Bardóczi: 650 ezer négyzetmétert kivonnak a beépíthető budapesti területből

2021. február 23. – 16:35

Bardóczi: 650 ezer négyzetmétert kivonnak a beépíthető budapesti területből
A Mocsáros-dűlő – Fotó: Főkert

Másolás

Vágólapra másolva

Bardóczi Sándor főtájépítész szerint a főpolgármester szerdán olyan példátlan, paradigmaváltó lépést tesz, hogy sokan talán őrültségnek is tarthatják: 650 ezer négyzetméternyi építési területet minősít át rendeletben nem építési területté.

Konkrétan a terület a III. kerületi Mocsáros-dűlőt jelenti, ami eddig Budapest úgynevezett tartalék beépítési területe volt, és aminek a státusza a fővárosi településszerkezeti terv felülvizsgálatával megváltozik.

Bardóczi szerint a Mocsáros-dűlő az ókorban még a Duna egyik feltöltődő mellékága volt, a középkorban vált bivalylegelővé. Aztán, ahogy a XX. század második felére elkezdett a mélyfekvésű terület körül minden beépülni, valamikor a 70-es évek végén rákerült a jel: tartalék beépítési terület. Ha a paneles beépítési lendület tovább tart, ma a Kaszásdűlőhöz vagy Békásmegyerhez hasonló kép tárulna elénk itt is.

De panelkorszak megtorpant, írja a főtájépítész a közösségi odalán, és a terület a rendszerváltozás után pedig a főváros tulajdonába került. A tervekben viszont tovább élt a beépítés lehetősége, sőt a folyamat 2019-re már majdnem eljutott a részletes kiszabályozás, beépítési tervek fázisába, amit a kerületi moratórium kihirdetése akadályozott meg.

Bardóczi szerint olyanról számos helyen tudunk a városban, ahol szennyezett, már túlhasznált, de funkcióját vesztett egykori gyár vagy szeméttelep, bánya vagy nyomornegyed helyén létesült utóbb zöldfelület, mert a beépítése csak gazdaságtalanul lett volna megoldható. Így keletkezett a Népliget, a Feneketlen-tó, a mai Tabán is.

De az valahol példa nélküli, ilyen léptékben mindenképpen, hogy egy város Magyarországon, sőt maga az állandóan építkező főváros a saját tulajdonán kivételesen nagyfokú önmérsékletet gyakorol, és leveszi az építési lehetőséget a természet, a zöld javára egy olyan területről, amin évtizedek óta ott a jel

- írja Bardóczi, hozzátéve: 650 ezer négyzetméter. Ekkora terület lesz most beépítésre szánt területből beépítésre nem szánt. Ez annyira példátlanul paradigmaváltó tett, hogy sokan talán őrültségnek is tarthatják, közli.

A Mocsáros-dűlő – Fotó: Főkert

A Mocsáros-dűlőn a szerkezeti terv módosítását egy a széles nyilvánosságot bevonó stratégiai tervezés követi még ebben az évben. Majd a természeti terület fokozatos élőhely-rehabilitációja jön, az erdősítésre jelölt részén pedig erdőtelepítés is elindul.

A közgyűlési előterjesztés szerint – amit a főpolgármester a vészhelyzeti rendelkezések alapján a frakciókkal egyeztetve szerdán várhatóan elfogad -, a legutóbbi törvényi változásokkal (a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény hatályba lépésével) lehetőség nyílt a természetközeli területek jelentős bővítésére. Az átfogó felülvizsgálat alapján a természetközeli területek nagysága több, mint négyszeresére növekedett.

A természetközeli területeket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának javaslatait figyelembe véve határolták le, a következő területeket érintve: országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területek, ex lege védett lápok, védelemre érdemes természeti területek, Natura 2000 területek, ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezet egyes területei, egyéb, a természetbeni állapotában megőrzendő természetközeli élőhelyek területei, továbbá honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági területek.

Karácsony szerint korai az öröm

A főpolgármester a közösségi oldalán figyelmeztetett arra, hogy a kormány úgy alakítaná át a településfejlesztési jogköröket, hogy akár meg is szüntethetik a főváros beépítését szabályozó településszerkezeti tervet. Ez a konkrét esetben Karácsony Gergely szerint például azt jelentené, hogy a főtájépítész által beharangozott Mocsáros-dűlő zöldítésnek is elveszne a lehetősége, ha megszűnne a településszerkezeti terv.

Karácsony közölte: a hivatalos indok szerint mindezt azért teszik, hogy egyszerűsítsék az ügyintézést, pedig szerinte egyértelmű, ez egy újabb támadás az önkormányzatok ellen. Ezzel a főváros utolsó érdemi eszköze is megszűnne a város fejlesztésének befolyásolására.

Lapunk kérdéseket küldött a miniszterelnökség sajtóosztályának is az ügyben, ha válasz érkezik, frissítjük a cikket.