A bíróság dönt arról, sérti-e a kormányfő vejét a Tiborcz-adó elnevezés
2020. december 1. – 15:01
frissítve
Egymillió forintot és bocsánatkérést követel Tiborcz István Karácsony Gergelytől abban a december 1-jén indult személyiségi jogi perben, amelyet a kormányfő veje azért indított a főpolgármester ellen, mert Karácsony a tavalyi választási kampányban Tiborcz-adónak keresztelte el azt a javaslatát, amely szerint a fővárosban minden 500 millió forint feletti értékű ingatlan után adót kellene fizetniük az önkormányzat felé a tulajdonosoknak. A Fővárosi Törvényszéknek mérlegelnie kell, mennyire tekinthető közszereplőnek Tiborcz, és azt is, milyen hangzatos szólamok férnek bele egy választási kampányba.
Nem jelent meg Tiborcz István a Fővárosi Törvényszéken az általa Karácsony Gergellyel szemben indított személyiségi jogi perben, amelyet a kormányfő veje még tavaly indított. A per a koronavírus miatt csúszott májusról decemberre, de a lényeg nem változott: Tiborcz szerint a bíróság korábban már kimondta, hogy ő nem közszereplő – a kép valójában bonyolultabb, lásd keretes írásunkat –, így nem kell eltűrnie, hogy a nevét egy szerinte lealacsonyító, rövid távú kampányfogásban használják fel. A főpolgármester viszont fenntartja, hogy a Tiborcz-adó elnevezés tökéletesen indokolt. Karácsony – ellentétben Tiborczcal – el is ment a bíróságra, ahol a per előtt röviden nyilatkozott is a lépcsőben majdnem hanyatt eső operatőrünk kamerája előtt:
Karácsony keserűséggel vegyes optimizmussal lépett a bíróság épületébe: „Elsöprő győzelemre számítok, ami nem az enyém, hanem a jogállam maradékáé, ami még van Magyarországon.” Tiborcz megjelenésére nem is számított, bár ironikusan megjegyezte, hogy
a találkozó gondolatára bizsergető érzés fogta el.
Tiborcz hasonló érzéseiről nem tudni, az azonban látható volt, hogy az adónem neve nagyon betalált, ez volt ugyanis az egyetlen téma, amelyben hajlandó volt tavaly nyilatkozni az akkori Indexnek is.
Szélesebb tűrési kötelezettség
A bíróság, majd a Kúria tavaly valóban kimondta, hogy Tiborcz nem válik közszereplővé pusztán attól, hogy ő Orbán Viktor veje, sőt, még attól sem, hogy a hozzá köthető cégek közbeszerzéseken indulnak. Ám mindez együtt a Kúria szerint okkal kelti fel a közvélemény érdeklődését, így közpénzt érintő vagy más közérdeklődésre számot tartó üggyel kapcsolatos üzleti megnyilvánulása kiemelt figyelmet kaphat, ennél fogva Tiborcz helyzete hasonlít egy közszereplőéhez, azaz, tűrési kötelezettségének az átlagosnál tágabbnak kell lennie. A Fővárosi Törvényszék tehát mindennek ismeretében hozza meg döntését a jelenlegi személyiségi jogi perben.
Karácsony sosem tagadta, hogy az adónem felvetése valóban másról is szól, mint az önkormányzati bevételi forrásainak bővítéséről – amit azóta a koronavírus és a járványügyi intézkedések miatti kormányzati intézkedések egyébként is jelentősen apasztottak, ingyenes parkolással és szolidaritási adóval.
„Hogy mindenki értse, miről van szó, nevezzük ezt Tiborcz-adónak”
– ezzel dobta be tavaly nyáron az új adónem ötletét, a politikai alapú vagyonszerzést is kritizálva. „A lényeg, hogy az elnyomó rezsim kivételezettjei visszafizessenek valamennyit a közös kasszába, és ebből lehessen valamennyit fordítani a lakhatási válság megoldására, például bérlakásra. A koncepció kész, főpolgármesterként a Tiborcz-adóval fogunk visszavenni abból, amit a fideszes oligarchák elvettek a budapestiektől” – nyilatkozta még az Indexnek tavaly nyáron, az önkormányzati választások előtt.
Az adó egyelőre nem lépett életbe – számos részletkérdés tisztázandó, már a legalapvetőbb is, azaz az értékhatár. Az eddigi ingatlanadók területi alapúak, kérdés, hogyan, ki és milyen rendszerességgel mérné fel az ingatlanok piaci értékét, az adó kiszabásához. „A kerületekkel egyeztetünk, most vannak a jövő évi adórendeletekről a döntések, úgyhogy mi teszünk egy javaslatot a kerületeknek még a mai napon, hogy vezessék be” – mondta Karácsony.
A személyiségi jogi per nem zárult le kedden. A Fővárosi Törvényszék december 22-re ígért ítéletet a Tiborcz-adó elnevezés ügyében.