Rékassy Balázs: Tragédia a mostani elkésett kapkodás az egészségügyben

Bár a koronavírus elleni védekezés érdekében hasznos lehet az egészségügyi kapacitások egységbe szervezése, elfogadhatatlan, hogy az állam mindenféle előzetes egyeztetés nélkül maga alá vonta az önkormányzati fenntartású szakrendelőket – mondta a Telexnek Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász, a főváros egészségügyi tanácsadója. A szakember szerint a kormányzat elkésett és kapkod, miközben az önkormányzatok nagyon hasznos segítséget tudnának nyújtani abban, hogy a normál betegellátást vagy az oltások megszervezését ne a túlterhelt háziorvosoknak és a covidos betegekkel küzdő kórházaknak kelljen elvégeznie.

Mint megírtuk: március 23-án jelentették be, hogy az önkormányzati szakrendelők a veszélyhelyzet idejére a területileg illetékes állami kórházak szakmai irányítása alá kerülnek. A cél ezzel hivatalosan az, hogy hatékonyabb legyen az egészségügyi védekezés, a betegellátás, az egészségügyi dolgozók kiegyensúlyozottabb terhelése és a védőoltási program végrehajtása. A megyei kórházak, a vidéki egyetemi klinikai központok, és a fővárosi centrumkórházak hatáskörét kiterjesztik az illetékességi területükön valamennyi egészségügyi tevékenység irányítására.

Rékassy szerint minden olyan kezdeményezés támogatható, amely a kapacitások összefogásával, az erőforrások harmonizációjával több emberélet megmentését szolgálja. A koronavírusos betegek ellátása mellett azonban legalább olyan fontos feladat a nem covidos, főként akut betegek kezelésének fenntartása, amelyet eddig nagyrészt az önkormányzati szakrendelők végeztek.

Az egészségügyi szakember szerint mivel egyedül a kormány ismeri és tudja a járványra vonatkozó pontos adatokat és számokat, lett volna ideje felkészülni a vészhelyzeti intézkedésekre, és egyeztethetett volna az önkormányzatokkal, a háziorvosok szakmai szervezeteivel, az egyházi- és magán egészségügyi szolgáltatókkal az erőforrások regionális elosztásáról. A második hullám elkésett intézkedéseinek tapasztalatait, következményeit rég fel lehetett volna használni a tervezéshez. A vészhelyzetet a járványmatematikusok és epidemiológusok előre jelezték a kormánynak, sajnálatos, hogy se megfelelő kommunikáció, se felkészülés, se szakmai párbeszéd, előkészület nem volt ezen a területen – mondta.

„Most naponta már 250 ember elvesztése a következménye az elkésett intézkedéseknek. Tragédiának tartom, hogy az kormány ilyen későn kapcsolt, és egy évvel a járvány kitörése után nincsen egyeztetett, a főbb szereplők bevonásával készült egészségügyi vészhelyzeti forgatókönyvünk, nincsen megfelelő számú tesztelés, kontaktkutatás, izoláció, nincs összefogást segítő szakmai párbeszéd, még mindig nincs járványkezelési stratégia”

– mondta a szakember. Rékassy úgy látja: a szakrendelők váratlanul végrehajtott „vészhelyzeti államosítása” is arra utal, hogy a kormány elkésett. „Egyik napról a másikra elveszik a szakrendelőket az önkormányzatoktól, amelyek azon kapják magunkat, hogy a kormányzat erőből utasítva, mindennemű jószándékú partnerséget nélkülözve próbálja menteni az elkésett intézkedések negatív hatását.”

Rékassy szerint mindettől függetlenül szervezési szempontból nagy szükség lenne régiós területi egészségügyi szervezési központokra. Ezek a centrumok pontos adatokkal rendelkezhetnének az egészségügyi szakszemélyzet számáról vagy a mozgósítható erőforrásokról.

„Most minden egészségügyi dolgozónak valóban rendelkezésre kell állnia, hogy a tudásának megfelelő legoptimálisabb, leghatékonyabb munkát végezhesse a soha nem látott mennyiségű beteg ellátása érdekében”.

Rékassy azt mondta: a kerületi önkormányzatok mindenféle pártpolitikai érdek nélkül szeretnének partnerek lenni a járvány elleni védekezésben.

Az oltási programok megszervezésével nem a covidos betegek ellátásával küszködő kórházakat kellene terhelni, nem a háziorvosoknak kellene telefonos oltásszervezési feladatokat ellátni.

A szakember is úgy látja: stadionokban, sportlétesítményekben, kulturális közösségi terekben kell oltópontokat létrehozni – partnerséggel a helyi önkormányzatokkal. Az önkormányzatok hasznos segítséget tudnának nyújtani a szervezési munkákban, az önkéntesek toborzásában. A védőnők, iskola- és foglalkozásegészségügyi szolgálatok bevonásával, a magán egészségügyi szolgáltaltók mozgósításával jelentősen tudnák tehermentesíteni a kórházakat és a háziorvosokat. Összefogni azonban csak együttműködve, a tudást megosztva lehet, és nem utasítva, derült égből érkező rendeletek formájában, kommunikáció nélkül – mondta Rékassy Balázs.