Február 12-ig kellett rendezniük a tb-tartozásukat azoknak, akik legalább féléves elmaradásban voltak a befizetéssel. Aki ezt nem tette meg, annak mostantól nem érvényes a tajszáma, tehát nem lesz jogosult egészségügyi ellátásra.
Az erről szóló jogszabály 2020-ban lépett hatályba, de mivel hat hónapban határozták meg azt az időt, amennyi nem fizetés után érvénytelenné válik a tajszám, a gyakorlatban mostantól érint mindenkit. Több tízezer emberről lehet szó, az Infostart a hét elején azt írta, több mint 70 ezren tartoznak legalább félévnyi összeggel. Ha valaki saját maga után fizeti a tb-járulékot (mert nincs munkaviszonya, és más jogcímen sem kaphat egészségügyi ellátást, például nem nyugdíjas, diák vagy szociálisan rászorult), akkor ez jelenleg havi 8 ezer forintba kerül (2020-ban még 7710 forint volt), a hathavi költség tehát több mint 46 ezer forintra rúg.
A kormány azt kommunikálta, hogy a törvénnyel az a célja, hogy kiszűrje a rendszerből a „potyautasokat”, és az eredeti terv még úgy szólt, hogy akik már háromhavi járulékkal tartoznak, azokkal kifizettetik az orvosi kezelés költségét. A parlament végül ehhez képest egy enyhített verzióban fogadta el a jogszabályt tavaly júliusban (a három helyett hat hónapos türelmi idő mellett ekkor tették bele azt a pontot is, hogy senki nem eshet az ellátásból pusztán azért, mert nincs állandó lakcíme).
Ettől függetlenül a törvény nagy felháborodást váltott ki, a Magyar Orvosi Kamara elnöksége például levélben kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. Az alapprobléma az, hogy nincs okunk azt gondolni, hogy az érintettek jelentős többsége szándékosan potyázna, sokkal valószínűbb, hogy szociálisan rászoruló emberekről, pl. feketén dolgoztatottakról, az oktatásból kikerült, de munkát még nem talált fiatalokról van szó. Ráadásul mostanra, mire a törvény hatása érződni kezd a gyakorlatban, sokkal rosszabbá vált a gazdasági helyzet, mint az elfogadásakor volt.
Akinek pénteken érvénytelenné válik a tajszáma, az alapesetben nem veheti igénybe az állami egészségügyi ellátást, ez alól csak néhány ellátás számít kivételnek: a mentés vagy a járványügyi intézkedés ilyen, de ha valaki érvénytelen tajszámmal veszi igénybe a sürgősségi ellátást, később megpróbálják behajtani tőle a költségeket. Az ellátásért a kórházak annyi pénzt kérhetnek, amennyit a NEAK-tól kapnának a biztosított páciensek után, de legfeljebb 750 ezer forintot. A többi egészségügyi szolgáltatást viszont csak előre fizetéssel használhatja mostantól az, aki hathavi díjjal elmaradt. Szakértők szerint újabb terhet rak orvosokra az a helyzet, amelyben el kell dönteniük, egy érvénytelen tajszámú beteg problémájának kezelése sürgősségi ellátást igényel, vagy nem, hiszen ehhez előbb meg kell vizsgálni a pácienst, ám ha végül nem sürgősségi az eset, akkor nem tudják elszámolni a NEAK felé ennek költségét.
