Villámgyorsan terjednek a legendák a fekete autókba tuszkolt kiskamaszokról

2021. március 12. – 13:54

frissítve

Villámgyorsan terjednek a legendák a fekete autókba tuszkolt kiskamaszokról
A kitalált rablások helyszínei – Forrás: Google Maps / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Rémült szülők ezrei osztják meg a gyerekrablási kísérletekről szóló közösségi híreket, melyeket konkrét helyek és szereplők tesznek eleinte hihetővé: a történetek szerint fekete autóba akarják betuszkolni a kiskamaszt, aki valahogy elmenekül. Minden esetben kiderül aztán, hogy mindez kitaláció. A mosonmagyaróvári rendőrség félrevezetés miatt eljárást indított a tinilány és a két felnőtt tanú ellen. A pszichológus szerint a hazudozó kiskamaszok viselkedésének háttérben figyelemfelkeltés, félelem vagy depresszióközeli állapot húzódhat.

Szerda este kilenc óra körül

„az iskola előtti parkolóban egy arra haladó gyermeket akart két idegen egy autóba betuszkolni. A gyermek kiszabadította magát és elfutott, így nagyobb tragédia nem történt”

– hívta fel a figyelmet a Győr-Moson-Sopron megyei Mosonszentmiklós polgármestere, Bedő Csaba a település önkormányzatának közösségi oldalán még tavaly augusztus elején.

Azt is írta, hogy a Csepete út végén található szalmabálákon játszó gyermekeket is megszólítottak idegenek. „Az eset is mutatja, hogy továbbra is ébernek kell lennünk, figyelni kell minden ismeretlen autóra és a benne ülőkre is. Jegyezzük meg a rendszámot, az autó típusát, színét és az időpontot. A szülők pedig nagyobb figyelemmel kísérjék gyermekeik mozgását, főleg esténként. A polgárőrséget is értesítettük, hogy gyakrabban járőrözzenek alkonyati időben” – írta posztjában, melyet 24 óra alatt 1300-an osztottak meg.

A mosonszentmiklósi Csepete út a szalmabálák nélkül (Forrás: Street View)

A rendőrök is nyomozni kezdtek

A falu elöljárójaként komolyan vette és komolyan is kellett vennie az ügyet, ahogy hivatalból a Győri Rendőrkapitányságnak is, ahol személyi szabadság megsértése kísérletének gyanúja miatt indítottak eljárást ismeretlen elkövetőkkel szemben, tanúként meghallgatták a gyermeket, aki a rendőröknek is megerősítette állítását.

Nem sokkal később azonban kiderült: nincs is ügy. Kérdésünkre a rendőr-főkapitányság közölte, „a nyomozás kapcsán megállapították, hogy a fiú sérelmére bűncselekményt, annak kísérletét nem követték el. Személyi szabadságában nem korlátozták, erre irányuló magatartást sem tanúsított vele szemben az ismeretlen férfi”, ezért 2020 szeptemberében ezt az eljárást is megszüntették.

Ezután – bár az elmúlt években az ország különböző részein is felröppentek ilyen történetek, és egy részük rendőrségi szakaszba is eljutott – tendencia lett Győr-Moson-Sopronban a hasonló bejelentésekből. A legnagyobb port kavaró „gyerekrablási kísérlet” néhány kilométerrel és pár hónappal később a Mosonmagyaróvár melletti Feketeerdőn történt, idén január elején.

A szerző felvétele

Nem csak gyerekfantázia

Itt ráadásul már nem beszélhetünk kizárólag a fiatalkori fantáziáról, mert a kamaszlány vallomását – aki azt állította, hogy a helyi buszmegállóban egy lefékező sötét autóba akarták tuszkolni – két felnőtt tanú támasztotta alá. A közösségi oldalon ismét futótűzként kezdett terjedni a hír a környéken. Így aztán a rendőrség „nagy erőkkel kezdte meg a nyomozást, adatgyűjtést, bizonyítékok beszerzését”.

Sőt, a hasonló esetek megelőzésére azonnal kiterjesztett bűnügyi intézkedéseket vezettek be a környező településeken. A lány családja a médiában is nyilatkozott a „gyermekrablásról”, melyről a nyomozás során aztán kiderült: kitaláció. Vélhetően itt telt be a pohár a hatóság részéről, főként, hogy felnőtt tanúk is büntetőjogi felelősségük tudatában tettek hamis vallomást.

„A Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság hatóság félrevezetésének bűntette miatt eljárást kezdeményezett”

– közölték.

A kamuhullám néhány nappal a feketeerdei bejelentést követően Mosonmagyaróvárt is elérte, sőt eleinte még az sem zárták ki, hogy a két eset összefügg. Ott a bejelentés szerint a Vízpart utca és Kolbai Károly utca kereszteződésben egy személygépkocsi állt meg az út szélén, abból egy férfi kiszállt, majd megszólított egy sétáló 16 éves lányt, akit utasított, hogy üljön be a járműbe. A fiatal lány elfutott a helyszínről. A nyomozást aztán nem sokkal később itt is bűncselekmény hiányában szüntették meg.

A mosonmagyaróvári kereszteződés, ahol nem volt gyermekrablás (Forrás: Street View)

Napokkal később Kapuváron terjedt a hír egy újabb „gyermekrablási kísérletről”, itt azonban az ügy végül nem jutott el a rendőrségig.

Érdekessé szeretné tenni magát

Kiskamaszkorba érve a serdülők megváltoznak, felborulhat az addig megszokott viselkedésük

– magyarázta a Telex kérdésére Csehák Hajnalka pszichológus. Mint mondta, a kitalált történetek mögött lehet félelem: elterelni a figyelmet valamiről, olyan – például iskolai – dologról, aminek komoly következménye lehetne. A szülő figyelme így e félelmetes esemény felé fordul.

„Magyarázatot adhat erre a viselkedésre az is, ha a szülők válása után a kiskamasz mindkét szülő elvárásaihoz megpróbál alkalmazkodni, s közben érdekessé szeretné tenni magát számukra. A figyelemfelkeltés fontos motiváció, melyhez ilyenformán egy bűncselekményt találnak ki. Akad gyerek, aki mindezt azért teszi, mert tudja, ha nagy baj van, akkor a szülőtől több odafigyelést, védelmet, szeretet kap, mely növeli biztonságérzetét. Nem ritka, hogy valaki ezzel a sztorival menőző szeretne lenni társai körében, az érdeklődés középpontjába kerülni, egy különleges fiatal, aki olyasmiről tud, amiről a többiek nem. Végül: egészségügyi probléma is lehet a kiváltó oka, ingadozó hangulat, mely a depresszió határát súrolja, már nem egészséges fantáziával.”

Nem volt igazi gyermekrablás

Gyermekrablás mint bűncselekmény a törvény alapján nem is létezik, derült ki a Győr-Moson-Sopron megyei rendőr-főkapitányság válaszából. Így ilyen jellegű statisztikai adatok sem állhatnak a rendőrség rendelkezésére. Az általunk kérdezett esetek kapcsán vagy kényszerítés, vagy személyi szabadság megsértése miatt indult eljárás, azonban e statisztikai mutatók más, ezen ügyektől eltérő adatokat is tartalmazhatnak, így ezek leválogatása sem adna hiteles és pontos adatokat a kérdésre.

„Annyi elmondható, hogy az elmúlt években nem volt – az Ön megfogalmazása szerint – megvalósult gyermekrablás megyénkben”

– közölték.

Az utolsó eset: 1995-ben

Olyan esetek persze folyamatosan előfordulnak, hogy válás után az egyik szülő nem tartja be a kiskorú elhelyezésére vonatkozó határozatot, de a bűnügyi statisztika szerint Magyarországon utoljára 1995-ben raboltak el gyermeket, egy 14 éves lányt Budapesten: vállalkozó édesapjától váltságdíjat követeltek érte. Kiderült, hogy három elkövető ismerte az apát, nála dolgoztak. A gyerekrablás szerencsésen zárult, elengedték a tinit.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.