250 ezer forintba került az Áder János fővédnökségével indított kórházi imaláncmozgalom

Március 9-én, az ima világnapján jelentette be a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (GOKVI) a Szívünk imája nevű mozgalmat, amellyel biztosítják, hogy imalánc indulhasson egy betegért, ha ezt ő maga vagy a hozzátartozói kérik. A mozgalom fővédnöke Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita.

A Magyar Ateista Társaság közérdekű adatigénylést indított, hogy megtudakolják, mennyibe került a mozgalom indítása, és annak milyen tudományos alapja van. A GOKVI március 26-i keltezéssel válaszolt is, a levelük a Telexhez is eljutott. Ebből kiderül, hogy a mozgalom indításának költsége bruttó 250 ezer forint volt, amelyet a Gottsegen György Alapítvány az Országos Kardiológiai Intézetért állt.

Tudományosan igazolt, de nem kell igazolni

Ennél talán érdekesebb, hogy a GOKVI röviden az imalánc gyógyító hatása és a tudomány viszonyáról is ismerteti az álláspontját. „Természetesen vizsgálható, hogy nagyobb valószínűséggel gyógyulnak-e azok a betegek, akikért imádkoznak. Ha ez így van, a nem hívő kutatók számára a placebohatás lehet az érvényes magyarázat. Ugyanakkor a hívők a közbenjáró ima gyógyító hatását Isten beavatkozásaként élik meg, ami tudományos bizonyítékot nem igényel. Számukra a tapasztalás valósággá is válik, és ez tovább mélyíti a hitüket” – írják.

Ez két okból figyelemre méltó. Egyrészt azért, mert valószínűleg senkinek nem jutott volna eszébe számonkérni egy imaláncon a tudományosságot, ha ezt nem maga a GOKVI eredeti közleménye lengeti be a mozgalom indulásakor:

„Az ima gyógyító erejét az elmúlt évtizedekben több tudományos kutatás bizonyította. Kimutatták, hogy hamarabb és kevesebb szövődménnyel gyógyulnak azok a szívbetegek, akikért imádkoznak”

– írták akkor.

A másik ok, amiért a válaszlevél megengedőbb álláspontja érdekes, hogy bár azt írják, „a hívők a közbenjáró ima gyógyító hatását Isten beavatkozásaként élik meg, ami tudományos bizonyítékot nem igényel”, ezután egy 45 tételből álló szakirodalmi felsorolás követi. Ezt teljességében áttekinteni hosszabb idő lenne, de érdekesség, hogy a listán szereplő első metaanalízis – azaz olyan vizsgálat, amely az adott téma több korábbi kutatását tekinti át és értékeli – az összefoglalójában ezt írja: „A távoli közbenjáró ima hatásait metaanalízissel vizsgáljuk, és arra a következtetésre jutunk, hogy nem lehet észrevehető hatásokat találni.”

Nem ördögtől való

A mozgalom indulásának bejelentése után hosszabban is foglalkoztunk a közbenjáró ima esetleges gyógyító erejének tudományos vizsgálatával. Akkori cikkünkben ezt írtunk: „[…] a hittel gyógyítás semmiképpen nem javasolható orvosi segítség vagy beavatkozás helyett. Ugyanakkor a placebohatás nem elvetendő bónusz a gyógyászatban, és ha elfogadjuk, hogy a hit is kiválthatja, akkor az erre nyitott betegeknél egyénre szabott kiegészítő terápia része is lehet. A módszertani nehézségekkel terhelt, kevés számú kutatásból nem világlik ki egyértelmű, ordító NEM, legfeljebb annyi, hogy a távoli közbenjáró imáknál erősebb lehet a saját spirituális feltöltődés. Az pedig a gyakorlatban is visszatérő tapasztalat, hogy a hit – akár gyógyszerbe, akár az Úrba vetett – fontos komponense lehet a gyógyulásnak.”

„Ilyesmire köztársasági elnökkel mozgalmat indítani, és a hivatalos közleményben csak a pozitív tanulmányokat megemlíteni persze felvet már a tudományon túlmutató kérdéseket is. A kezdeményezés alapja viszont nem feltétlenül ördögtől való […]”

– írtuk a téma áttekintésének összegzéseként.