Elúszott a bérleti díj fizetésével, az önkormányzat most 22 milliót követel tőle

Egy tűzhely, egy gázkonvektor, egy villanybojler, egy mosdó, lomok és pár festmény. Ezeket találta a végrehajtó 2017 augusztusában, amikor kinyitotta a Jávor utcai villaépület alagsorában található műtermet.

Fuchs Tamás képzőművész 2007-ben vette ki a 36 négyzetméteres önkormányzati helyiséget, a szerződés alapján 24 ezer forintot fizetett érte havonta. Egy ideig fizetett is, aztán sorra elmaradtak az utalások, és előbb hónapokig, majd évekig nem teljesítette a bérleti díjat. „Bohém életet éltem sokáig, későn érő típus voltam. Ha elment egy festmény, jól éreztem magam, amúgy meg alkalmi munkákat vállaltam” – mesélte a festő a Telexnek. Szobafestést és színházi díszletek festését is elvállalta, hogy fenn tudja tartani az albérletet és a műtermet, a Jávor utcai ingatlanba a szerződés alapján nem költözhetett be – pedig állítása szerint adottak voltak hozzá a feltételek.

Nem tudta átvenni a leveleket

Közben próbálta eladni a festményeit, nem sok szerencsével, mert a gazdasági világválság után pocsék állapotban volt a festménypiac. Egy idő után már az albérletét se tudta fizetni, ekkor vidéki rokonoknál és külföldön élt. „Csóró időszak volt, aztán jött egy hosszabb filmes munka, aminek egy részét Ázsiában forgattuk, és az elég jól fizetett. Úgy jöttem haza 2015 végén, hogy volt annyi pénzem, hogy egyenesbe tudjam hozni az életem.”

Csakhogy ekkor már késő volt. A zuglói önkormányzat cége először 2013 márciusában küldött fizetési felszólítást Tamásnak, majd rá egy hónapra felmondták a bérleti szerződést. Erről azonban ő nem tudott, mert már évek óta nem járt a műteremben, így nem tudta átvenni a hivatalos leveleket se. A törvény szerint a levél kézbesítésének második kísérlete után öt munkanappal kézbesítettnek kell azt minősíteni, így az önkormányzatnál nem foglalkoztak vele, hogy valójában nem jutott el az információ bérlőhöz.

Azokat a leveleket se olvasta később így Tamás, amelyekben felszólították az ingatlan átadására, majd a végrehajtó két alkalommal is megjelent a Jávor utcában, hogy visszavegye az ingatlant – sikertelenül. „Naiv módon azt gondoltam, hogy automatikusan véget ért a bérleti szerződés, miután nem fizettem. Hiányzott a jogi gondolkodásom.”

A bérleti díj harmincszorosát kellett volna már fizetni

2016 elején aztán megírta a vagyongazdálkodó cégnek, hogy korábban az anyagi nehézségei miatt nem tudta fizetni a bérleti díjat, de az ázsiai munkája után szeretné rendezni a felgyülemlett tartozását, és ha még más nem költözött be, szívesen felújítaná az ingatlant, utána pedig folytatná ott a festést.

Állítása szerint csak ekkor tudta meg, hogy 2013-ban megszűnt a bérleti joga. És ekkor tudta meg azt is, hogy nem 1,15 millió forintos tartozása van – mint azt magában kiszámolta –, hanem jóval többet kellene fizetnie. 2016 januárjában már közel 10 millió forintra rúgott az az összeg, amit a 36 négyzetméteres ingatlan használatáért át kellett volna utalnia, ennyi pénze pedig nem volt.

Mivel a szerződés felmondása után nem adta vissza a lakást, jogcím nélküli használatáért egyre többet és többet számláztak ki neki. A használati díj mértéke a szerződés és a lakásrendelet alapján

• az első két hónapban a bérleti díjjal azonos összeg volt.
• Két hónap múlva a bérleti díj kétszeresére, majd
• hat hónap múlva a bérleti díj négyszeresére emelkedett.
• Ezt követően pedig negyedévenként a bérleti díj kétszeresével növelték az összeget.

A vége felé már volt olyan hónap, hogy 741 ezer forintot számláztak ki Tamásnak, ez

a bérleti díj több mint harmincszorosa.

„Ez egy nagyon durván szankcionáló szabály. Nem látom, hogy a folyamatos szorzó megoldást jelentene. Az általánosan elterjedt gyakorlat szerint a bérleti díjjal megegyező összeget kell fizetni, csak épp használati díjnak hívják” – mondta a Telexnek Ujfalusi Bettina, az Utcajogász önkéntes jogásza. A lakhatási jogokat védő szervezet önkéntesei folyamatosan monitorozzák az önkormányzatok lakásrendeleteit, tavaly kiadtak erről egy hosszabb jelentést is, és már készítik a következőt, amely várhatóan tavasszal jelenik meg. Ebben ehhez hasonló visszásságokat mutatnak be.

A szerződés 2013-as felmondásakor még 1,15 millió forint volt Tamás tartozása. Amikor a helyiséget négy évvel később, 2017 augusztusában visszavette az önkormányzat, már 22,88 milliót kellett volna befizetnie.

Erről az összegről azonban állítása szerint idén őszig nem tudott. „Van egy ilyen városi legenda, hogy öt év alatt elévülnek a dolgok, de kiderült, hogy nem így van” – magyarázta a festő. Szeptember elején érkezett egy levele a végrehajtótól, hogy fizessen nekik 7,3 millió forintot. Mint kiderült, ekkora zárult le az a peres eljárás, amit még 2015-ben indított a végrehajtó, és amely alapján három éve ki tudták üríteni a helyiséget.

Se autó, se lakás

Ügyvéd ismerőse tanácsára Tamás egyenesen az önkormányzathoz fordult, mivel az bízta meg évekkel korábban a végrehajtót. Megírta a városgazdálkodási cégnek, hogy a 7 milliós tartozást nem tudja kifizetni, de valamennyit tudna rendezni, és más módon is nyitott lenne az egyezségre. Érdemi választ – mondja – nem kapott, de küldtek helyette egy felszólítást, amelyben már az szerepelt, hogy nyolc napon belül fizessen ki 22,88 millió forintot a Zuglói Zrt.-nek, az önkormányzat vagyongazdálkodó cégének.

Felhívta őket, és egy ügyintézővel tudott beszélni, aki azt mondta neki, hogy nem tudnak segíteni. „Kérdeztem, hogy akkor ez azt jelenti, hogy életem végéig itt lebeg a fejem felett ez a 22 milliós tartozás.

Ha csak nem nyerek a lottón, soha többé nem lehet ingatlanom, autóm, mert azonnal elveszik?

Azt mondta az ügyintéző, hogy higgyem el, van aki rosszabb helyzetben van” – idézte fel a hívást. „Ki tudtam volna fizetni a bérleti szerződés felmondásáig felhalmozódott tartozásokat, és abban bíztam, hogy akkor pontot tudunk tenni az ügy végére. Nem szívesen nyugodnék abba bele, hogy bármikor jöhet a végrehajtó, és ha bármilyen munkám lesz, akkor azonnal leszedik a fizetésem harmadát. Ez nem valami vidám kilátás.”

Évek óta üresen áll az ingatlan

Pár hete megkereste Victora Zsoltot, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) zuglói képviselőjét, hogy segítsen neki rendezni az ügyet. „Félelmetesnek tartom ezt a történetet. Hogyan lehetséges az, hogy egy 2013-ban felmondott szerződést addig-addig görgetnek, hogy aztán 22 milliót akarnak ráterhelni egy olyan emberre, aki már korábban se tudott fizetni?” – mondta a Telexnek Victora.

„A Zuglói Zrt. nem a gondos gazda alaposságával járt el. Ha tartoznak egy önkormányzatnak, akkor mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb pénzhez jusson. Ehhez képest négy évig ott állt üresen a lakás.”

Az MKKP képviselője október végén a jegyzőhöz fordult a részletek megismeréséért, a történet felgöngyölítéséhez a jegyző válaszát és az eddigi leveleket, felszólításokat, dokumentumokat is felhasználtuk. Victora hétfőn képviselőként bejutott a Jávor utcai házba, ahol azt mondták neki, hogy azóta üresen áll a műterem, mióta a végrehajtó kiürítette. Videót is készített arról, hogy a mai napig ott a Zuglói Zrt. pecsétje az ajtón.

Ez azt jelenti, hogy 2017 augusztusa óta üresen áll a lakás, és nem adta ki másnak az önkormányzat.

A Zuglói Zrt. oldalán a mai napig nincs feltüntetve a Jávor utcai ingatlan a kiadó önkormányzati helyiségek között.

„Lassan öt éve önkénteskedem az Utcajogásznál, de ehhez hasonló esettel még nem találkoztam. Eléggé sokkoló, hogy az átadás-átvétel elmulasztása miatt 22 milliós tartozás jött össze, úgy, hogy közben nem is használta az ingatlant a bérlő” – fogalmazott Ujfalusi. Szerinte a bérbeadó érdeke is az lenne, hogy minél hamarabb vissza tudja venni a lakást, és utána rendezett jogviszony alapján újra bérbe tudja adni.

Azt mesélte ugyanakkor, hogy gyakori eset, hogy önkormányzati tulajdonú ingatlanok évekig üresen állnak. A rosszabb állapotban lévő ingatlanok felújítására sokszor nem jut pénz, ezért ezeket inkább hagyják lepusztulni az önkormányzatok. „Már több esetben láttam olyat, hogy kilakoltatást foganatosítottak, és utána nem adták ki a lakást újra.”

Az üggyel kapcsolatos kérdéseinket két hete elküldtük a zuglói önkormányzatnak, megkeresésünket közérdekű adatigénylésként értelmezték, és így a törvény szerint 30 napjuk van válaszolni. Kíváncsiak voltunk, hogy a bérleti szerződés felmondása és az ingatlan visszavétele között miért telt el négy év, és azt is kérdeztük, hogy milyen lépést tett az önkormányzat annak érdekében, hogy ne halmozódjon fel ekkora tartozása a bérlőnek. Kérdést tettünk fel arról, hogy jelenleg hány önkormányzati bérlakás áll üresen Zuglóban (2019 elején 204 volt), és hány önkormányzati bérlakásban élőnek van tartozása.