Megyei orvosi kamarai elnök: Az orvosok cenzúrázása súlyosan árt a betegeknek is

2020. december 10. – 07:14

Másolás

Vágólapra másolva

Ha cenzúrázzák az orvosokat, és nem mondhatják el, hogy egy kórház vagy rendelő nem tud megfelelő minőségű ellátást nyújtani, nem kommunikálhatnak szabadon az orvosok a betegeikkel a médián keresztül, az a betegeknek is súlyosan árt – nyilatkozta a Telexnek Szijjártó László, a Győr-Moson-Sopron Megyei Orvosi Kamara elnöke.

Szijjártó egy Facebook-posztban állt ki Novák Hunor orvos mellett, aki a hazai Covid-ellátás hiányosságairól, a lélegeztetőgépek nem megfelelő használatáról, egyes intenzív osztályok túlterhelt szakszemélyzetéről, és az ottani magas halálozási arányokról készített interjút egy professzorral. Novák sem az interjúalanyt, sem a kórházat nem nevezhette meg, mert a professzornak a kórház megtiltotta a nyilatkozattételt.

Szijjártó László a Facebookra azt írta:

Orvosként mindannyian (...) arra esküdtünk, hogy nem ártunk betegeinknek, minden erőnkkel, tudásunkkal segítjük őket. Ez nem lehet politikai vagy gazdasági kérdés. Nem szabad összekeverni az orvosi titoktartás, az intézményi lojalitás szabályát a cenzúrával, mely a sikeres együttműködést, betegeink hiteles tájékoztatását akadályozza.

Szijjártó a Telexnek azt mondta: két esetben fogadható el, ha egy orvost korlátoznak a megszólalásban. Teljesen egyértelmű, hogy az orvosi titoktartás köti a gyógyítókat. Ez alól csak ritka esetekben van kivétel, például ha bántalmazás vagy más bűncselekmény nyomait látják a betegen.

Szintén elfogadható az, ha a munkáltató, azaz a kórház vagy a rendelőintézet vezetése szabályozza a nyilatkozási rendet. Ebben semmi különös nincs, más munkahelyeken sem engedik meg, hogy a dolgozók a munkáltató érdekeivel ellenkező, azokat sértő nyilatkozatokat tegyenek, mondta a megyei MOK-elnök. Bizonyos információkat így a munkavállalói lojalitás jegyében érthető okból a dolgozók nem adnak ki a nyilvánosságnak.

A magyar kórházakban azonban inkább az jellemző, hogy az intézményvezető retteg, hogy az ott dolgozók bármit nyilatkozhatnak, ami miatt neki a fejére koppintanak, ezért folyamatosan próbálja kontrollálni és néha vegzálja a kollégáit. A szabály ezért az, hogy csak az intézményvezető nyilatkozhat

– mondta a megyei kamarai elnök. Pedig Szijjártó szerint a fenti két eseten kívül kifejezetten káros, ha az orvosokat cenzúrázzák, megtiltják nekik, hogy nyilatkozzanak.

A beteg és az orvosa között létrejön egy láthatatlan szerződés, és ennek jegyében az orvosnak a beteg felé igenis van egy nagyon fontos tájékoztatási kötelezettsége – mondta a megyei MOK-elnök. „El kell mondanunk, milyen kezelési lehetőségek, alternatívák vannak, majd közösen hozunk döntést a továbbiakról. A régi paternalista orvosi világban persze egyedül az orvos döntött minderről, a betegnek kevés beleszólása volt a saját kezelésébe, de ez ma már jogilag és etikailag is problémás.”

Az orvos azonban nemcsak az aktuális betegével kommunikál, hanem minden korábbi, visszatérő és leendő új betegével is, mondja az orvos. A modern ellátás jellemzője a lakosság folyamatos és gyorsan megújuló tájékoztatása az ellátók felkészültségéről, az ellátás minőségéről, specialitásairól, és persze akut változásokról is. Ez ma már nem csak a magánegészségügyben várható el. Szijjártó szerint ennek korlátozása hiba.

Ha a kórházban átmeneti ellátási problémák vannak, leszakadt a mennyezet, nincs elég személyzet, nincs elég eszköz, azaz a kórház nem tudja a megfelelő minőségben biztosítani az ellátást, azt nekem kutya kötelességem elmondani minden betegünknek.

Szijjártó egy másik Facebook-posztjában arról ír, hogy sokszor mennyire nem felelnek meg a valóságnak a központi statisztikákban szereplő adatok a kórházi ágyak, illetve a melléjük rendelt orvosok és ápolók számáról. Pedig ez különösen fontos lenne, amikor a koronavírus-járvány idején egyre többször beszélnek „az egészségügy teljesítőképességének határáról”.

Az ágyak, az orvosok és az ápolók számáról azt kell tudni, hogy ezek a valóságban évtizedek óta sok helyen jóval alacsonyabbak, mint a lejelentett adat vagy a valóban működőképes eszköz. Egy orvos, ápoló több intézményben is dolgozik, így többször is lejelentik. A rég elavult minimálfeltételeket szinte már sosem ellenőrzik, és nem igazítják a hatóságok a korszerű elvárásokhoz.

Ha kapacitáshiány van, sok orvos vagy ápoló hiányzik, nincs elég eszköz vagy elromlott valami, akkor azt a kórházak a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) jelzik. Az NNK ezután intézkedik a hiány megszüntetéséről vagy egy időre lezárja az érintett kórházi osztályt. Erről értesítik az Országos Mentőszolgálatot, és más ellátóhelyet jelölnek ki a feladatra.

Erről a lakosságot is azonnal tájékoztatni kellene, de Szijjártó szerint sokkal jellemzőbb, hogy ez nem történik meg. Közben sem az NNK, sem más szerv nem ellenőrzi, hogy az ellátás minősége milyen. Alig használnak minőség indikátorokat az egészségügyben, amik pedig vannak, azok nagy része bürokratikus eszköz, és nem tölti be rendeltetését a hazai viszonyok között.

Ha egy kórházban vagy egy osztályon olyan helyzet áll elő, hogy nem képesek megfelelő ellátást nyújtani, azt a beteggel is közölni kellene minden lehetséges csatornán: a kórház honlapján, a Facebookon. A beteg ne a kórházba érve tudja meg, hogy napokig szünetel a rendelés, elromlott a CT, elmarad a vizsgálat vagy annyira nincs személyzet, hogy bizonytalan lenne az ellátás minősége. Ezt legalább olyan fontos lenne tudnia a betegnek, mint a mentőszolgálatnak – mondta a Telexnek Szijjártó László.

Ha minderről nem tájékoztatják a betegeket, akkor veszélyeztetik az ellátásukat, és a kórház etikátlanul jár el velük szemben

– nyomatékosította a megyei kamarai elnök. Szijjártó László külön megemlítette még, hogy mindezzel szakmai kritikát fogalmazott meg.

Bármilyen kormány, bármilyen politikai oldal gázolna bele így az orvosok szakmai autonómiájába és az orvos-beteg kapcsolatba, azzal súlyos hibát követne el.

A Telex folyamatosan próbál hiteles tájékoztatást nyújtani a járvány idején a kórházak helyzetéről, az orvosok és ápolók küzdelméről, túlterheltségéről, de hivatalosan elküldött kérdéseinkre szinte soha nem kapunk választ az operatív törzstől és a kórházak vezetőitől. A Telex tapasztalatai szerint így a világjárvány közepén az egészségügyet tekintve a média tájékoztató funkciója erősen sérül Magyarországon.