Az Újpesten megtámadott járőrök ügyvédei szerint egyelőre értelmezhetetlen a sérelemdíjról szóló követelés

Eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságra és az újpesti rendőrkéselés ügyében nyomozó Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségre sem érkezett sérelemdíjjal összefüggő beadvány, közölték a Telexszel.

Erre azután kérdeztünk rá, hogy kiderült, sérelemdíjat követel az a család, amelynek lakása előtt lőtt rá többször egy őrjöngő férfira egy járőr még december 24-én reggel. A rendőrnő azután nyitott tüzet, hogy a férfi késsel kezdte el szurkálni a társát. Az eddigi hírek szerint a rendőr összesen tíz lövést adott le, amelyből a Telex információja szerint nyolc találta el a támadót. A lövések viszont átszaladtak a férfi testén, és több golyó a mögötte lévő ajtót is átütötte, volt, amelyik a lakás nappalijában állt meg. A Blikk írt arról, hogy az érintett lakásban élő család azért kérne sérelemdíjat, mert szerintük ők is életveszélyben voltak, és a rendőrnő rosszul mérte fel a lővonalat.

Itt látható, amint a járőrnő társa, Péter beszélget a BRFK Facebook-oldalán:

Mivel az ügyben rendőrök érintettek, ezért a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség nyomoz, ők vizsgálják azt is, hogy a járőr helyesen használta-e a fegyverét, és azt is, jól mérte-e fel a lővonalat. „A parancsnoki kivizsgálás azonban már jogszerűnek és szakszerűnek minősítette a fegyverhasználatot” – mondta Borbély Zoltán, a rendőröket képviselő ügyvéd. Hozzátette, hogy a jogos védelem kizárja a polgári jogi felelősséget.

„A jogos védelem pedig a hivatalos személyt is megilleti. Ha nincs jogellenesség, akkor nincsen kártérítési felelősség sem”

– véli az ügyvéd.

Az, hogy a rendőrnő egyáltalán meg tudta fékezni az őrjöngő férfit, annak is köszönhető, hogy az újpesti rendőrök elavult PA-63-as fegyverét már hónapokkal korábban lecserélték.

„Ha PA lett volna nála, az ahhoz rendszeresített tokból elég nehezen tudta volna elővenni a fegyverét, és hét lőszer lett volna egy tárban nála, tehát nem tudott volna egyszerre tízet lőni, mert ahhoz csinálnia kellett volna egy tárcserét”

– nyilatkozta a Kékfénynek Erdős Ágnes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem taktikai és lövészeti oktatója.

A rendőrségnél rendszeresített töltény viszont még mindig az úgynevezett kilenc milliméteres teljes köpenyes lőszer. Ez a lövedék ha nem ér csontot, úgy szalad át az emberen, mint kés a vajon, vagyis a testen áthatoló lövedék alig lassul le.

„A legegyszerűbb lakótelepi ajtót minden gond nélkül átviszi. Ha egy emberi testen áthalad, az az ajtó nem képez komoly akadályt a lövedéknek”

– mondta a riportban Hegyi István fegyverszakértő.

Akit viszont úgynevezett expanzív – azaz deformálódó – lőszerrel találnak el, az jó eséllyel azonnal meg is áll. „Amíg a teljes köpenyes nem visz nagy roncsolást végbe és kiszalad a testből, addig az expanzív nagy roncsolást visz végbe, nem biztos, hogy kimegy a testből, de ha mégis átmenne a testen, a mozgási energiája nagyon nagy százalékát már elvesztette, és egészen kis sérülést okozhat a mögötte állónak” – mondta a szakértő.

A nyomozó ügyészség hivatalos személy és több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt indított eljárást. A súlyosan megsérült rendőrt már kihallgatták, társát viszont egyelőre nem.