Az Őrség csendje is lehet ugyanolyan közérdek, mint egy földgázkút forrása

2021. február 19. – 21:03

frissítve

Az Őrség csendje is lehet ugyanolyan közérdek, mint egy földgázkút forrása
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az Őrség központjában, Őriszentpéteren, a lakott területtől néhány száz méterre tervezi a Mol egy szénhidrogénkút fúrását és lemélyítését, ami ellen tiltakozás és online petíciózás indult. Az ellenzők attól tartanak, hogy az Őrségi Nemzeti Park területén építendő kút belerondíthat a tájba, az építés az ott élőket és a turizmust is zavarhatja, és védett természeti értékek is károsodhatnak. A Mol most felfüggeszti az engedélyezési eljárást, egyeztetést ígért a helyiekkel.

A szénhidrogénkút építése még nem kezdődött el, még az engedélyezési eljárás is zajlik, de a tervek szerint a Mol, illetve egyik leányvállalata, a Mol Őrség Szénhidrogén Koncessziós Kft. irányításával 2022 elején indulhat el a projekt, de az előzetes hatástanulmány nyilvánosan elérhető dokumentációja máris sokakat aggaszt.

A Vas Megyei Kormányhivatal szakhatóságához beadott hatásvizsgálatban közérdekre hivatkozva érvelnek a kút telepítése mellett, és a kijelölt helynél nem is tudnak jobb alternatívát. Ehhez képest a Mol most azt közölte, hogy több alternatív pontot vizsgálnak közösen a hatóságok munkatársaival. A közérdek egyébként azt jelenti jelen esetben, hogy hazai kitermelésű energiahordozókkal kevésbé függünk az importtól.

Nyersolaj és némi kísérőgáz

Hogy a Őrség mélyében lehet földgáz vagy kőolaj, arról már több évtizede tudnak. 1986-ban az Őriszentpéterrel szomszédos Bajánsenye területén ismertek fel földgáz-tárolótelepet egy fúrásos kutatással, majd három évvel később Őriszentpéteren is hasonló mezőt találtak. 2006-ban pedig újabb kutatással határoltak le egy gázmezőt. Ekkor már 25 fúrás is mélyült a hatásvizsgálati dokumentum szerint.

Őriszentpéterre most az Őri-M-1 nevű mélyfúrást tervezik, amivel 2850 méter mélyre mennének, várhatóan nyersolajat és némi kísérőgázt tudnak kitermelni, erre szolgál a szénhidrogénkút. Hogy mekkora ásványvagyonról lehet szó, arról a Molnál érdeklődtünk, de erre nem kaptunk választ, azt viszont megírta a cég, hogy a hatástanulmány állításával ellentétben a településre nem olaj, hanem földgázkutat terveznek, és a terepszemlén kívül más tevékenységet eddig nem folytattak.

Mindent veszélyeztet

Az Őri-M-1-et az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területére tervezik, ami kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és madárvédelmi terület is, ahol számos védett állat- és növényfaj tűnhet fel. A kút a lakott területtől sem túl távol, nagyjából 400 méterre épülne. A beruházás körülbelül 20 ezer négyzetméternyi területet érinthet, ebből a kútkörzet nagyjából 800 négyzetméter, a többi pedig jórészt a hozzá vezető, kőszórással megerősített földutat jelentené.

Az online petíciót indítók szerint a fúrási munkálatok és a kitermelés is veszélyezteti az ott élők és az odalátogatók nyugalmát, a tájképet, a természeti környezetet és a védett élővilágot. Az építés során zajterheléssel, szállóporral, füstgázokkal, fakivágásokkal számolnak, és attól tartanak, hogy mindezek miatt majd elmaradnak a vendégek, még nehezebb helyzetbe hozva a járvány miatt amúgy is megtépázott turisztikai szektort.

MOL és a Mol Őrség Szénhidrogén Koncessziós Kft. Őri-M-1 nevű mélyfúrás hatásvizsgálatában megjelent zajvédelmi hatásterület – Forrás: VA/AKF-KTO/242/2021. Kérelem és mellékletei

A Mol azt közölte a Telexszel, hogy a médiában és a közösségi felületeken számos téves információ jelent meg a földgázkutató fúrással kapcsolatban. Azt írták, hogy a vállalatuk mindig a lehető legkörültekintőbben akar eljárni a fúrási munkálatai során is. „Ebben az esetben is elengedhetetlennek tartjuk, hogy elinduljon a párbeszéd a helyi közösségekkel, hogy megismerhessék a részletes terveket és eloszlassuk a félreértéseket. A munkálatokat addig nem kezdjük el, amíg lakossági fórum keretében nem egyeztettünk a helyiekkel, és nem tisztáztunk minden felmerülő kérdést. Ahogy a járványügyi helyzet lehetővé teszi, sort kerítünk ezekre a személyes találkozókra, de addig is folytatjuk a konzultációt az illetékes hatóságokkal és az önkormányzattal.”

Sokasodó ipari létesítmények

„A legközelebbi településrész, Galambosszer talán az egyik legkifejezőbb, máig megmaradó példája a szeres település szerkezetnek, amely a természetközeliség érzését is adja a környező erdőkkel, mezőkkel és patakokkal. A fúrás helyszíne a Galambosszer alatti terület a Cser-völgyi patak vízgyűjtő területében, a picinyke folyástól nem több mint 50 m-re. Három oldalról erdő övezi a területet, csak éppen a galambosszeri oldalról nem.

Hogy itt a domb aljában tervezett műtárgyra a fennsíkról mennyire lenne közvetlen a rálátás, azt előre nehéz lenne pontosan megítélni, viszont tény, hogy a tervezett létesítmény mellett talán 150-200 m-re már van egy szénhidrogénkút, és nem nehéz megérteni és elképzelni, hogy az egymás mellett sokasodó ipari létesítmények látványa egyáltalán nem kívánatos településképi szempontból” – közölte Őr Zoltán, Őriszentpéter polgármestere.

Zaj és fény, de csak pár hétig

A hatásvizsgálat szerint ha a kivitelezés 2022 első negyedévére esne, akkor minimalizálhatók a zavaró környezeti hatások és az élővilág károsítása, leginkább csak a fúrási munkák zaja jelenthet gondot a lakosságnak. Bár az útépítésnél cserjék, fák kivágásával, és a napi 6-8 oda-vissza járó teherautó zajával kell számolni. A tájkép is akkor sérül leginkább, míg áll a fúrótorony, de a lebontása után maga a kútfej már kevésbé emelkedik ki a felszínből.

A területen egyébként most is vannak bányászati műtárgyak, az Őri-M-1 kijelölt helyétől pár száz méterre nyugatra egy gázkút, délre olajkút található. A tanulmány azt is elismeri, hogy mivel éjjel is folynak majd a fúrási munkálatok, a folyamatos megvilágítás denevér- és rovarfajok zavarásával járhat, de mindez csak pár hétig állna fenn.

Nem vonták be Őriszentpétert

A polgármester azt mondta, hogy a Mol nem vonta be Őriszentpétert előzetesen a tervezésbe, akkor értesültek először a beruházásról, amikor tavaly a külterületi út tulajdonosaként keresték meg az önkormányzatot. Az ügy valós súlyáról pedig akkor értesültek, amikor a Vas Megyei Kormányhivatal fordult a jegyzőjükhöz, akitől azt kérdezték, hogy a tervezett építkezés összhangban van-e a településrendezési tervvel, és megfelel-e a helyi környezet- és természetvédelmi előírásoknak. A jegyző azt válaszolta, hogy a szakhatóság az Őrségi Nemzeti Park szakvéleményét vegye figyelembe az utóbbi kérdésben. A tervekről pedig azt állapították meg, hogy nincsenek összhangban a helyi építési szabályokkal, mivel mezőgazdasági területről van szó, oda nem telepíthető szénhidrogénkút. Azt sem támogatják, hogy a kúthoz Galambosszeren keresztül vezessen az út.

Őriszentpéter – Fotó: Kovács Tamás / MTI

Őr a kormányhivatalnak azt is jelezte, hogy részt akarnak venni a hivatalos eljárásban, és település honlapján kedd délután négyig gyűjtötték a lakossági észrevételeket, hogy azokat is becsatornázhassák.

Illúziók nélkül

Ezekből az észrevételekből a polgármester a Telexszel is megosztott néhányat. „Az egyikük azt írta, hogy a már meglévő gázkút üzemeltetése során rendszeres volt a gázkút kiégetése, amely nem kis zajjal, fénnyel és levegőszennyezéssel járna. Egy másikuk azt panaszolta, hogy az építési helyszínt elérhetővé tevő, jelentős teherforgalmat lebonyolító út komoly zavaró hatást jelenthet az állattartással és vendégfogadással foglalkozó portákon. Amit pedig mindegyikük elfogadhatatlannak tart, az az értékhatár feletti zajterhelés, ami nem csak a potenciális vendégeket, hanem az ott élőket is akadályozza a pihenésben és a nyugodt alvásban, mindezt négy-hat héten keresztül, napi 24 órában. A zajterhelés vélhetően az egész településen érzékelhető és zavaró hatású lehet, hiszen volt már rá példa a korábban említett kutatófúrás során.”

Őr Zoltánnak nincs illúziója, hogy jelentős közérdekre hivatkozva szabad utat kaphat a beruházás.

„Érveinkkel azonban azt fogjuk egyértelműen alátámasztani, hogy a sokak által megkedvelt és szeretett, országos ismertségű Őriszentpéter és az Őrség csendje, békessége és nyugalma is ugyanilyen jelentőségű közérdek.

Figyelemre méltó például annak a kezdeményezésnek az eredménye is, amit a Galambosszeren élők indítottak el petíció formájában. Ennek a rendkívüli, az Őriszentpéterért és Őrségért történő szimpátia kiállásnak nem csak nagyon szívmelengető és bátorító az eredménye – 8000 aláírás felett jár éppen az aktuális állás –, de mind az engedélyezői, mind pedig a beruházói oldalra nyomatékkal kell bírjon, annak ellenére, hogy nem feltétlenül szakmai érvekről szól, hanem érzelmi indíttatásból született. Nagyon erős az emberekben a ragaszkodás a meglévő és megszokott értékekhez, tájképi elemekhez, egyúttal rendkívül erős az elutasítottsága az ipari infrastruktúrát telepítő tájképi beavatkozásnak ezen a területen.”

A Mol talán az ellenállást érzékelve, egy kicsit visszavonulót fújt:

„Szeretnénk hangsúlyozni, hogy amíg az egyeztetések nem zárulnak le, a Mol szünetelteti az engedélyeztetést, és nem végez munkálatokat az érintett területen, valamint mindent megtesz annak érdekében.

Törekszünk arra, hogy a legkevésbé legyenek zavaróak a munkálatok a lakosság számára, de figyelembe vesszük a madarak fészkelési és költési időszakát is. Természetesen a munkálatok befejeztével, melyek mindösszesen pár hetet vesznek igénybe a területen, vállaljuk a teljes tereprendezést, és minden olyan felújítási munkálatot el fogunk végezni, amely a fúrás után szükséges” – írták a lapunkhoz eljuttatott közleményben. Azt is hozzátették, hogy a helyi közösséget is támogatni szeretnék mindenkinek örömet okozó programok megvalósításával.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!