Alternatív temetkezési lehetőséget vizsgálnak Budapesten: az emlékerdőt
2021. március 31. – 19:10
frissítve
Elkészült a fővárosi önkormányzat klímastratégiája és zöld fejlesztési terve. Az előbbi vállalása, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökken Budapesten az üvegházhatású gázok kibocsájtását, erre 1500 milliárdos programot dolgoztak ki. A zöldfejlesztéseket tartalmazó Radó Dezső-terv pedig 226 hektár új városi parkkal számol: természetvédelmi rehabilitációkkal, patakpartok megújításával és kegyeleti erdővel.
Szerdán elfogadta Karácsony Gergely főpolgármester a főváros klímavédelmi stratégiáját és zöldfelület-fejlesztési tervét. A két programot délután sajtótájékoztatón ismertette Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, Ámon Ada, klíma- és környezetügyi főosztályvezető és Bardóczi Sándor főtájépítész.
A klímastratégia legfontosabb vállalása, hogy 2030-ra legalább 40%-kal kell csökkenteni Budapesten az az üvegházhatású gázok kibocsájtása. Mint elhangzott, a főváros erre egy reális, követhető akciótervet készített. Az összes intézkedés finanszírozási, beruházási igénye 2500 milliárd forintra becsülhető. Ez csak részben terhelné a fővárosi önkormányzat költségvetését, hiszen számos intézkedés (pl. lakóépületek energetikai korszerűsítése) csak különböző szereplők (lakosság, kerületek, pénzintézetek, kormány) együttes szerepvállalásával valósítható meg.
A számítás szerint a fővárosban a lakóépületek energetikai korszerűsítésével érhető el a legnagyobb kibocsátás-csökkentés, emellett a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a közlekedésből származó kibocsátás-csökkentési lehetőség is jelentős.
A Radó Dezső-terv az tűzte célul, hogy a jelenlegi 6 négyzetméter/főről 7 négyzetméter/főre emelkedjen 10 éven belül a zöldfelületek aránya. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 999 hektár zöldfelület 1225 hektárra nőne Budapesten. A terv akcióterületeket jelölt ki, ahol a helyi lakosságot bevonják majd a tervezésbe.
Ilyen akcióterület például a Népliget, aminek megújítása 45,8 milliárd forintba kerül, a Gellért-hegyi zöldfelület-rekonstrukció (3,3 milliárd forint), a pesti belvárosi Duna-part komplex közterületi rehabilitációja (22,4 mrd), városi patakok, a Felsőrákosi-rétek természetvédelmi rehabilitációja (5,5 mrd), az új Városháza park (5,4 mrd), a Terebesi erdő megújítása (1,6 mrd), a Mocsáros-dűlő természetvédelmi rehabilitációja (2 mrd), Egészséges utcák program, azaz új fasorok, sétányok (27 mrd), a Flórián téri közpark fejlesztése (0,85 mrd), és a Budapest emlékerdő, mint alternatív temető (0,3 mrd).
Ez utóbbi egy olyan, nyugaton divatos temetkezési forma, ami már Magyarországon is elérhető egy helyen, Agostyánnál. Az elhunyt hamvait egy biológiai úton lebomló, környezetbarát urnában helyezik el egy előzetesen kiválasztott erdei emlékfa gyökereinél. A gondolat lényege, hogy a fa gyökerei a lebomló urnából és a hamvakból felszívják az értékes tápanyagokat, és mintegy metaforikusan fenntartva az élet örök körforgását, emléket állítanak az egykor élőnek, akinek a nevét kis táblán rögzítik a fára.
Elhangzott az is, hogy idén a sok tervből úgy tűnik, egyelőre csak kettő valósulhat meg: a pünkösdfürdői ökopark (a Római-part felett), 500 új fával, 1 milliárd forintból, és a kőérberki szikes rét természetvédelmi rehabilitációja.
A részletes klímastratégia ide kattintva letölthető.