Egy kerületi közvélemény-kutatás mutatja meg, miért éppen így módosította a választási törvényt a Fidesz

2021. január 24. – 09:55

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A kerületi alpolgármestert adó Magyar Kétfarkú Kutya Párt a harmadik legerősebb tömörülésnek bizonyult a Ferencvárosban, ahol a Baranyi Krisztina vezette, nem minden vitától mentes ellenzéki koalíció eléggé elverné a Fideszt egy most vasárnapi választáson. Ez és még több más érdekesség is kiderült az önkormányzat által megrendelt Medián-kutatásból.

Nemcsak Baranyi Krisztina személyes népszerűségéről, de a Fidesz budapesti helyzetéről is sokat elárul az a Medián-kutatás, amelyet a fővárosi IX. kerület önkormányzata rendelt meg. A felmérést maga a független polgármester tette közzé néhány napja, de a kerületi honlapon egészen megdöbbentő eredmények is megtalálhatóak.

A Medián év elején készített reprezentatív kutatást Ferencvárosban, és összességében arra jutott, hogy a helyiek csaknem kétharmada szerint a kerületben általában jó irányba mennek a dolgok, és relatív többségük Budapestről is ezt gondolja. Az önkormányzati honlapon közzétett kutatás eredményei szerint a kerületben élők többsége elégedett az önkormányzat járványügyi védekezésével, és még ennél is nagyobb arányban támogatják a 2020-ban hozott legfontosabb intézkedéseket.

A legtöbben a családon belüli erőszak áldozatainak kijelölt védett lakások programja mögött állnak (91%), de Baranyi Krisztina és az ellenzéki többségű képviselő-testület megválasztása óta nincsen olyan terület, amely a kerületiek többsége szerint romlott volna. A legtöbben a játszóterek, parkok állapotában látnak javulást. További javulást leginkább a helyi egészségügyben szeretnének látni, amely mellett más-más szolgáltatásokat szeretnének erősíteni a kerület különböző részein. Belső-Ferencvárosban a parkolás, Középső-Ferencvárosban a bérlakások számának növelése, míg a József Attila-lakótelepen a közbiztonság a második legsürgetőbb probléma.

A kerületben élők kétharmada hallott az épülő ferencvárosi Zöld Parkról és benne az Atlétikai Stadionról, 60 százalékuk az önkormányzat és a kormány vonatkozó megállapodásáról is értesült. A helyi lakosság háromnegyede támogatja a beruházást, de minden második ferencvárosi csak akkor, ha a megállapodásban foglalt egyéb fejlesztések is teljesülnek.

Az eredmények alapján az önkormányzat koronavírus veszélyhelyzetben hozott intézkedéseivel még a Fidesz szavazók is elégedettek voltak, ebben tehát kivételesen kevésbé érvényesül a megszokott kormány-ellenzék logika.

Forrás: ferencvaros.hu


Bár nyáron mind a helyi, mind a fővárosi Fidesz igyekezett beleállni a kerékpáros fejlesztésekbe és sétálózónák kialakításába, a ferencvárosiak 70 százaléka jónak ítélte a nyári forgalomcsillapítást és az egyik legnagyobb javulást egy évvel ezelőtthöz képest a kerékpárosok közlekedései lehetőségeiben látják az itt élők.

Forrás: ferencvaros.hu

A Medián-kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a ferencvárosiak csaknem kétharmada válaszolt úgy: a kerületet érő folyamatos elvonásokkal a kormány kifejezetten az ellenzéki önkormányzatokat akarja büntetni. Mindez azt mutatja, hogy a legerősebb pártos törésvonal a kormányzati megvonások megítélésében alakult ki, a polgármestert támogató pártok szavazóinak elsöprő többsége (85%) szerint a kormány kifejezetten az ellenzéki vezetésű kerületeket bünteti, míg a fideszesek háromnegyede a kormány narratíváját osztja, miszerint jogosak az elvonások.

Az egyébként pártnélküli szavazók abszolút többségének (57%) véleménye ugyanakkor szintén az, hogy kormányzati bosszúhadjáratról van szó.

Forrás: ferencvaros.hu

És ha már pártkérdés, két érdekesség is kiderült, amelyeknek egyenként is lehet, akár egész Budapestre ható következménye. Az összes válaszadó 8%-a (tehát a pártot választóknak legalább 11%-a) azt mondta, hogy nem kíván számára szimpatikus pártot megnevezni, vagy a felsoroltak közül választani, hanem az úgynevezett ellenzéki összefogást támogatja. Ezzel önmagában is olyan sokan nevezték meg az „összefogást”, hogy kutatásban ez lett az egyéb párt kategória.

Pedig a „melyik pártlistára szavaznának, ha most vasárnap országgyűlési választást tartanának” kérdésben az ellenzéki pártok még önállóan szerepeltek, mert a kutatást még a közös választási lista bejelentése előtt rendelte meg az önkormányzat. Ugyanakkor az „összefogás”, továbbá az abban egyébként résztvevő pártok egyenkénti támogatása összeadva 41%-ra számíthat, miközben a Fidesz 17%-a az összes válaszadó között. A biztos pártválasztók körében mindez 61 kontra 26 százalékos eredményt jelenthetne, azaz az ellenzéki pártok szövetsége lemosná a kormánypártokat Ferencvárosban. Ez még 2019 őszéhez képest is sokkal nagyobb előny, akkor 57-39 volt a polgármester-választás eredménye.

Forrás: ferencvaros.hu

Ezen a ponton érdemes megemlíteni a Magyar Kétfarkú Kutya Párt eredményét. Ez a tömörülés, amelyet általában viccpártként említenek, Ferencvárosban az egyik legerősebb párt lett. Ennek lehet némi köze ahhoz, hogy az országban elsőként itt került döntéshozói pozícióba az MKKP: Döme Zsuzsanna személyében (aki a párt európai parlamenti listavezetője is volt 2019-ben) Baranyi Krisztina kutyapártos alpolgármestert nevezett ki megválasztását követően. De önmagában még biztos nem magyarázat arra, hogy a Medián a teljes népesség körében 8 százalékot hozott ki nekik, a biztos pártválasztóknak pedig 11%-a őket választaná Ferencvárosban.

Az MKKP a harmadik legnépszerűbb párt a kerületben, ahol a Fidesz 17%, a Momentum pedig 15 százalékos támogatással számolhat.

A Medián eredményei alapján egyébként a Demokratikus Koalíció 7, míg az MSZP csupán 2 százalékot ért el önállóan, utóbbi azért is súlyos eredmény, mert még a Párbeszéd is 3%-ot, az LMP pedig 4-et kapott a kutatás során.

Az MKKP ezzel – elsősorban nyilván Budapesten – megkérdőjelezhetetlenül tényezővé vált a 2022-es választási felkészülésben. Mindez magyarázatot is ad arra, hogy a Fidesz számára milyen pártérdek diktálhatott akkor, amikor tavaly év végén módosították a választási törvényt. A kormányzati ígéretek szerint a 2022-es választások előtt más változások már nem lesznek a szisztémában, és elmaradt azon egyéni választókerületeknek a határmódosítása is, amelyet egyébként a jogszabályok előírtak volna. Ám az már biztos, hogy 14 megyében, legalább 71 egyéni jelölt kell majd az országos listaállításhoz a választáson.

Mindez persze, mint megírtuk, eldöntötte, hogy az ellenzéki pártoknak sem esélyük, sem lehetőségük nem lesz külön listán indulni a 2022-es országgyűlési választáson. Sőt, több kisebb, de létező párt sem lesz képes majd országos listát állítani anélkül, hogy az ellenzéki pártok számára esélyesnek vélt egyéni választókerületekben jelöltet ne indítana. A kormányzati indoklás szerint azért volt erre a módosításra szükség, hogy a jelöltállítás, és így az állami kampánypénzekhez jutás feltételei szigorodjanak, kamupártok pedig ne jussanak ilyen forrásokhoz.

Írtunk ugyanakkor arról is, hogy két lista a legalább 71 egyéni jelöltet megkövetelő rendszerben már ténylegesen kivitelezhetetlen úgy, hogy az egyéni jelöltek ne induljanak egymással szemben. A Fidesz gondoskodott arról, hogy minél kevesebb választókerületben alakulhasson ki egy az egy elleni felállás, ugyanis az olyan kisebb pártoknak, mint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP), a Szanyi Tibor-féle Iszomm vagy a Volner János-féle Volner Párt, nem legalább 27, hanem legalább 71 egyéni választókerületben jelen kell majd lenniük, ha bele akarnak szólni a politikai versenybe.

Márpedig a mostani Medián-mérés alapján nagyon is bele tudnak majd szólni, ez pedig nyilvánvalóan segítség a Fidesznek, amelynek táborát nem, az ellenzéki érzelmű, vagy éppen kifejezetten kormányellenes, úgynevezett protest szavazókat viszont több körzetben is megoszthatja az MKKP, vagy más, kisebb, függetlenül indulni tervező/kényszerülő, illetve az „összefogás” közötti döntéskényszer.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>