Eddig őzikék jártak itt, most buldózerek

2021. január 26. – 17:59

frissítve

Eddig őzikék jártak itt, most buldózerek
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A főváros egyik legfiatalabb természetvédelmi területén kezdték el tavaly kivágni a fákat. A lakosság nyomására az önkormányzat megpróbálta elérni, hogy a tulajdonosok függesszék fel a pusztítást, és októberben határozat is született arról, hogy kisajátítják az erdőt. A fakitermelés azonban nem állt le, ma már csak a természetvédelmi táblák emlékeztetnek az oázisra. A hatóságok szerint minden szabályt betart az erdőgazdálkodó, akinek új fákat kell majd ültetnie. Utánajártunk, mi történt az elmúlt hónapokban a Pólus Center mögötti erdőben.

„Először azt hittem, hogy a vaddisznók csörtetnek az erdőben, aztán megláttam a favágókat” – mondta Merk Péter, miközben a Pólus Center parkolójából elindultunk XV. kerületi Szilas-patak partján a Szilas-tó felé, amit sokan csak Nevesincs-tóként ismernek.

Merk több mint harminc éve járja a 22 hektáros erdőt, minden zugát jól ismeri. Azt mesélte, gyermekkorában még csónakázni is lehetett a Nevesincs-tavon, és gazdag vízi élővilág alakult ki a lápos területen. Többfajta védett növény és állat él a környéken, óriási halbölcsők voltak itt, több millió ivadékkal.

A széles kárász, a réti csík és más mocsári halak mellett hódok, vidrák, szürke gémek is ide járnak táplálkozni a Dunáról, naponta végigmennek az ökológiai folyosón. „Egy gyöngysor ez a patak, a gyöngyszemek a táplálkozóhelyek. Ilyen a Szilas-tó, de feljebb a Naplás-tó, a Merzse-mocsár, Dunakeszi felé pedig a tőzegláp” – magyarázta Merk, miközben a tanösvényen sétáltunk Budapest utolsó vízimalma felé. „Ezek a vizes élőhelyek fontos szerepet töltenek be a klímaváltozás megakadályozásában.”

Fakitermelés természetvédelmi területen

A kerületiek közül főként gyerekekkel, kutyákkal jönnek ki Nevesincs-tóhoz, de Merk harminc éve szervez erdei iskolát a Liwa-malomhoz. A hely mikroklímája miatt nyáron akár 5-10 fokkal is hűvösebb lehet itt, mint a városban. Saját ökoszisztéma szerint működik a lápos rész, a patak és tó vize hűti a levegőt, és táplálják a növényeket.

1992-ben lett kerületi szinten védett a terület, majd 2019 júliusában került be a főváros természetvédelmi területei közé.

Ma csak a kint maradt táblák emlékeztetik az erre járókat a különleges természeti értékekre, tavaly év végén ugyanis elkezdték letarolni az erdőt.

2019 szeptemberében adta meg az engedélyt a fák kivágására az erdészeti hatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, miután az erdő üzemtervét kiegészítették a természetvédelmi előírásokkal.

Liwa-malom – Fotó: Bődey János / Telex

Komoly lakossági felzúdulást okozott augusztusban a hír, hogy többhektárnyi területen vágják ki a fákat. Többen a kerületi önkormányzathoz fordultak, hogy állítsák le az erdőpusztítást, a kerületi vezetésnek azonban nem sok mozgástere volt.

Hiába védett a tó közel harminc éve, az erdőgazdálkodó érvényes hatósági engedélyekkel, magánterületen kezdte meg a munkát.

A rendszerváltás után pár évvel ugyanis privatizálták az itteni földeket. A terület egyik része osztatlan közös tulajdon lett, a másik részén kisebb területeket birtokolnak a tulajdonosok: összesen 269 név szerepel a tulajdoni lapon. 2017-ben bízták meg Lillik Györgyöt, a Jobbik korábbi kerületi polgármesterjelöltjét az erdőgazdálkodással, de tevékenysége többek szerint mindössze annyiban merült ki, hogy beszerezte a tarvágáshoz szükséges engedélyeket.

Sikertelen kísérlet a kisajátításra

Decemberben kezdtek neki a hatalmas nyárfák kidöntésének, de azt még hosszas tárgyalások előzték meg.

Az önkormányzat a lakosság nyomására megpróbálta valamilyen módon elérni, hogy a tulajdonosok függesszék fel az erdőirtást.

A polgármester Matlák Gábor alpolgármestert bízta meg, hogy tárgyaljon az erdőgazdálkodóval. Az önkormányzat azt szerette volna, hogy a tarvágás helyett térjenek át a szálaló gazdálkodásra, ami jóval környezetkímélőbb. Olyan konstrukció is felmerült az egyeztetések alatt, hogy az önkormányzat megkapná használatra az erdőt, de hamar kiderült, hogy erre nincs jogi lehetőség. Lillik azt mondta a Telexnek, hogy ő több javaslatot is tett, a tulajdonosok akár arra is nyitottak lettek volna, hogy az önkormányzat több ciklus alatt fizesse ki a földet, ha meg akarja venni.

Egy ponton már úgy tűnt, hogy sikerül egyezségre jutni, a tulajdonosok kárpótlást kaptak volna, valamint az erdőgazdálkodó és az erdészeti szakirányító költségeit is megtérítette volna az önkormányzat. Matlák szerint azonban Lillikék ezen felül még több millió forintot követeltek, hogy a meghiúsult fakitermelés miatt kiesett hasznukat is pótolják.

Fotó: Bődey János / Telex

Ebbe pedig már nem ment bele a polgármester, Cserdiné Németh Angéla szerint ez összeegyeztethetetlen a közpénzzel való felelős gazdálkodás elvével.

Az egyetlen megoldási lehetőség így az maradt, hogy az önkormányzat kisajátítsa az erdőt, azaz megvásárolja közérdekű célra.

Október 1-jén egy sportpályán találkozott a kerületi vezetés a tulajdonosokkal, ahol az adás-vételről tárgyaltak. „Ha a kisajátítás sikeres, az önkormányzaté lesz a terület, és nem vágunk ki fákat. Ha nem sikerül, akkor elfogy a levegő, és nem tudunk mit csinálni” – jellemezte az akkori helyzetet Matlák. Szerinte a tulajdonosok is jól jártak volna a kisajátítással, többeknek ugyanis olyan kis földje van itt, hogy a fakitermelésből se jött volna be nagy összeg, páran pedig már évek óta nem foglalkoznak az itteni tulajdonukkal.

Abban egyeztek meg, hogy az önkormányzat elindítja a kisajátítás folyamatát, a tulajdonosok pedig ígéretet tettek, hogy addig nem kezdik meg a favágást.

Öt nappal később a kerületi képviselő-testület ülésén hivatalosan is megbízták a polgármestert, hogy készíttessen két értékbecslést a területről, és kezdje meg a kisajátítás előkészítését. Ez a folyamat azonban hosszabb volt, mint Lillik gondolta, és pár héttel később egy levélben már azt írta Cserdinének, hogy

nem vár tovább, a hatályos erdőtervnek megfelelően folytatja a fakitermelést.

Matlák szerint itt ment el a hajó, mint fogalmazott, az önkormányzat már a tárgyalások legelején egyértelművé tette, hogy az erdőt akarja kisajátítani, és nem a földterületet, ezt a polgármester külön ki is emelte az októberi testületi ülésen. Az alpolgármester szerint az erdőgazdálkodó türelmetlen volt, és gyorsan akart pénzhez jutni, ezért nem várta meg a több hónapos folyamatot, mire az önkormányzat fizetett volna.

Erdőirtás vagy erdőfelújítás

Így jutottunk el oda, hogy megjelentek a buldózerek az erdőben, és elkezdték letarolni a fákat. Merk szerint katasztrofális hatása van az élővilágra a fák kidöntésének. „Amikor egy negyven méteres fa becsapódik a földbe, minden élőlény elpusztul benne, a nagyobb állatok pedig elmenekülnek a zajra” – fogalmazott a természetvédő. „Korábban őzikék, vaddisznócsaládok jártak itt, most buldózerek” – tette hozzá szomorúan. Szerinte nem a gondos gazdálkodást mutatja, ahogy letarolják és összetúrják a fákat.

„Ez az élővilág szándékos pusztítása.”

Valaki fel is jelentette az erdészeket az év elején, a rendőrök január 6-án kimentek a helyszínre adatokat gyűjteni. „Bűncselekményre vagy szabálysértésre utaló körülmény nem merült fel, nyomozás nem indult” – írta ezzel kapcsolatban a Budapesti Rendőr-főkapitányág sajtóosztálya megkeresésünkre.

Fotó: Bődey János / Telex

Az erdőgazdálkodó azt mondja, szó sincs itt pusztításról, hanem erdőfelújítást végeznek.

„Ha nem újítjuk fel, egy idő után összeomlanak a fák, mint egy kártyavár” – fogalmazott a Telexnek Lillik György. Azt mondja, az erdő mostanra elérte azt a kort, hogy ki kell vágni az öreg fákat, és újakat telepíteni a helyükre. Ez a tulajdonosok és az erdőgazdálkodó felelőssége is.

Hozzátette, az erdészeti hatóság által előírt erdőterv alapján végzik a felújítást, amit szigorúan ellenőriz a természetvédelmi hatóság is. Ezt megerősítette a fővárosi önkormányzat is. Azt írták, „a Természetvédelmi Őrszolgálat hetente többször, a döntési munkálatok alkalmával mindennap jelen volt a területen”, és ellenőrizték a munkát, valamint napi szinten egyeztetnek az erdészeti irányítókkal.

A hatóságok eddig mindent rendben találtak

Az erdészeti és természetvédelmi hatóság is azt mondja, szabályosan járnak el az erdészek. A Természetvédelmi Őrszolgálat mellett az erdészeti hatóság is rendszeresen is ellenőrzi a fakitermelésre vonatkozó szabályok betartását. „Az erdőgazdálkodó fakitermelési bejelentése összhangban van az erdőgazdálkodó tevékenységét szabályozó erdőtervvel” – válaszolta Pest Megyei Kormányhivatal sajtóosztálya megkeresésünkre.

A főváros pedig azt nézi, hogy a védett fajok érdekében kijelölt facsoportokat meghagyják-e. Ezek a facsoportok levelük szerint nem kerültek kivágásra.

Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy csak látványra néz ki pusztításnak az erdő letarolása, a jogszabályokat azonban betartják.

Szilvágyi László LMP-s önkormányzati képviselő ugyanakkor azt mondta lapunknak, hogy vizsgálják a fakivágásokat. „Ha csak egy négyzetméterrel is túlterjeszkedtek a hatósági engedélyen, akkor feljelentjük őket. Mást nem tudunk csinálni. Ha jogszabályokat nem sértenek, akkor mi legfeljebb kívülről nézhetjük, hogy mi történik” – tette hozzá Matlák.

Merk Péter – Fotó: Bődey János / Telex

Az első ütemet az üzemterv szerint márciusban fejezhetik be, de aztán pár éven belül még két ütemben folytatják a fák kivágását. Lillik azt ígéri, jövőre már embernagyságúak lesznek a kisarjasztott fák, Merk viszont állítja, harminc évre is szükség lehet, hogy újra rendbe jöjjön az erdő, és visszatérjenek az állatok.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide és támogassa a Telexet!