A Gyárfás-üggyel összekapcsolt volt főügyész: Ez egy összefércelt sztori rólam

2021. február 03. – 13:08

frissítve

A Gyárfás-üggyel összekapcsolt volt főügyész: Ez egy összefércelt sztori rólam
Dr. Ihász Sándor a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2021. február 3-án – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Bő egy óra alatt gyakorlatilag ízekre szedte a vádiratot, amely a volt főügyész szerint csupán „egy összefércelt sztori róla”. Dr. Ihász Sándor ellen tavaly márciusban hivatali visszaélés bűntette miatt emeltek vádat, az ügyben szerdán tartottak előkészítő ülést, amely inkább szólt egy alapos szakmai kioktatásról, mint bírósági tárgyalásról.

A vádirat lényege, hogy Ihász még 2017 októberében az irodájában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát. Az iratokat Gyárfás Tamás adta át neki, aki Ihász jó barátja, és aki ellen az ügyben később felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat az ügyészség. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozó hatóságnak, hanem azt hivatali helyiségében tárolta, azokról feljegyzést nem készített. Gyárfás Tamásnak azt javasolta, hogy ne tegyen feljelentést, az iratokat pedig ne juttassa el a rendőrségnek.

„Az a cél határozta meg, hogy Gyárfás Tamást a leiratban foglaltak miatt ne érje hátrány”

– mondta az ügyész.

Miért ne adhatna jogi tanácsokat egy jóbarátnak?

A volt főügyész gyanúsítása után – az azóta megszűnt – Zoom.hu-nak hosszan beszélt az átvett iratokról, a találkozóról és annak körülményeiről. Azt mondta, hogy Gyárfástól egy pár oldalas írást kapott, amit „évekkel korábban folytatott beszélgetésekből versszerűen vágtak össze, számos helyen kipontozott részeket tartalmazott”. Ezenkívül egy feljegyzést és néhány ahhoz csatolt régi dokumentum volt abban a dossziéban, amit a producer átadott neki napokkal azután, hogy „baráti jogi tanácsért” elment hozzá. Ihász hangsúlyozta, hogy Gyárfás barátként, nem pedig főügyészként kért tőle tanácsot még akkor, amikor semmiféle eljárás nem folyt ellene.

Gyárfás pár nappal korábban ugyanis kapott egy papírt, elmondása szerint egy számára ismeretlen kopasz férfitól a háza kapujában. A férfi azt kérte tőle, a lakásban olvassa el. Gyárfás Tamás Ihásznak később azt mondta, nem is akarta átvenni az irományt, de a kopasz férfi azt mondta, hogy akkor tragédia lesz. „Elvette tőle, bement a lakásába, elolvasta, gyorsan lemásolta, majd közölte a kopasszal, aki eközben a ház előtt várt, hogy ez őt nem érdekli” – mesélte akkor Ihász. A levél tartalmáról a volt főügyész azt mondta, olyan dialógus volt benne, amit bárki írhatott, aki nyomon követte a Fenyő-gyilkosság fejleményeit, benne a Gyárfás esetleges érintettségére vonatkozó, korábban soha, senki által meg nem erősített sajtótalálgatásokat, feltételezéseket, rágalmakat az elmúlt húsz évben.

A volt fellebbviteli főügyész a vádiratra vonatkozó észrevételeket tesz a Pesti Központi Kerületi Bíróságon – Fotó: Huszti István / Telex

Akkor úgy fogalmazott: abszurd, hogy főügyészként tisztában kellett volna lennie azzal, a Gyárfás Tamástól kapott iratok olyan információkat tartalmaznak, amiket a Fenyő-ügyben húsz éve tartó nyomozás több tízezer oldalas nyomozati anyaga nem, és fel kellett volna ismernie, hogy azok új bizonyítékoknak minősülnek.

Arra a kérdésre, hogy miért nem tanácsolta Gyárfásnak, hogy tegyen feljelentést, Ihász visszakérdezett:

Milyen bűncselekmény miatt tehetett volna feljelentést Gyárfás Tamás? Az a kopasz nem követelt tőle semmit. Nem fenyegette meg. Gyárfás Tamás sérelmére akkor még semmiféle bűncselekményt nem követtek el. Jogi értelemben Gyárfás Tamás volt sértett.

Az összeférceltnek tartott sztori

Az ügyész pénzbüntetést ajánlott fel arra az esetre, ha Ihász Sándor beismeri bűnösségét, és lemond a tárgyalás jogáról. Mivel a volt főügyész az előkészítő ülésen nem ismerte el bűnösségét, ezért az ügyben tárgyalást tartanak. A vádiratra vonatkozó észrevételeket viszont ilyenkor is tehet, és tett is a vádlott. Rögtön odavetette, hogy a vádiratban már az édesanyja nevét sem tudták helyesen leírni, majd pontokba szedve elemezte, hogy a vádirat szerkezeti felépítése, tartalmi megközelítése és az ezekből levont logikai összefüggések szerinte miért teljesen alaptalanok, és az miért tartalmaz „eltorzító hazugságokat”.

Ihász szerint az alaphelyzet ugyanis az volt, hogy Gyárfás fenyegetve volt, ezért „segítséget, baráti tanácsot kért tőle, vagyis nem mint hivatalos személyt kereste meg”. A vádirat ezzel viszont egyáltalán nem foglalkozik. Szerinte a hatóság egyszerűen össze akarta mosni ezt a találkozót a Fenyő-gyilkossággal. Kifogásolta azt is, hogy az ügyészség szerint neki, főügyészként ismernie kellett a Fenyő-gyilkosság minden részletét.

„Az, aki volt már volt főügyész, tudja, hogy a főügyész számos üggyel foglalkozik, de nem behatóan. Összefoglaló jelentéseket, ad hoc tájékoztatókat kap”

– mondta.

Pap Gábor, Ihász Sándor védője a Pesti Központi Kerületi bíróságon 2020. február 3-án – Fotó: Huszti István / Telex

Kitért arra a bizonyos szövegre is, aminek a leiratát átvette. „Ez egy összeollózott, a szövegkörnyezetéből kiragadott állításokat tartalmazott. Bárki írhatta volna, aki korábban a sajtóból ismerte a Fenyő-ügyet. Tartalmilag semmi nem következhetett abból a szövegből”. Ennek ellenére ő mégis közös találkozót javasolt Gyárfásnak és a jogi képviselőjének egy tábornokkal. Szerinte ezért is valótlan azzal vádolni, semmilyen intézkedést nem tettem, miután átvette az iratot.

„Pont azt tettem, amit a lehallgatási anyag is bizonyít, hiszen azt tanácsoltam Gyárfás Tamásnak, hogy forduljon a rendőrséghez, hozza a tudomásukra egy informális találkozón a történteket”.

„Elfogadhatatlan, megalázó, kezelhetetlen” szituációként írta le az elhúzódó nyomozást, amit 2017. november 16-án rendeltek el, az ügyészség pedig csak 2020. március 23-án emelt vádat ellene. Eközben volt olyan, hogy „14 hónapig semmilyen eljárási cselekmény nem folyt, annak ellenére, hogy a védelem próbált ez ellen tenni”, mondta. A hivatalában és az otthonában történt házkutatást pedig fél év különbséggel rendelte a nyomozó ügyészség, és az iratismertetésre is valamiért kétszer került sor. Mindeközben „dolgozni és élni sem tudtam normálisan”, mondta Ihász.

Bár többször is próbálták az elfogultságra felhívni a hatóságok figyelmét, indítványukat mindannyiszor elutasították. Pedig volt főügyészként szerinte „az elfogultságot önmagában megalapozza”, hogy a vádiratot volt helyettese, egykori beosztottja írta alá, és az is, aki a nyomozást felügyelete, korábban nyolc évig dolgozott a helyetteseként. „Nincs olyan emberjogi fórum, ahol ne kifogásolnák azt a tényt, hogy a vádlott beosztottja írja alá a vele szembeni súlyos vádat” – hangsúlyozta Pap Gábor, Ihász védője.

Az ügyész viszont úgy érvelt, hogy a vádemelés törvényes volt, hiszen a gyanúsítás közlésétől két éven belül vádat emeltek Ihász Sándor ellen. Az elfogultságra irányuló indítványt pedig már korábban elbírálta a bíróság, így az ügyészi intézkedést nem igényel.

Az első tárgyalást március 26-án tartják majd, akkor játsszák le azokat a lehallgatott telefonbeszélgetéseket is, amelyek a volt főügyész és Gyárfás Tamás között folytak.