében a csonkolást és a beteg fák kivágását javasolta.

Ezért az önkormányzat engedélyt adott a kemping bérlőjének a fák szakszerű csonkolására. Pótlási tervet készítettek és biztosították a forrást, hogy új fákat telepítsenek a kivágottak helyére.

Fotó: Bődey János / Telex

Harminc kocsányos tölgyet terveznek ültetni, amely jobban bírja a vizet, mint a kivágott nyárfák. Azt többen elismerték, hogy nem volt jó ötlet annak idején nyárfával betelepíteni a partot, mert megszívták magukat vízzel. Erre a részre gyakran kiönt a Duna, egy helyi férfi elmondása szerint pár éve a parti büfé ereszcsatornájáig ért a víz.

Szerinte alapvetően azt rontotta el az önkormányzat, hogy nem fokozatosan, évről évre vágták ki a beteg fákat és pótolták másikkal, hanem egyben tarolták le az egész partot.

Ezért is döbbentett meg ilyen sok embert a látvány alig két hónappal a nyári szezon kezdete előtt. „Már régen kellett volna foglalkozni ezekkel a fákkal, de itt Pilismaróton ez nem szokás. Itt huszárvágással végeznek el mindent” – vélekedett egy másik helyi férfi, akivel beszéltünk.

A bányanyitás tervébe belebukott a polgármester

Nagyon hasonló történt Pilismaróton tavaly nyáron is, amikor pár száz méterre a parttól, 120 hektáron tervezett egy vállalkozó kavicsbányát nyitni. A helyiek akkor is csak az utolsó pillanatban szembesültek a beruházással, arról ugyanis senki nem tájékoztatta őket, hogy már hónapokkal korábban zárt ülésen engedélyezték a bányát az üdülő melletti területen, és elindult a környezeti hatásvizsgálat is a kormányhivatalnál.

Májusban Pergel István polgármester kiemelt fejlesztési területté minősítette a Duna-parti területet, majd még a beruházás megkezdése előtt, egy júliusi lakossági fórumon került nyilvánosságra a bánya terve. A felháborodott lakók ezután petícióval és tüntetéssel próbálták megakadályozni a beruházást. Attól tartottak, hogy a kavicskitermelés természetkárosítással, zajszennyezéssel és nagy porral jár majd, de aggódtak azon is, hogy hogy a munkagépek és a kitermelt nyersanyagokat elszállító teherautók túlságosan megterhelik a falu infrastruktúráját.

Fotó: Bődey János / Telex

A széles körű felháborodás miatt még júliusban lemondott a polgármester, és távozott az alpolgármester is, majd pár hét múlva feloszlatta magát a képviselő-testület. A bánya környezetvédelmi engedélyét később visszavonta a kormányhivatal, de a cég fellebbezett a határozat ellen, és még nem zárult le a közigazgatási per.

Az időközi választásig a helyi szabályzat szerint a Pénzügyi, Településfejlesztési bizottság elnöke, Bartal Achilles lett a falu megbízott vezetője. A november 8-ára kitűzött szavazás azonban elmaradt, mert a koronavírus-járvány miatt pár nappal előtte ismét rendkívüli jogrend lépett életbe. Így továbbra is a képviselőként már nyáron lemondott Bartal vezeti a falut, aki a novemberi választáson polgármester-jelöltként indult volna.

„Erkölcsileg teljesen érthetetlen, hogy ugyanazok az emberek, akik belebuktak a bánya beruházásába, hogy merik azt még egyszer megcsinálni, hogy nem tájékoztatják a lakosságot, és a hátunk mögött egy ilyen helyzetet teremtenek. Engem személy szerint ez háborít fel a legjobban” – mondta egy pilismaróti lakos. „Ránk jár mostanság a rúd. Tavaly a sóderbánya, most meg ez” – jegyezte meg keserűen egy nő a parton.

Fotó: Bődey János / Telex

Nyoma veszett a madárfiókáknak

Környezetkárosítás miatt bejelentést tett a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Osztályának Márton Vlad András, a dömösi Fióka- és Madármentés alapítója.

Állítása szerint két erdei fülesbagoly fészket biztosan érintett a tarvágás, de az is lehet, hogy több fészek is volt már a fákon.

Lapunknak arról beszélt a madármentő, hogy egy fészekben 4-6 fióka is lehet, és egyet se találtak már meg. „Azon voltam kiakadva, hogy miért nem lehetett szólni nekünk, ha már itt vagyunk a szomszédban?”

Azt hiányolja, hogy nem vontak be a folyamatba környezetvédőket, vagy a nemzeti park munkatársát, amit sok esetben kötelezővé is tesznek egy ilyen beavatkozásnál. A madarak mellett denevérek vagy más élőlények is élhetnek egy fában, akik elpusztulnak, ha velük együtt kidöntik azt.

Van aki szerint már a jövőbe kell nézni, ezeken a fákon úgyse lehet segíteni. Pár civil szeretné elérni, hogy ne egy vagy két sorban telepítsék a tölgyfákat, hanem természetesebb módon, ligetszerűen. A jegyző közleménye szerint az új fák ültetése már megkezdődött, de ennek nem láttuk nyomát, mint ahogy a helyiek közül se tudott róla senki.

Együd Bertalan azt írta lapunknak, hogy kérte a képviselő-testületet, hogy tájékoztassák a lakosságot a további intézkedésekről. „Amennyiben történt természetkárosítás, azt a hatóság vizsgálja és a szükséges lépéseket meg fogja tenni” – válaszolta az ide vonatkozó kérdésünkre. Írásban kerestük Bartal Achillest, Pilismarót megbízott vezetőjét is, de nem reagált levelünkre.