TASZ: Hiába az új szabályozás, továbbra is sérülnek a gondnokság alá helyezett emberek jogai

2021. január 22. – 15:30

Másolás

Vágólapra másolva

Hiába változott pár éve a törvényi szabályozás, a bírók szinte így is automatikusan gondnokság alá helyezik azt, akinél mentális betegséget állapítanak meg, és a kötelező felülvizsgálat csak kevesek helyzetén változtatott. Többek közt erre jutott a Társaság a Szabadságjogokért felmérése.

Korábban könnyen előfordulhatott a jogvédő szervezet szerint, hogy valaki egész életére jogfosztottá vált, mert cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyeztek, és soha többé nem vizsgálták felül az ügyét. Pedig a fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló ENSZ-egyezmény már korábban kimondta, hogy önmagában a cselekvőképességet kizáró gondnokság lehetősége is súlyosan sérti az érintettek jogait.

Az új Polgári Törvénykönyv bevezetésével 2014 óta rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy változott-e a gondokság alá helyezett állapota és körülményei, és a korábban gondnokság alá került emberek helyzetét is felül kellett vizsgálniuk a bíróságoknak 2014 és 2018 között.

A TASZ 2019-ben döntött úgy, hogy utánajárnak, milyen eredménnyel zárultak ezek a felülvizsgálatok, és hoztak-e bármlyen változást a gondnokság alá helyezett emberek életében.

Az elmúlt másfél évben közel hatvan közérdekűadat-igénylést nyújtottak be a megyei és fővárosi kormányhivatalokhoz. A megismert adatokból az látszik, hogy az érintettek egyötödének esetében a felülvizsgálat a törvényben rögzített határidőn túl indult meg, vagy még egyáltalán el sem kezdődött.

A kötelező felülvizsgálat csak kevesek helyzetén változtatott – az adatot szolgáltató megyékben 80-90 százalék azok aránya, akik cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságban maradtak.

„A bíróságokon futószalag-szerűen, formálisan zajlanak ezek az eljárások, tényleges, tartalmi felülvizsgálat csak nagyon kevés esetben történik. A mentális betegség megállapítására a bírói gyakorlat szinte automatikusan gondnokság alá helyezéssel reagál, a bírók elenyésző számban élnek az új Ptk. hatálybalépésével megjelent jogintézménnyel, ami a cselekvőképességük megőrzése mellett támogatott döntéshozatalt biztosít az érintettek számára” – írják.

A támogatott döntéshozatal alternatívát kínál a gondnokság alá helyezéssel szemben: támogatást és segítséget nyújt a döntéshozatal során, miközben védelmet nyújt az érintettek számára az ellen, hogy bármely alapjogától szükségtelenül megfosszák. A TASZ szerint új Polgári Törvénykönyvvel bevezetett reform nem hozott tényleges áttörést: „a bíróságok fenntartották a korábban teljesen jogfosztott emberek totális jogkorlátozását”.