Ilyen Orbán Viktor, amikor alig támad

A járványhelyzet miatt nem tarthatta meg a saját közönsége előtti évértékelőjét Orbán Viktor, így a szokásos év eleji rendezvényt elhalasztották. A miniszterelnöki évértékelőt így a parlament tavaszi ülésszakának első napján elmondott beszéd pótolhatta volna, ám ez sem hosszúságában, sem mélységében nem helyettesítette az Orbán Viktortól megszokott – múltra és jövőre egyaránt kitérő – évértékelőket.

Öt pontban tekintjük át, melyek voltak a miniszterelnöki beszéd, illetve az arra adott ellenzéki reakciók legfontosabb elemei tartalmi és formai szempontból.

1. Orbán röviden beszélt

A miniszterelnöki évértékelők rendszerint legalább egyórásak, és megszokhattuk Orbántól, hogy a parlamentben is hosszabban beszél, amikor szót kér napirend előtt. Ezúttal viszont érezhetően rövidebb ideig tartott a felszólalás, Kövér László házelnök meg is jegyezte, hogy csak „éppenhogy meghaladta a húsz percet”.

Az ellenzékből Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője utalt a beszéd rövidségére, és megjegyezte, hogy „nem csodáljuk, hogy nem szeretne beszámolni a tavalyi év teljesítményéről, mert szánalmas”. Orbán valóban kevésbé kívánta összegezni az elmúlt év intézkedéseit, amely annyiban érthető, többször el is mondta, hogy jelenleg még a járványhelyzet közepén vagyunk, nincs még ideje az összegzésnek.

2. Orbánnak ezúttal nem volt új üzenete

A miniszterelnöki beszéd rövidségét az is indokolhatta, hogy Orbán ezúttal nem kívánt valamilyen újdonságot napirendre venni, azt jobban kifejteni, hanem jobbára a kormány már ismert intézkedéseit és terveit foglalta össze. A beszéd két részre bontható: az első felében a járványügyi helyzetről, a második felében pedig a gazdasági folyamatokról szólt a miniszterelnök. A legfontosabb üzenetek már mind ismertek voltak korábban is:

• „Ismét emelkedő tendencia jöhet a járványban”, ezért „szükség van az eddigi szabályok szigorú és következetes betartására is” – mondta Orbán, aki szerint az intézkedéseket parlamenti felhatalmazással fenn kell tartani.
• „Az újraindítás feltétele a vakcina. Vakcina nélkül ugyanis nem tudjuk megállítani a vírust – mondta Orbán. – Nekünk minden olyan vakcina jó, ami biztonságos, és amivel a világon több millió embert beoltottak.”
• Elismételte, hogy a kormány ismét nemzeti konzultációt tart az intézkedésekről: „Hét kérdésben kérjük ki az emberek véleményét.” A kormányfő szerint erre azért van szükség, mert csak olyan szabályokat lehet betartatni, amelyeket az emberek támogatnak.
• A gazdaság-újraindítási akciótervről is beszélt Orbán. Ennek része a lakásépítés áfájának csökkentése, a bértámogatás, a hitelmoratórium, a 13. havi nyugdíj visszaépítésének elindítása, a 25 év alattiak szja-mentessége és az orvosi béremelés is. Mint fogalmazott, továbbra is kitartanak a segély helyett munka elve mellett, szerinte az elmúlt tíz évben ez volt a siker alapja.
• „Három nagy ügyön fogunk dolgozni: először is végig fogjuk vinni a tömeges oltási akciót, a konzultáció után fokozatosan, kellő óvatosság mellett ki fogjuk vezetni a korlátozásokat, harmadrészt újra fogjuk indítani a gazdaságot.”
• „Azt remélem, hogy Magyarország erősebb lesz a járvány után, mint a járvány előtt volt.”
• Belátható, mind olyan téma és üzenet, amelyeket korábban ismertünk, részleteket azonban most sem tudtunk meg például a konzultációról, vagy hogy az újranyitást milyen lépésekben tartja elképzelhetőnek a kormány.

3. Orbán beszéde nem volt támadó

Orbántól megszokhattuk, hogy a politikai bejelentéseit, a pozitív szakpolitikai intézkedéseit is rendszerint harcias hangnem kíséri. A korábbi években az ellenzék mellett általában a Nyugatot, Brüsszelt vagy éppen Soros Györgyöt támadta a miniszterelnök. Ezúttal a beszéd minden ilyen offenzívát nélkülözött. Ez azért meglepő, mert a Fidesz korábban járványügyben élesen támadta az ellenzéki retorikát („az ellenzék a vírusnak drukkol”, illetve „az ellenzék oltásellenes”), emellett pedig a kormány gyakran bírálta a brüsszeli bürokraták tohonyaságát a vakcinabeszerzéseknél.

A támadó hangnem szintén hiányzott Simicskó István KDNP-frakcióvezető hozzászólásából. Ő annyit szúrt oda az ellenzéknek, hogy „a Jobbik részéről egyetlen válságot sem láttunk megoldani, baloldali pártoktól láttunk válságot rosszul megoldani – a hitelesség kérdésében nem állnak túl jól”. (Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető viszont erősen nekiment az ellenzéknek, elsősorban Gyurcsánynak, de erről az 5. pontban.)

Orbán az ellenzéknek adott viszontválaszában is azt hangsúlyozta, hogy „engedjék meg, hogy méltatlanul visszafogott módon válaszoljak”, és a miniszterelnöki viszonválasz is nélkülözte az éles visszavágásokat. Az egyetlen pont, az egyetlen téma, amelynél Orbán is harciasra váltott: Gyurcsány Ferenc. Orbán és előtte Kocsis Máté is éles gyurcsányozásba kezdett, de erre még visszatérünk az 5. pontban.

4. Kimondottan durva jelzők Orbánról

Orbán nem offenzív beszéde azért is volt szembetűnő, mert az ellenzék viszont nagyon harciasan kritizálta Orbán Viktor személyét és intézkedéseit. A járványügyi lépések helytelenítése és a gazdaságnak juttatott pénz helytelen elosztása volt a középpontban, de emellett kimondottan durva jelzőkkel is illették a kormányfőt. Néhány erősebb idézet jól érzékelteti ezt:

• Jakab Péter (Jobbik) az oltásokról: „Ön ebben a kérdésben úgy viselkedik, mint egy afrikai kuruzsló vagy egy kínai gyógyszerügynök. Magyarán, ha van valami kínai cucc, amivel beoltottak egymillió afrikai vagy egymillió kínait, annak jónak kell lennie a magyaroknak is. Ez emberkísérlet és zsarolás.”
• Jakab Péter Orbán politikájáról: „Nem lehetne, hogy egyszer az életben nem megzsarolja, hanem partnerként kezeli Európát és a magyar embereket?” „Akiket ma ön kifoszt, akiknek az életét kizsigerelik, azok holnap kormányváltó tömegként fognak visszavágni önnek.”
• Gyurcsány Ferenc (DK) a gazdasági intézkedésekről: „Mi magunk körül pusztulást látunk nagyon sok helyen. Én ebben érzéketlennek látom a kormányt. A sajátjaira vigyáz, építi azt a világot, ami az övé.”
• Gyurcsány a felsőoktatási modellváltásról: „Nem egyszerűen hazafiatlan cselekedet, hanem a magyar felemelkedés és megmaradás zálogának elárulása.”
• Szabó Tímea (Párbeszéd): „Focimeccset tartott, mert nem tudott lemondani a beteges hobbijáról.”
• Szabó Tímea a tb-jogosultságot elveszítő emberekről: „70 ezer embert az ön beteg politikája miatt csak akkor gyógyítanak, ha kifizetik. Ez kegyetlen, embertelen politika.”
• Tóth Bertalan (MSZP): „Arra biztos nem kapott felhatalmazást, hogy Alaptörvénybe foglalja a lopást.” „A miniszterelnök munkaalapú társadalomról beszél, de azért annak a kísértésnek nem tudott ellenállni, hogy megtámogassa Mészáros Lőrinc cégeit.”

5. A Fidesznek azért kulcsfontosságú a gyurcsányozás

A fenti ellenzéki támadásokra Orbán a viszonválaszában – ahogy azt jelezte – visszafogottan válaszolt. Személyeskedés helyett ilyeneket mondott a miniszterelnök, hogy „hiba, ha a Jobbik frakcióvezetője oltásellenes hangulatot gerjeszt; visszautasítjuk, hagyják abba az oltásellenes agitációt”, illetve „sértő, hogy a nemzeti konzultációt bohóckodásnak minősítik”.

Gyurcsány Ferenc személyét illetően azonban először Kocsis Máté, majd a felszólalása végén Orbán Viktor is támadásba lendült. Gyurcsány a saját felszólalásában utalt arra, hogy a Fidesz várhatóan csúcsra fogja járatni a személye elleni támadást: „Önök az elkövetkezendő években sokat fogják hallani a nevemet. Azt fogják hallani kérdésekre válaszolva, hogy Gyurcsány.” Gyurcsány szerint részegesnek, anyagyilkosnak és szemkilövetőnek is fogják folyton titulálni, de ez őt nem zavarja. Szerinte a tb fizethetne neki, mert csomó gyógyszert megspórol a jobboldali szavazóknak. Ám a DK elnöke azt javasolta: „Két gyurcsányozás után meg lehet pihenni egy picit (...) arról beszélek, drága uram, hogy ennek az országnak vannak súlyos problémái. Mi történne akkor, ha az országot felnőttként kezelve beszélgethetnénk ezekről, és nem az lenne mindenre a válasz, hogy Gyurcsány?”

Gyurcsány kérését nagyon nem hallotta meg a kormánypárti tábor. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető azt vágta Gyurcsány szemébe, hogy „önnek erkölcsről semmilyen mondandója nem lehet ebben a Házban, az esne jól, ha ön eltűnne a magyar közéletből, mert hazudott és rátámadt a saját népére”. Kocsis percekig emlegette a 2006-os eseményeket, majd Gyurcsány mondatát – miszerint sokszínű koalíció állt össze – úgy találta helyesnek, hogy „nem sokszínű, kétszínű koalíció”.

Nem sokkal később Orbán Viktor is beszállt a gyurcsányozásba, és mint említettük, ez volt az egyetlen pont, hogy Orbán harciassá vált. Orbán szerint a gyurcsányozás műfajában a Fidesz csak második lehet, „az első a Jobbik”, majd Orbán idézeteket olvasott fel a Jobbik alapító dokumentumából és Jakab Péter korábbi nyilatkozataiból (ezzel arra emlékeztetett, hogy a Jobbik alapvetően a Gyurcsány-kormány ellen jött létre). Majd Gyurcsány Ferenc tisztességgel kapcsolatos szavaira úgy reagált, hogy az őszödi beszéd ismertebb részeit olvasta fel. Az „elkúrtuk, nem kicsit, nagyon” résznél Orbán a káromkodó fordulatot nem ejtette ki.

Az erős gyurcsányozás persze nem új elem a Fidesz kommunikációjában. Ám a mostani reakcióból leszűrhető, hogy a Fidesz az ellenzék elleni kritikáját és támadásait Gyurcsány Ferencre akarja kihegyezni az előttünk álló kampányban is.