Egy nemzeti parkos engedélyével pusztítottak el menekülni képtelen élőlényeket a tokaji Ively-éren
2020. december 18. – 06:34
frissítve
A Tokaj közelében található Ively-éren a múlt héten végeztek mederkotrási munkálatokat a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság határozata alapján. Egy olyan időszakban történt a kivitelezés, amikor biztosan tudható volt, hogy a már elvermelt, dermedt állatoknak esélyük sincs menekülni. A munkák során több száz hal és kétéltű pusztulhatott el. Egy természetvédő szerint az állami szervek kellő gondossággal jártak el, néhány személy hibája miatt történhetett meg a természetkárosítás.
Az Ively-ér a belvízelvezető rendszer része, a Taktaközi-öntözőcsatornához kapcsolódik, nem természetvédelmi terület, de természeti értékekben gazdag, Natura 2000-es területen fekszik, ráadásul egyik rendkívül ritka, bennszülött halfajunknak, a lápi pócnak is potenciális élőhelye.
„A lápi póc ugyan nem szőrös és nem cuki, de olyan nekünk, mint a panda. Ez a bennszülött faj szintén nagyon ritka és egy bizonyos élőhelyhez kötött, kiemelt védelmet élvez, ott szerepel a Vörös könyv kipusztulástól fenyegetett fajai között is” – mondta Zsólyomi Tamás biológus és természetvédelmi szakértő, aki gyerekkora óta jól ismeri a területet.
A Tokaj közelében lévő csatornákon viszonylag gyakran kell kotrást végezni egy környezeti probléma miatt. Zsólyomi elmondta, a csapadékvíz-elvezető rendszert a Binét-árok táplálja, amibe a meredek hegyoldalakon lévő szőlőtelepítésekből mossa be a csapadék a löszt. Ez a lösz aztán eltömíti, feltölti a medret.
Azt a természetvédelmi szakemberek is elfogadják, hogy ezeket a csatornákat szükséges kotorni, csak az nem mindegy az élővilág szempontjából, hogy ezt mikor és milyen technikával végzik. A Tokaji Természetvédelmi Egyesület december 10-én posztolt először a Facebookon képeket arról, hogy az Ively-éren kotrási munkákat végeznek. Olyan időszakban kezdték meg a kotrást, amikor 6-7 fok volt a hőmérséklet maximuma. Ilyen hidegben a kétéltűek és a halak egy része már elvermel, dermedt állapotukban nincs esélyük a menekülésre, ha bármilyen módon megzavarják őket.
A területen folyó munkákat a helyi természetvédők szerették volna leállíttatni, megelőzni a további károkozást, mivel látták az elpusztult állatokat, ők értesítették a rendőrséget. Később a rendőrök kérték el az ott dolgozó vállalkozótól az engedélyt. Zsólyomi azt mondta, hogy az engedély kellő gondossággal volt megfogalmazva.
Az engedélyt kiadó hatóság például leírta, hogy milyen védett fajok élnek a területen, nem lehet egyszerre a kisvízi meder teljes szelvényét kotorni, rácsos vagy lyukas kotrókanalat kell használni, amit néhány másodpercig a víz felett kell tartani, hogy a belekerült élőlények még menekülni tudjanak. A rendelkező részében az állt, hogy október 31-ig lehet elvégezni a kotrást. Az indokló részben viszont egy olyan kitétel is szerepelt, hogy különösen indokolt esetben, ha a tevékenység természetvédelmi érdekeket nem sért, és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság helyszíni jegyzőkönyvet vesz fel, akkor el lehet térni az engedélyben szereplő időszaktól az egyeztetés eredményének függvényében.
Zsólyomi azt mondta, hogy ugyan általános biológiai ismeretek birtokában is belátható, hogy a téli időszakban a változó testhőmérsékletű élőlényeknek nincs esélyük, a nemzeti park részéről mégis aláírták a helyszíni jegyzőkönyvet, ami december 15-ig adott határidőt.
A helyszínen lévő rendőröknek a nemzeti park kiérkező osztályvezetője azt mondta, a természetvédő beszámolója szerint, hogy nincs probléma a munkálatokkal, így hiába bizonygatta egy volt természetvédelmi őr is, hogy természetkárosítás zajlik – az előírt technikát sem tartották be maradéktalanul –, a rendőrök nem állították le a kotrást, csak két nappal később indított végül nyomozást a Szerencsi Rendőrkapitányság. Mint megtudtuk a Vízügyi Dolgozók Horgászegyesülete tett végül rendőrségi feljelentést.
A természetvédők legalább százas nagyságrendűre becsülik a kikotort iszapba került kétéltű és hal egyedet, de azt majd a kirendelt igazságügyi szakértő fogja pontosan megállapítani, hogy mekkora kárt okoztak. Az üggyel kapcsolatban hétfőn küldtük el kérdéseinket az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának, de eddig nem érkezett rájuk válasz, míg a kotrást az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság megbízásából végző Nyír-Wetland Kft. képviselője, miután arról érdeklődtünk, hogy miért kellett október 31. után megkezdeni a területen a munkát, azt mondta, hogy nem kíván nyilatkozni.
Zsólyomi szerint az ügyből hiba lenne levonni azt a tanulságot, hogy az állami szervezetek hibáztak volna. Szerinte a nemzeti parkban is nagyon jól felkészült és lelkiismeretes természetvédelmi őrök, biológusok dolgoznak, akikre fenntartások nélkül rábízhatjuk természeti értékeink védelmét, és a „vizes hatóság” is kellő gondossággal adta ki az engedélyét. Itt most néhány személy nehezen indokolható döntése vezetett a természetkárosításhoz.
