Mennyit érdemes melegíteni a motort ilyen hidegben, és más tippek a téli autózásra

2021. február 13. – 12:17

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Bár egyre ritkábban fordul elő Magyarországon, hogy telente kemény hidegekkel kell megküzdeni, olykor azért előfordulnak komoly fagyok idehaza is. Ilyenkor az autósok egy jelentős része erőteljes bosszankodással indítja a napot, hiszen szélsőséges esetben ki kell ásni az autót a hóból, de a kiadós jégkaparást is említhetnénk mint a reggeli nehézséget. Amikor pedig végre sikerül elindulni, akkor az utak állapota és a közlekedők felkészületlensége okozhat magasabb vérnyomást. Az Alapjárat.hu csapata összegyűjtött néhány hasznos tippet, amelyek segíthetnek átvészelni a fagyos napokat az autózást illetően.

A jégkaparó használata, és hótakarítás fontossága

A nagy hidegnek talán egy előnye van, rögtön kiűzi az álmosságot az ember szeméből, amikor reggel kilép a bejárati ajtón. Akiknek nincs garázsa, azoknak pedig jön a bosszúság, amikor meglátják, hogy le van fagyva a kocsijuk szélvédője. Ilyenkor nincs mit tenni, munkához kell látni, ehhez viszont nem árt a megfelelő eszközöket használni. Egyesek jogosítvánnyal/bankkártyával oldják meg a dolgot, ám ez nem kifejezetten szerencsés módszer.

Kaparás előtt nem árt beindítani az autót, utána pedig célszerűbb egy megfelelően hosszú nyéllel ellátott, jó fogású jégkaparót használni, amivel megfelelő erőt lehet kifejteni, és rendesen oda lehet nyomni az üveghez, ezzel tolva le a havas jeget. Léteznek kesztyűként felhúzható jégkaparók is, ezek komfortosabbá tehetik ezt a folyamatot. Hasznos, ha van kéznél zárjégoldó, valamint pumpás jégoldó spray, ez utóbbival megkönnyíthető a dér eltávolítása a szélvédőről. Az üveg forró vízzel való leöntését nem ajánljuk, hiszen ha például kőfelverődés van a szélvédőn, akkor szélsőséges esetben be is repedhet a forrásban lévő víz hatására az üveg. Arról nem is beszélve, hogy néhány perc alatt visszafagyhat a szélvédőre a ráöntött víz. Érdemes egyébként motorindításkor bekapcsolni a fűtőszálas szélvédőmelegítőt (ha van), ez is nagy segítség lesz a jégtelenítésben. Az ajtók gumikédereit célszerű szilikon spray segítségével lekezelni, ezzel némiképp megelőzhető az ajtók befagyása.

Jégkaparás előtt/után a havat is takarítsuk le a kocsiról! Erre a műveletre mindenképp szakítsunk pár percet az életünkből, mert így elkerülhető, hogy a menetszél a mögöttünk haladóra fújja a havat, másfelől fékezéskor vagy kanyarodáskor a mi szélvédőnkre sem csúszik rá a fehér takaróréteg, vagyis nem „vakítjuk” meg magunkat menet közben. A motorháztetőn sem szabad havat hagyni, különben a menetszél minket tréfál meg. Fontos, hogy az első és hátsó fényszórókat is takarítsuk le! Célszerű nagyobb havazások után elkerülni a nagyobb teherautók mögötti közlekedést, hiszen ezek tetejéről méretes hó- vagy jégtáblák repülhetnek le.

Nem elvetendő ötlet a szélvédő- és oldalablak-takarók beszerzése sem, ezek használatával egyszerűen megelőzhetjük, hogy nagyobb mennyiségű hó kerüljön a jármű üvegfelületeire, ráadásul ha a takaró az üveg és az ablaktörlő közt van, akkor a törlőgumi sem fagy oda a szélvédőhöz. Szintén nem javasolt a hó/jég „leablaktörlőzése”, hiszen ez nem tesz jót az ablaktörlő gumijának. Vannak, akik felhajtják éjszakára a lapátokat, ezzel előzve meg a szélvédőhöz tapadásukat.

A megfelelő ablakmosó folyadék beszerzése

Szintén fontos odafigyelni, hogy télen ne használjunk nyári ablakmosó folyadékot, mert a nagy hidegben az befagyhat. A rutinosabbak egyébként nyáron is téli folyadékot használnak, ami etilalkoholt is tartalmaz, így illatra is megkülönböztethető a nyáritól, azonban a bogarakat nem szedi le olyan jól, így nyáron kevésbé előnyös. Az előre bekevert, -30 vagy -40 fokig jó folyadékokat nem szükséges hígítani, azonban vannak olyan ablakmosó koncentrációk, amelyeket néhány decis kiszerelésben árulnak, ezeket desztillált víz segítségével kell bekeverni. Az évszaknak megfelelő folyadék használata segít a közúti balesetek megelőzésében, ellenőrizd, hogy van-e téli ablakmosó a tartályban!

Kell-e melegíteni a motort, vagy nem?

Hatalmas viták szoktak kerekedni abból, hogy vajon jót tesz-e a motor hosszas alapjárati melegítése, vagy sem. Vannak, akik indítás után egyből útnak erednek, mások 10-20 percig is járatják az autót egy helyben. Az igazság valahol a kettő között van, mindkét módszernek van előnye és hátránya is. Az azonnali elindulás (főként régebbi modelleknél) egyrészt az olaj körbejárása miatt sem javasolt még meleg időben sem, kb. fél percet ilyenkor is érdemes várni, mielőtt elindul az ember, hogy biztos mindenhova eljusson a kenőanyag a rendszerben. Ez persze a konstrukciótól, az olajtól és a külső hőmérséklettől is függ.

Forrás: Shutterstock

Ami a téli indítást illeti, a hosszú ideig egy helyben járatás egyrészt nem gazdaságos, hiszen kvázi elpazaroljuk az üzemanyagot. Másrészt nem annyira kedvező, mert ilyenkor lassan melegszik a motor, a befecskendezett üzemanyag pedig kicsapódik a hideg hengerfalon, és lemossa a kenőolajat, ezzel növelve a kopást. Ráadásul a lassan bemelegedő olaj hamarambb el is használódik. Ezért főleg benzinesek esetén érdemes 2-3 perc után lassan, fokozatosan növelve a terhelést útnak indulni, ez tűnik a legkíméletesebb megoldásnak. A másik véglet szintén nem előnyös, amikor hideg motorral, hideg olajjal rögtön 4-5 ezres fordulatokon pörgetjük a motort. Érdemes tehát a jég/dér lekaparása előtt beindítani az autót, majd a művelet végén már neki is lehet vágni az útnak. Az igazi terhelhetőség valójában nem a hűtőfolyadék üzemi hőmérsékletre melegedésekor kezdődhet el (ezt látjuk a „motorhőfok-mérőként” emlegetett mutatón), hanem amikor a kenőolaj is eléri a megfelelő hőfokot.

Szükséges télen a prémium üzemanyag?

Érdemes kitérni az üzemanyagokra is, hiszen a hidegebb hónapokban, amikor a motorok lassabban érik el az üzemi hőfokot, nagyobb jelentősége van a prémium minőségű üzemanyagok használatának, mert hozzájárulnak a motor hosszabb élettartamához és a befecskendező rendszer hibamentes működéséhez, ezt állatja az itthoni üzemanyagpiac egyik legfontosabb szereplője is, a MOL.

A benzin esetében is jobb tulajdonságokat biztosít a prémium üzemanyag, a dízel járműveknél pedig még fontosabb a jó adalékolás. Cudar hidegben a nem megfelelően adalékolt gázolaj megdermedhet és indítási problémákat okozhat, még ha az elmúlt években tapasztalható enyhébb telek miatt ez talán már nincs is annyira benne a köztudatban. A minőségibb üzemanyag viszont ilyenkor is jó szolgálatot tesz, hiszen kenési funkciója is van, vagyis a tiszta, lerakódásgátló adalékokkal ellátott gázolaj egyszerre kíméli és ápolja a motort.

Oda kell figyelni az akkumulátorra is a hidegebb hónapokban

Fontos az akkumulátor állapotát is szinten tartani, a nagy hidegben gyorsan lemerülhetnek, különösen akkor, ha az autó sokáig egy helyben álldogál. Ha tudjuk, hogy a hidegebb hónapokban nem megyünk sokat, akkor tavasszal készüljünk fel az akkumulátor telelésére. Mivel védhetjük az akksit télen, ha a gépjármű garázsban tárolása nem megoldható? Az autó leállítása után győződjünk meg arról, hogy minden elektromos berendezést és fogyasztót kikapcsoltunk. A nagyon alapos emberek ki is szedik ilyenkor az akksit, és melegebb helyre rakják, ám a ki-be szerelgetés elég macerás dolog. Akkumulátor-töltő beszerzése is javallott otthonra, ha az áramforrás a haldoklás jeleit mutatja, akkor rendszeres csepptöltés javasolt. Amennyiben bekövetkezik a legrosszabb, akkor marad a bikázás, ehhez szükség lesz bikakábelekre, és egy működő járműre is.

Téli gumi fontossága a hűvösebb évszakokban

A hazai törvényi előírás ugyan nem mondja ki nyíltan, hogy télen téli gumit kötelező használni, de a megfogalmazás szerint az évszaknak megfelelő gumit kell feltenni, ami gyakorlatilag ugyanazt jelenti. A hideg, az eső, a hó és az ónos eső hatására a nyári gumiabroncsok tapadása gyengül, adott esetben meg is szűnhet, ami katasztrofális következményekkel járhat. A téli gumik viszont fagypont közelében is megőrzik a tapadásukat.

Forrás: Shutterstock

Előfordulhat, hogy fagyos körülmények között akár jégen is vezetni kell. Ilyenkor sokkal jobban oda kell figyelnünk a mozdulatainkra, a fokozott óvatosság nem csak ajánlott, hanem egyszerűen kötelező. Ez nem azt jelenti, hogy veszélyesen alacsony sebességgel kell haladni az M7-es belső sávjában, aki ennyire fél a téli vezetéstől, az inkább utazzon tömegközlekedéssel. Érdemes azonban mérsékelni a sebességet, főleg kanyarokban, jégen egyébként is hosszabb a fékút. Ha rettenetesek a látási viszonyok és bizonytalanok vagyunk, álljunk félre, már ha nem kell sietünk valahova. Számos vezetéstechnikai képzésen részt lehet ma már venni, ahol biztonságos körülmények között tudják szimulálni, milyen az, ha rendkívül csúszós burkolaton kell kontrollálni az autót. Ha elakadunk a hóban, érdemes egy zsákot vagy rongyot tenni a kerekek alá, és próbáljunk lassan kijönni a bajból. Ha kilátástalan a szituáció, hívjuk az autómentőket!

Harc a párásodás ellen

Ősszel és télen gyakran tapasztalhatjuk indulás után, hogy hűvös, esős körülmények között a kocsi ablakai a szélvédővel együtt hajlamosak bepárásodni, ami egy iszonyúan idegesítő jelenség. A hidegben nyilván benyomjuk a fűtést, és ha többen is utaznak a kocsiban, akkor egy idő után melegebb lesz az utastérben, mint kint. A párátlanításra több lehetőségük is van a sofőröknek. Nagyon fontos a megfelelő szellőzés biztosítása (a belső levegőkeringetés nem maradhat zárt helyzetben), és az üvegfelületek felmelegítése. A légkondi bekapcsolása is ajánlott, télen viszont nem a hűtésen van a hangsúly, hanem azon, hogy a hőcserélőn lecsapódik a levegő páratartalma, így száraz levegő jut az utastérbe. A hirtelen erős párásodás szintén nem kellemes, az üvegtisztításra a szarvasbőr a legmegfelelőbb anyag, annak hiányában ronggyal vagy papírzsbekendővel érdemes törölgetni az üveget. A tenyerünket viszont ne használjuk erre a célra, mert csak összezsírozzuk az üveget.

Legalább kéthetente illene belülről is takarítani zsírtalanító hatású üvegtisztítóval, mivel kosz és zsír miatt a párátlanítás is nehezebb. A páraréteg kialakulása a belső üvegfelületeken a háztartási használatra való párásodást gátló vegyszerek bevetésével késleltethető, vagy akár meg is előzhető. Ha a pára eltüntetése sehogy sem akar összejönni, akkor álljunk félre és várjuk meg, amíg a motor bemelegszik, kockáztatni teljesen felesleges és értelmetlen. Ha szokatlanul erős a jelenség, akkor mindenképp el kell vinni a kocsit szervizbe, mert ha nem megyünk semmire a párával, akkor minden bizonnyal valahol beázik a jármű. A pollenszűrő elkoszolódása is állhat a párásodás mögött, érdemes erre is figyelmet fordítani. Vannak, akik macskaalmot szórnak egy tálcára, és azzal igyekeznek megelőzni a párásodást, hiszen az magába szív némi nedvességet.

Vigyázzunk a többi közlekedőre is!

Rossz időben és korlátozott látási viszonyok között fokozottan kell figyelni azokra a gyalogosokra és kerékpárosokra, akik nem viselnek fényvisszaverő ruhadarabokat. Óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények és kijelölt gyalogos-átkelőhelyek közelében lassítsunk, körültekintőnek kell lenni, különösen napnyugta előtt vagy után.

Forrás: Shutterstock

Milyen ruházatban érdemes vezetni télen?

Indulás előtt érthető módon a legtöbben több réteg ruhát magukra kapnak otthon, mert nem akarnak szétfagyni az utcán. Igen ám, de a sok ruhadarab zavaró is lehet az autóban, holott nagyon is fontos, hogy vezetés közben kényelmesen tudjunk ülni a vezetőülésben, könnyedén hátra tudjunk fordulni és a kormányt is nyugodtan tudjuk tekerni. Miután az autó felmelegedett, érdemes megszabadulni a kabáttól, sáltól, kesztyűtől és sapkától. A bakancs is problémás lehet, érdemes olyan surranót viselni, amiben jól mozog a lábfejünk. Aki ragaszkodik a bakancshoz, annak érdemes egy külön cipőt tartania a kocsiban, amit csak akkor visel, amikor ellátja a sofőri teendőket.