A többség támogatná, hogy legyen kötelező a cégeknek nyilvánosságra hozni a nők és férfiak közti bérkülönbségeket

2021. március 08. – 08:32

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A nemek közötti bérkülönbségekről készített reprezentatív felmérést a Policy Solutions még 2020 novemberében az Amnesty International Magyarország megbízásából. A kutatás eredményeinek közzétételével párhuzamosan az Amnesty március 8-án egy kampányt indított Egy Lépéssel Közelebb néven a témában, cégeket és önkormányzatokat kerestek fel, és kértek meg arra, hozzák nyilvánosságra a nemek közötti bérkülönbséggel kapcsolatos adataikat.

Az idei Nemzetközi Nőnap alkalmából 25 cég és önkormányzat vállalta, hogy bátran szembe néz a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenség egyik legfontosabb jelenségével, a férfiak és nők közötti bérkülönbséggel, és megteszi az első lépést annak felszámolására. A szervezetek összesen több mint 50 ezer embert foglalkoztatnak, akik ennek a lépésnek köszönhetően átláthatóbb körülmények között végezhetik majd a munkájukat

- írják közleményükben.

„Ön szerint előfordul Magyarországon, hogy nők és férfiak ugyanazért a munkáért nem ugyanazt a fizetést kapják?” – szólt a felmérés egyik kérdésre, és a válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada gondolta, hogy előfordul a nemi alapú diszkrimináció, és tízből csak két ember válaszolta, hogy ilyen nem fordul elő Magyarországon.

Ha nemek szerint bontjuk a választ, kiderül, hogy a nők 8 százalékponttal nagyobb arányban gondolták, hogy létezik a nemi bérdiszkrimináció, mint a férfiak.

Az életkori csoportok között a középső, 30 és 59 év közötti korosztályokon belül gondolták a legtöbben (70-75%), hogy létezik a jelenség, míg a legidősebb és legfiatalabb korosztályon belül csak 63%-63% volt ez az arány.

A legidősebb csoportban volt egyedül az átlag felett (4 százalékponttal) azoknak az aránya, akik szerint nem létezik nemi bérdiszkrimináció:

minden negyedik 60 év feletti így gondolja.

A felmérésből az is kiderült, hogy a végzettségi szinttel növekedett a diszkriminatív gyakorlatot elismerő válaszadók aránya. A középfokú végzettségűek átlaghoz közeli arányban válaszoltak igennel (70-71%), míg a diplomások az átlagnál 10 százalékponttal nagyobb (78%), a legfeljebb 8 általánost végzettek az átlagnál 9 ponttal kisebb (59%) arányban.

A kutatás megnézte azt is, hogy a különböző pártok támogatói másképp látják-e a kérdést. Mint kiderült,

az MSZP, a Jobbik és a Fidesz támogatói között vannak az átlaghoz képest többen a nemi bérszakadék létezését elutasító válaszadók.

Ebbe a csoportba tartozik a szocialisták szavazóinak 32 százaléka (11 százalékponttal az átlag felett), jobbikosok 26 százaléka (5 ponttal az átlag felett) és a kormánypártiak 25 százaléka (4 ponttal az átlag felett) – írja a kutatás.

Végül rákérdeztek arra is, hogy a válaszadók támogatnának-e egy olyan törvényt, ami kötelezné a munkáltatókat arra, hogy a férfiak és nők közötti bérkülönbségeket nyilvánosságra hozzák. Ez a javaslat kifejezetten népszerűnek mondható:

a megkérdezettek közel háromnegyede támogatja, ami még a nemi bérdiszkriminációt elismerő válaszadók arányánál is 6 százalékponttal magasabb. Csupán 16% ellenezte az ötletet, 10% pedig nem foglalt állást a kérdésben.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a nők férfiakhoz viszonyított jövedelemhátránya 12 százalék volt 2018-ban, ha az átlagos bruttó órabéreket nézzük. A Központi Statisztikai Hivatal nem az órabéreket, hanem a havi bruttó átlagkeresetet veszi alapul, így az ő adataik szerint a nemek közötti bérszakadék Magyarországon a teljes időben foglalkoztattak körében ennél sokkal magasabb volt 2019-ben: míg a férfiak bruttó átlagbére 403 600, a nőké 335 800 forint volt 2019-ben. Ez azt jelenti, hogy a férfiak havi bruttó átlagkeresete 20 százalékkal haladta meg a nőkét.

Az eltérés azonban még nagyobb, ha a nők által végzett láthatatlan munkát (például a háztartási feladatok, a gyerekek nevelése és a velük való foglalkozás, idősebb hozzátartozók ápolása) is beleszámítjuk. A nők és férfiak bére közötti különbségek az életkor haladtával egyre növekednek, ami jelentős nyugdíjszakadékhoz is vezet. A helyzet tarthatatlanságát érzékelteti, hogy egy kutatás szerint, ha ebben a tempóban haladunk tovább, akkor Magyarországon 2102 körül számíthatunk a bérszakadék megszűnésére

- írta az Amnesty.

Az Egy Lépéssel Közelebb kampányhoz eddig csatlakozott: a II., III., IV., VI. VII., X., XI., XIV., XV., XVIII. kerületi önkormányzatok, Budapest Főváros és Szeged és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, UX studio, Budapesti Közlekedési Vállalat, Budapesti Közlekedési Központ, Netpincér, IKEA, Spar Magyarország, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Magyar Szakszervezetek Szövetségének Nőtagozata, Oláh és Társa Kft., Magyar Telekom Nyrt., és a Vodafone Magyarország Zrt.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!