Kövér László csalódott az EU-ban, a hazai ellenzékben és nem szereti Gyurcsány Ferencet sem

2020. november 28. – 12:51

frissítve

Kövér László csalódott az EU-ban, a hazai ellenzékben és nem szereti Gyurcsány Ferencet sem
Kövár László (Fidesz) Fotó: Kovács Tamás / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A házelnök a reformáció mintájára szívesen kitűzné a javaslatait az EU brüsszeli kapujára.

Kövér László fideszes politikus, házelnök a Magyar Hírlapnak adott interjút. Kövér azzal a felütéssel kezdi a beszélgetést, hogy ha valaki „1988 márciusában, a Fidesz alakulásakor azzal próbált volna szédíteni, hogy harminc év múlva a Nyugat részéről Magyarországgal szemben az egyik legfontosabb kifogás az lesz, hogy nem ad teret az LMBTQ- és hasonló jogok érvényesítésének, akkor nem értettük volna.”

(Ide kattintva olvashatja el legfrissebb cikkeinket!)

Bár a házelnök felveti, hogy vélhetően „többen úgy döntöttünk volna, hogy inkább megpróbálkozunk egy csendes, nyugodt polgári egzisztenciát építeni, semmint ebbe az ámokfutásba torkolló kalandba beleszállni.”, az hamar kiderül, hogy az ámokfutás alatt nem a hazai viszonyokat, hanem az EU politikáját érti.

Hiszen „Magyarország eddigi történelmének egyik legsikeresebb három évtizedét tudhatja maga mögött.”

Az interjúból kiderül, hogy Kövér László szerint ez a kormányoldal érdeme, mert „a magyar ellenzék az elmúlt évtizedben stukákat megszégyenítő zuhanórepülésbe kezdett.”. A Parlamenti kritikák kulturálatlansága kapcsán a házelnököt különösen zavarja, hogy mint idézzük: „a legszomorúbb az, hogy olyanok is vannak közöttük, akiknek a személyi száma nem egyessel kezdődik.”

A házelnök emlékei szerint a Fidesz sokkal visszafogottabb volt Gyurcsány Ferenccel szemben is, pedig „a valaha volt legnagyobb magyarországi gonosztevők, a legkártékonyabb emberek között tarthatjuk számon, csak azért nem egy sorban Szálasival és Rákosival, mert a történelmi feltételek eddig nem voltak adottak számára egy jó kis prolidikihez.”

Kövér László az interjú során viszonylag kevés konfrontatív kérdést kap, jellemzőbbek az alábbi megfogalmazások:

– Azzal a korrektséggel fordul az ellenzék felé, amellyel az ellenzék soha nem fordul a kormánypártok felé.

– Miből fakad a balliberális oldal hazájuk és a nemzeti konzervatív nézetek elleni gyűlölete?

– Soros György semmilyen felhatalmazással nem rendelkezik. Miért hallgatnak rá az Európai Unióban? Mivé lett, kinek szalutál a nemzetállamok állítólagos szövetsége?

Kövér László ilyenkor veszi a lapot, és egyetért a kérdezővel.

Soros Györgyről megállapítja, hogy

„meggazdagodását emberek, sőt országok nyomorúsága révén érte el. Gyűlöl minden értéket, amely számunkra drága.”

Majd az interjú egy adott pontján, Kövér László váratlanul elgondolkodik:

„Reálisan tekintve az erőviszonyokra, azok valóban nem a konzervatív oldalnak kedveznek. A huszonegyedik század új fejleménye, amit közösségi médiának hazudnak, ami se nem média, se nem közösségi, viszont valóban a tömegmanipulációnak egy olyan eszköze, egy olyan jelentőségű fegyvere, mint, mondjuk, a tárgyi környezetet kímélő, ”csak„ az embereket megsemmisítő neutronbomba.”

De a jobboldal szavazói számára mégis felcsillan a remény egy fordulat után.

„A normális emberi ösztönök komoly erőt tudnak jelenteni és kifejteni, legyen szó a nemzeti önazonossághoz vagy a kulturális önazonossághoz való ragaszkodásról. Ez az erő kipusztíthatatlan, és ezt inkább civilizálni, demokratikus keretek közé kéne terelni. Ezért szükséges a nemzeti önazonosságot megtartva a nemzeti érdekeket egy normális demokratikus nemzetközi vitában érvényesíteni, és feloldani ezeket az érdekkülönbségeket, nem pedig arra játszani, amire a baloldal törekszik, hogy gyökértelenné tegye ezeket a társadalmakat, elvegye az identitásukat.”

Végül a reformációra utalva, Kövér László bejelenti, hogy lassan ideje kiszögezni a brüsszeli parlament kapujára a magunk pontjait.

Például azt, hogy „az európai intézmények arra valók, hogy kiszolgálják a független nemzetállamok együttműködését, nem pedig arra, hogy megrendszabályozzák a tagállamok demokratikusan megválasztott kormányzatait.”, vagy azt, hogy végre egyértelművé kellene tenni, hogy korrupció és illegitim ellenérdekű befolyásolás az is, ha fontos pozíciót betöltő uniós tisztviselők egy világuzsorás fize­tési listáján szerepelnek."

Az interjú végső szakaszában Kövér László megkérdőjelezi az Apró-klán, Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc valódi demokratikus elköteleződését.